Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-16 / 42. szám

187%-al kezdődik, születési éve meg nem határozható, de testvérének unokái még az 1860-as években is nagy­tisztelettel és nemes büszkeséggel emlékeztek a hazájától elszakadva, Krisztus érdeméhez annál inkább csatlakozott férfiúról. A család, melyből származott, fold míves, birto­kos nemes család, most is él Fülesden.*) Baka László után Kubes Mátyás, az egykori pa'aki contrascriba neveztetett ki szuperintendenssé, ki bár az első cseh eredetű szuperintendens, de jóformán magyar számba jöhet amennyiben Patakon tanult, magyar volt a felesége : nemes Horváth Terézia, magyar ember a veje : Tardy István, s magyar földben nyugosznak hamvai. Kubes Krábsicén született paraszt szüléktől; Patakra 15 éves korában ment (1796), s 15 évig tanult a kollégiumban. Mint tógátus, Szabó physices professor leányát tanította, aztán, a német nyelv megtanulására Hangácsi nevű ne­mes emberrel Kézsmárkra ment. Egy év mulva megint Patakra tért vissza, s Szemere István vicispán házában nevelői tisztet vállalt. 18 n húsvét haváig contrascriba, aztán ksely-i pap Csehországban. 1816-ban prágai espe­res, 1821-ben cseh szuperintendens. 1825-ben elfogadta a mocowic-i egyház meghívását, onnét azonban csak­hamar visszament előbbi egyházába lvsely-be. 1848-ban a ksely-i papságról lemondott, s attól fogva csupán szuperintendensi teendőket végzett. 1855. nov. 9 ikén hunyt el Komlós-Keresztesen Sárosmegyében, hol leá­nyánál Tardy Istvánnénál volt latogatóban. Hűlt tetemei az ottani temetőben helyeztettek örök nyugalomr^^ Kubes utóda ksely-i papságában fia Kubes József, ki 1855 nov. 23-án helyettes szuperintendenssé neveztetett ki. Csaknem napjainkig viselte a prágai egyházmegye esperesi hivatalát. Kossuth János ivadékai közül Kossuth Antal a negyvenes évektől 1860-ig krovnái pap és esperes. Különösen nevezetessé lett Kossuth Frigyes Vilmos, a prágai cseh reformált egyház alapítója. 0 még mint krovnái káplán kezdte meg a prágai külön cseh reform, egyház megalapításának munkáját; 1847 a u g- r 'én prágai pappá választatván, egészen egyháza szervezésének élt.**) Azonban bár mekkorák voltak érdemei, az orthodoxok­kal egyesült pánszláv-párt, testvérével Kossuth Benjámin szintén cseh pappal együtt üldözőbe vette s addig nem nyugodott, míg ki nem túrta az országból. így került Csehországból a Rajnamellékére, hol mint wirsch-weileri német pap működött.***) Állandóan megtelepedett még Csehországban Tardy Mózes libicei lelkész, utóbb a podebradi egyházmegye esperese. Fia, Tardy Mózes az 50 es években nebudzeli pap és prágai esperes, s Tardy Sámuel bosini pap ugyanakkor podebradi esperes. Tardy István chleby-i prédikátor 1854-ben lemondott hivataláról, s komlóske­*) Bartha Mór mikolai ev. ref. lelkész úr magán-tudósítása. **) A prágai ref. egyház történetét közli Kátai Márton : Prot. Egyh. és Isk. Lap. 18ÓI. 34Ó —351. 1. ***) Der ös'terreichische Protestant, Klagenfurt, 1877. Nr. 15. resztesi birtokára vonult nyugalomba.*) Az öreg Tardy Mózes unokája, dr. Tardy Hermann, ez idő szerint az osztrák örökös tartományokban lévő reformátusok bécsi főfelügyelője, ki 1883 augusztus havában rokonai meg­látogatása végett, fiával együtt körutat tett Magyaror­szágon. Járt Kőrösön, Debrecenben, Miskolcon, Patakon, Tisza-Becsen s végre szatmármegyei Kis Arba ment, honnét családja származott. »Az ismeretlen magas rokon, irta akkor e lapban Kalós Péter — hogy rokonságát igazolja, egyik öreg Tardyval a nemes levelet előkeres­tette és kitűnt, hogy a nemes levelen levő pecséten ugyanazon jelek voltak láthatók, melyek az ő pecsét­gyűrűjén. Az egyszerű földmíves rokonok öröme ezen ismerkedés után leírhatatlan lett; a hír gyorsan elter­jedvén a községben, mindenki vágyott és igyekezett a ritka kedves vendégeket látni ; a szorgos munkaidő da­cára ünnep lett az egész községben és nem dolgozott senki, a lakosok apraja, nagyja, mind a vendégek minél szívesebben való ellátásával volt elfoglalva; csak egy volt a baj, az t. i. hogy a vendégekkel nem tudtak beszélni, de ezen a helybeli lelkész némileg segített.« Kis-Arban másfél napot töltve, onnét Komlós-Keresztesre, többi rokonaik fölkeresésére indultak.**) Nagy György wanowitzi prédikátort papságában fia Nagy Sámuel követte, kit 1842-től 1847-ig morva­országi szuperintendensül találtunk följegyezve. E csa'ád­ból származhatott Nagy Károly, kiről Baríha Mór mikolai lelkész úrtól ezt a tudósítást vettem: >1852—5 3 - i k évben én is ta'álkoztam mármaros-szigeti tanár koromban a szigeti ref. iskolában tanuló Nagy Káro'y nevű derék ifjúval, kinek atyja csehországi vagy morvái lelkész volt s a magyar nyelv tanulásáért jött Szigetre.« Wégh János, ki az elsők közt vándorolt ki, még 1783-ban, előbb lysái, utóbb nebudzeli prédikátorrá lett, s mint 68-ik életévében járó ember, ott hivataloskodott még 1822-ben is. »Nachricht von der Entstehung der reformirten Gemeinden in Böhmen« című emlékirata a pitaki kollégium könyvtárába került. 1821-ben kemény összetűzése volt Kubes Mátyás akkori szuperintendenssel a »Főtisztelendő* cím miatt. O ugyanis csak »Tisztele­tes«-nek titulálta a szuperintendenst, ki erre körlevélben protestált e lealacsonyítás ellen, melyet »ex sola turpi insolentia, superbia, invidia* követett el rajta »egyik s másik« prágai egyházmegyebeli pap. Wégh e körlevelet magára vette, s elkeseredett hangon irt levélben torolta meg. Azt vitatta, hogy a Főtisztelendő cím csak a tudós, vagy az ároni családból származott szuperintendenseket illeti meg. Vitatja, hogy a nyomorult (misellus) ksely-i szuperintendensi hivatal nem helyezhető egy sorba a bécsi, berlini, boroszlói vagy pesti szuperintendensséggel. »Más Mátyás király — (célzás Kubes Mátyás nevére) — más Mátyás kovács !« Szemére hányja a hálátlanságot, mert hisz ő segíté be a ksely-i jövedelmes papságba. S *) Protestantische Jahrbüclier für Oesterreicli. Pesth, 1854. S. 37* **) Prot Egyh. és Isk. Lap 1883. 34. sz. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom