Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

A „Magyar protestáns egyházi és iskolai figyelő" szerkeszti Czelder Márton, 1886 novemb — decemb. füzete a következő tartalommal jelent meg: Gajus, dr. Belicay Jónástól. A Gusztáv-Adolf-egylet 40-ik nagygyűlése. A magyar protestáns egyház tragoediája Csúthy Zsigmondtól. Belmisszió. Külmisszió. Mindkettő Nagy Imitől. A régiek, Koncz Józseftől. Külföld, Rácz Károlytól. Magyar prot. irodalmi társulás. Könyv és lapszemle Végül az 1886-dik júniustól decemberig elhunyt protestánsok névsora. 9 KÜLÖNFÉLÉK. í * Személyi hírek. Kan Bertalan tiszáninneni püspök és a konvent egyházi elnöke a napokban ülte meg szoros családi körben születése 70 dik évfordulóját. — Hódmezővásárhelyen a napokban adták át egész ünnepélyességgel dr. Imre Sándor nyugalmazott egyetemi tanárnak a vaskoronarend lovagkeresztjét, melylyel őt király ő felsége a tudomány és közművelődés körül szerzett érdemeiért kitüntette. — Gróf Kun Kocsdrd erdélyi egyházker. főgondnokot s a szászvárosi gymnázium második alapítóját azon sólyos csapás érte, hogy fogadott fia és örököse, a 8 éves ifj. Kun Kocsárd difteritiszben meghalt. — Békéssy Gyula, kir. tanácsos és tanker. főigazgató a hódmezővásárhelyi főgy ^áziumban látogatást tett, a tanórákon megjelent s a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki. — Gecsei réter tarcali •reform, lelkész a mult évben Tarcalon tartott s papszenteléssel összekötött egyházkerületi gyűlés alkalmával 400 frt alapítványt telt s ezen összeget az egyház pénztárába be is fizette. — Miskolcon f. hó 2-án ment véghez Iiadvány István evang. esperességi felügyelő ünnepélyes beiktatása, melyre, a testvér egyházi hatóságok is hivatalosak voltak; az ünnepély után fényes ebéd volt az új felügyelőnél. — Csider Károly a sárospataki tanuló ifjúság által a tanári nyugdíj-intézet javára rendezett táncvigalom alkalmából meghívója megváltása fejében 50 frtot küldött a nevezett intézetnek. * A budapesti theologiai akadémiában a félévi colloquiumok f. hó 2-án fejeztettek be s ugyanazon nap délután tartotta a Theol. Választmány is szokásos téli félévi ülését. A colloquiumokon püspök úr minden osztályban és több ízben megjelent, az I-ső évesekén a választmány több tagja is jelen volt. Az általános eredmény fölött megelégedésüket nyilvánították a választmány megjelent tagjai. A választmányi ülés főtárgyát azon »Rendszabály-javaslat« tárgyalása képezte, melylyel a Konvent által elfogadott »Theologiai vizsga-szabályzat* a dunamelléki egyházkerületben már a következő 1887 — 8-ik isk. éven kezdve foganatosíttatni céloztatik. A tárgyalás alapjául a tanárikar által készített munkálat szolgált, mely a Lapunk mult számában kifejezett vezérelvek szerint van szerkesztve s melyet a választmány csekély módosításokkal el is fogadott, illetőleg a kerületi gyűlésnek elfogadásra ajánlott. Ha a szabályzatot a közgyűlés érvényre emeli, akkor a folyó év őszén a mostani IV-ed éves theologusok már I-ső papi vizsgálatot tehetnek, a Il-od évesek alapvizsgára állanak és a Ill-ad évesek, ha tetszik, szintén alapvizsgára mehetnek. — Az ülésen még a convictus ügyében történtek határozatok s a convictusi javadalmasok névsora állapíttatott meg. A választmány tagjai közül az elnökségen kívül Ádám Kálmán, Baksay Sándor, Décsey Lajos, Gönczy Pál, Kerkapoly Károiy, Koncz Imre, Szilágyi Dezső, Várady Káról}' és a tanárikar képviselői voltak jelen. * A sárospataki főiskola köréből. A sárospataki főiskola új világi algondnokát: Dókus Gyula főszolgabírót nem rég igtatták be hivatalába. Ez alkalomból nagyszabású iskolai ünnepélyt rendeztek. Az ünnepelt, kihez Fejes István s Nagy Gusztáv akadémiai [igazgató intéztek üdvözlő szónoklatokat, hatásos hosszabb beszédben válaszolt. Majd ebédre hívta meg a főiskola tiszti s tanári karát. Az ebéd emelkedett hangulatban folyt le, sok sikerült toasztot mondtak s azonkívül maradandó emléket is állítottak a napnak. Fölmerült ugyanis az eszme, hogy meg kellene iratni a főiskola történetét s Fejes István azonnal kétszáz arany tiszteletdíjat ajánlott föl e célra az igazgató-tanács nevében. Azonnal akadt a munka megírására vállalkozó ís: Szinnyey Gerzson és Orbán József tanárok személyében. Megható jelenet volt az is, mikor fölállt Makkay Dániel ungi esperes s elmondta, hogy van neki aranya, melyet még kis tanuló korában itt e főiskolában egy szavalatáért kapott az akkori hírneves főgondnoktól: gróf Teleky Józseftői. Ezt az aranyat ió és balsorsban mind e mai napig hiven megőrizte. És hogy lett belőle valami, annak az aranynak ebben is része van; mert emlékeztetője, jóra ösztönzője volt. Most azonban leteszi e szép nap emlékeül Mitrovics Gyula theologiai tanár kezeibe, hogy majd vizsgák alkalmával adja oda annak az ifjúnak, a ki legügyesebben fog prédikálni. * A brassói magyar ev. esperésség és a kulturegylet. A brassói magyarság körében, melyet pedig a közérdek ugyancsak szoros összetartásra ufalna, egyenetlenség támadt. Az erdélyi kultur-egylet otfani választmánya s az újonnan alakult magyar ev. espercsség készül harcias lábra állani egymás ellenében, a minek a szászok kétségkívül nagyon örülnek. A súrlódásra a »Szászok igazsága« című röpirat adott okot. Ebben többi közt panasz foglaltatik, hogy a brassói más felekezetű magyarság nem törődik a brassói magyar ev. egyházzal s hogy a kultur-egylet helyi választmányába egyetlen magyar evangélikust sem választottak. Erre a kultur-egylet választmányi ülésén jegyzőkönyvbe vették, hogy a röpirat szerzője olyan egyén, »a kivel szóbá állani nem érdemes.* Erre aztán az evang. esperesség sem maradt adós a válaszszal. A legutóbbi ülésen visszautasító nyitatkozatot tettek s ezt megküldték a kultur-egyleti fióknak. Vajha ez lenne a súrlódás utolsó nyilatkozata. Ez annál is inkább megtörténhetnék, mert az esperesség maga is buzog a kultur-egylet céljaiért s elvben elfogadta az ismeretes szerződés tervét is, bizottságot küldve ki a részletek megállapítására. Ugyanez ülésen az új szervezkedésre nézve is tettek intézkedéseket és a főesperes megválasztására február 17-ikét tűzték ki. * Vallásos fölolvasások a fővárosban. Sajtóban és egyházi körökben többször fölmerült azon óhaj, hogy a vallás-erkölcsi élet ébresztése és a vallás-erkölcsi tudat erősbítése céljából Budapesten népszerű előadások tartassanak. Mult szombaton a fővárosi protestáns lelkészekből, Írókból, tanárokból és előkelő egyháztagokból egy értekezlet tartatott e tárgyban, mely a felolvasások tartásának eszméjét egyhangúlag elfogadta, a kivitel módozatait főbb vonalakban megállapította s az egész ügy intézésére egy szűkebb bizottságot választott. A felolvasások február és március hónapokban hetenként egyszer, rendesen csütörtök napon estve 6 órakor tartatnak, egy vagy legfölebb másfél órányi tartammal, egy vagy néha két felolvasóval, vallás-erkölcsi, egyház-