Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-30 / 5. szám
közönséges egyh. beszédre kitűzött 60 frank pál} adíjat, míg az alkalmi beszéd 40 frank jutalma Zsigmond Károly brassói ref. lelkésznek Ítéltetett egy karácsonyi beszédért. — Nagy Zsigmond budapesti katekhéta és Szabó Aladár budapest-kőbányai segédlelkész az egyházi felsőség helybenhagyásával állomást cseréltek. — Lapunk zártakor vesszük az aggasztó hírt, hogy Dobos János a ceglédi ősz patriarcha sú'yosan megbetegedett. * Lelkészválasztás. Á felső-baranyai egyházmegyébe tartozó Csehi ref. gyülekezet f. hó 23-án Toronyai József nagy-vátyi segédlelkészt választotta rendes lelkészévé. * Püspöki látogatás. A püspök-fogadás ünnepélyei pezsgő elevenséggel tölték be Székelyudvarhely két • napját. Szász Domokos püspök a legmelegebb rokonszenv s ragaszkodás jeleivel találkozott mindenütt, a merre csak megfordult. Szombat este impozáns fáklyásmenetet rendeztek tiszteletére s ez alkalomból Bod Károly mondott hatásos üdvözlő beszédet. A vasárnapi istenitiszteleten, melyre a templom szorongatásig megtelt, a püspök mondott nagyszabású beszédet; aztán díszebéd volt sok lendületes toaszttal; estére pedig a nőegylet rendezett fényes sikerű bált. * A budapesti theologiai akadémián a félévi colloquiumok e hó 22-ikén megkezdődvén, február i-én fejeztetnek be. Február 2-án a Theologiai Valasztmány tartja szokásos I-ső félévi ülését, melyen a rendes folyó ügyeken kívül a konventi »Theolog. vizsga-szabályzat* életbe léptetése, illetőleg annak előkészítése is szőnyegre kerül. A II-dik félévi előadások február 7-dikén veszik kezdetüket. * A földrajz a gimnáziumban. A vallás és közoktatásügyi minisztériumban mult héten ismét tanácskozás tárgyát tárgyát képezte a földrajz tanítása a gimnáziumban Általánosan hangsúlyozták azt, hogy a földrajzra nagyobb gondot kellene fordítani, mindazonáltal nem akarván a tantervet fölbolygatni, csak oly javaslatot tettek, mely lényeges változást nem von ugyan maga után, de a földrajz tanítása mégis előnyösebb helyzetbe jut. Abban állapodtak meg, hogy az I. és Il-ik osztályban a földrajz olyképen fog taníttatni, mint a reáliskolában, tehát nem összekeverve a természetrajzzal ; a VII-ik osztályban a politikai földrajz mellől a történelmi rész el fog maradni s heti 2 órában csupán földrajz fog taníttatni ; a VlII-ik osztályban a természettani órákból egy óra az egész éven át a kozmografia elemeinek tanítására fog fordíttatni. A tanácskozásban részt vettek : dr. Berzeviczy Albert államtitkár, dr. Klamarik János és Szüry Dénes oszt. tanácsosok, dr. Lutter főigazgató, Hunfalvy János egyet, tanár és Berecz Antal igazgató. Igazán csodáljuk, hogy ily tanácskozások alkalmával a legközvetlenebbül érdekelteket, a megfelelő szakcsoport jelesebb középiskolai tanárait mellőzik, pedig ők lehetnének a leghasznosabb tagjai az ily tanácskozásoknak. * Az eperjesi eellegium köréből. Az eperjesi evang. kerületi collegium gymnasiumának egyik philol. tanszékére szótöbbséggel Nosz Gusztáv szepes-iglói szül. fiatal tanárjelölt választatott meg. Az eperjesi collegium tanárkara körében egy nyugdíjalap teremtése vétetett foganatba. A dr. Horváth Ödön, Hörk J. s más szűkebb bizottsági tagok által készített alapszabály-tervezetet lényegtelen módosításokkal egyhangúlag magáévá tette a tanári kar, s a nyugdíj már aug. havában lép életbe. A göllnicbányai tekintélyes egyházból Kolozsvárra távozó melanchtoni lelkületű Grátz Mór által jelesen szerkesztett „Nach der Schicht« című német prot. néplap, mint az utolsó szám jelenti, az 1886. évvel beszüntetett. A jótékony célra s a lap nagy missziójára j való tekintetből — mint ilyen egyetlen a maga nemében — őszintén fájlaljuk a lap beszüntetését, s valóban óhajtanok, ha p. o. a derék bélai Weber Samu venné át annak folytatólagos szerkesztését. Részünkről szívesen támogatnók a lap szellemi részét, s hisszük, hogy mások is szivökön viselik a lapnak, mint hézagpótlónak további fennmaradását. Ajánljuk az ügyet az érdeklődők szíves figyelmébe, mert kár volna a legyőzött nehézségek után kiadni e fegyvert kezünkbő'. Sapien.ti pauca! Sz. M. * Nyilatkozat. A »Debr. Prot. Lap* f. é. 3-ikszámában György Endre úr egy levelet intézett a nevezett lap nt. szerkesztőjéhez Borsodi József nem rég megjelent imakönyvének tárgyában s e levélben a többek között különösen megróván az »év utolsó estvéjére* irt imát (172. 1.), végül azt mondja : »Csodálom, hogy az egyh. sajtó ily dolgokat ajánl a lelkészi karnak, mint látszik, ismeretlenül (^ic 1), tisztán Mitrovics úr nevére« — stb. Mint mindenkinek, úgy György Endre úrnak is kellőleg tudom tisztelni nézeteit. így hát a levelében elmondottak közül is egyébbre nincs megjegyzésem, mint csak ama tételére, melyet az imént idéztem, a mennyiben e tétel reám is vonatkozik, ki Borsodi imakönyvét e becses lapokban ismertettem s biráltam. Tisztelelettel, de egész határozottsággal utasítom vissza Gy. E úr ama vádját, melylyel illeti a bírálókat, kik szerinte >ismeretlenül« ajánlották az imakönyvet, »tisztán Mitrovics úr nevére* s az »ismeretlenség « vádját ép azon jogon, a melyen ő mondotta azt reánk bírálókra, visszaháríthatnám ő reá. Mert pl. az én bírálatomat, ha becses figyelmére méltóztatta volna, abban megtalálta volna — persze nem oly szenvedélyes hangon, mint azt ő teszi — ugyanazon kifogásokat, melyeket levelében felemlít s épen az általa kifogásolt ima is külön fel van említve s annak a krisztusi szellemmel ellenkező szavai helytelenítve. Nézeteimet a Borsodi imakönyvéről nem akarom még egyszer ismételni, azokat lapunk mult évi 45. számában elmondottam. Csak tiltakozom ismételten az ellen, mintha »ismeretlenül« ajánlottam volna egyházi t. férfiaink figyelmébe. Mindenkor érzem a nagy felelősséget az ajánlásokért s azokat »ismeretlenül« tenni lelkiismeretlenség volna. S ha Gy. E. úr megróvja Borsodinak ez imában nyilatkozott szenvedélyességét, mely a keresztyénség szellemével ellenkezik, én meg erősen kifogásolom Gy. E. úr amaz eljárását, hogy »ismeretlenül* vádol, ez ép annyira keresztyénieden. Nézeteimet, ha kell, bármikor szíves készséggel vitatom meg az eltérő felfogásokkal szemben; de a lelkiismeretlenség vádját visszautasítom. — Budapest, 1887. jan. 26. — Kenessey Béla, theol. tanár. * A Szent-István társulat választmánya e napokban látogatott ülést tartott, melyen gróf Károlyi Sándor elnökölt. Az ülés főtárgya a katholikus irodalmi társaság ügye volt. Az alakulóban levő társulat kész volna lemondani önállóságáról, ha a Szent-István társulat befogadná saját kebelébe, mint egy újabb tudományos és szépirodalmi szakosztályt. A katholikus irók ebbeli ajánlatát az elnöklő gróf Károly Sándor adta elő. A kérdéshez Bartha Béla és Lonkay Antal szóltak előbb hozzá; majd gróf Apponyi Albert mondott hosszabb beszédet, azt fejtegetve, hogy ha az ajánlatot el nem fogadják, akkor a katholikus irodalmi társulatban versenytársulat keletkezik s az erők szétforgácsolása káros következményeket szülhetne. Ha ellenben s Szent-István társulat kebelében alakítják meg az uj társulatot, mint mindenben az anyatársulat alárendelt szakosztályát, abban csak a pezsgőbb munkásság magvát látja. A választmány magáévá tette e fölfogást és tizenöttagú