Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-16 / 42. szám
187%-al kezdődik, születési éve meg nem határozható, de testvérének unokái még az 1860-as években is nagytisztelettel és nemes büszkeséggel emlékeztek a hazájától elszakadva, Krisztus érdeméhez annál inkább csatlakozott férfiúról. A család, melyből származott, fold míves, birtokos nemes család, most is él Fülesden.*) Baka László után Kubes Mátyás, az egykori pa'aki contrascriba neveztetett ki szuperintendenssé, ki bár az első cseh eredetű szuperintendens, de jóformán magyar számba jöhet amennyiben Patakon tanult, magyar volt a felesége : nemes Horváth Terézia, magyar ember a veje : Tardy István, s magyar földben nyugosznak hamvai. Kubes Krábsicén született paraszt szüléktől; Patakra 15 éves korában ment (1796), s 15 évig tanult a kollégiumban. Mint tógátus, Szabó physices professor leányát tanította, aztán, a német nyelv megtanulására Hangácsi nevű nemes emberrel Kézsmárkra ment. Egy év mulva megint Patakra tért vissza, s Szemere István vicispán házában nevelői tisztet vállalt. 18 n húsvét haváig contrascriba, aztán ksely-i pap Csehországban. 1816-ban prágai esperes, 1821-ben cseh szuperintendens. 1825-ben elfogadta a mocowic-i egyház meghívását, onnét azonban csakhamar visszament előbbi egyházába lvsely-be. 1848-ban a ksely-i papságról lemondott, s attól fogva csupán szuperintendensi teendőket végzett. 1855. nov. 9 ikén hunyt el Komlós-Keresztesen Sárosmegyében, hol leányánál Tardy Istvánnénál volt latogatóban. Hűlt tetemei az ottani temetőben helyeztettek örök nyugalomr^^ Kubes utóda ksely-i papságában fia Kubes József, ki 1855 nov. 23-án helyettes szuperintendenssé neveztetett ki. Csaknem napjainkig viselte a prágai egyházmegye esperesi hivatalát. Kossuth János ivadékai közül Kossuth Antal a negyvenes évektől 1860-ig krovnái pap és esperes. Különösen nevezetessé lett Kossuth Frigyes Vilmos, a prágai cseh reformált egyház alapítója. 0 még mint krovnái káplán kezdte meg a prágai külön cseh reform, egyház megalapításának munkáját; 1847 a u g- r 'én prágai pappá választatván, egészen egyháza szervezésének élt.**) Azonban bár mekkorák voltak érdemei, az orthodoxokkal egyesült pánszláv-párt, testvérével Kossuth Benjámin szintén cseh pappal együtt üldözőbe vette s addig nem nyugodott, míg ki nem túrta az országból. így került Csehországból a Rajnamellékére, hol mint wirsch-weileri német pap működött.***) Állandóan megtelepedett még Csehországban Tardy Mózes libicei lelkész, utóbb a podebradi egyházmegye esperese. Fia, Tardy Mózes az 50 es években nebudzeli pap és prágai esperes, s Tardy Sámuel bosini pap ugyanakkor podebradi esperes. Tardy István chleby-i prédikátor 1854-ben lemondott hivataláról, s komlóske*) Bartha Mór mikolai ev. ref. lelkész úr magán-tudósítása. **) A prágai ref. egyház történetét közli Kátai Márton : Prot. Egyh. és Isk. Lap. 18ÓI. 34Ó —351. 1. ***) Der ös'terreichische Protestant, Klagenfurt, 1877. Nr. 15. resztesi birtokára vonult nyugalomba.*) Az öreg Tardy Mózes unokája, dr. Tardy Hermann, ez idő szerint az osztrák örökös tartományokban lévő reformátusok bécsi főfelügyelője, ki 1883 augusztus havában rokonai meglátogatása végett, fiával együtt körutat tett Magyarországon. Járt Kőrösön, Debrecenben, Miskolcon, Patakon, Tisza-Becsen s végre szatmármegyei Kis Arba ment, honnét családja származott. »Az ismeretlen magas rokon, irta akkor e lapban Kalós Péter — hogy rokonságát igazolja, egyik öreg Tardyval a nemes levelet előkerestette és kitűnt, hogy a nemes levelen levő pecséten ugyanazon jelek voltak láthatók, melyek az ő pecsétgyűrűjén. Az egyszerű földmíves rokonok öröme ezen ismerkedés után leírhatatlan lett; a hír gyorsan elterjedvén a községben, mindenki vágyott és igyekezett a ritka kedves vendégeket látni ; a szorgos munkaidő dacára ünnep lett az egész községben és nem dolgozott senki, a lakosok apraja, nagyja, mind a vendégek minél szívesebben való ellátásával volt elfoglalva; csak egy volt a baj, az t. i. hogy a vendégekkel nem tudtak beszélni, de ezen a helybeli lelkész némileg segített.« Kis-Arban másfél napot töltve, onnét Komlós-Keresztesre, többi rokonaik fölkeresésére indultak.**) Nagy György wanowitzi prédikátort papságában fia Nagy Sámuel követte, kit 1842-től 1847-ig morvaországi szuperintendensül találtunk följegyezve. E csa'ádból származhatott Nagy Károly, kiről Baríha Mór mikolai lelkész úrtól ezt a tudósítást vettem: >1852—5 3 - i k évben én is ta'álkoztam mármaros-szigeti tanár koromban a szigeti ref. iskolában tanuló Nagy Káro'y nevű derék ifjúval, kinek atyja csehországi vagy morvái lelkész volt s a magyar nyelv tanulásáért jött Szigetre.« Wégh János, ki az elsők közt vándorolt ki, még 1783-ban, előbb lysái, utóbb nebudzeli prédikátorrá lett, s mint 68-ik életévében járó ember, ott hivataloskodott még 1822-ben is. »Nachricht von der Entstehung der reformirten Gemeinden in Böhmen« című emlékirata a pitaki kollégium könyvtárába került. 1821-ben kemény összetűzése volt Kubes Mátyás akkori szuperintendenssel a »Főtisztelendő* cím miatt. O ugyanis csak »Tiszteletes«-nek titulálta a szuperintendenst, ki erre körlevélben protestált e lealacsonyítás ellen, melyet »ex sola turpi insolentia, superbia, invidia* követett el rajta »egyik s másik« prágai egyházmegyebeli pap. Wégh e körlevelet magára vette, s elkeseredett hangon irt levélben torolta meg. Azt vitatta, hogy a Főtisztelendő cím csak a tudós, vagy az ároni családból származott szuperintendenseket illeti meg. Vitatja, hogy a nyomorult (misellus) ksely-i szuperintendensi hivatal nem helyezhető egy sorba a bécsi, berlini, boroszlói vagy pesti szuperintendensséggel. »Más Mátyás király — (célzás Kubes Mátyás nevére) — más Mátyás kovács !« Szemére hányja a hálátlanságot, mert hisz ő segíté be a ksely-i jövedelmes papságba. S *) Protestantische Jahrbüclier für Oesterreicli. Pesth, 1854. S. 37* **) Prot Egyh. és Isk. Lap 1883. 34. sz. /