Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-30 / 5. szám

Érdekes volna, ha valaki meg nálunk állítaná össze a vegyes házasságokból származottak statisztikáját. Félek azonban, hogy érdekessége mellett ez igen szomorú ada­tokat tartalmazna reánk, protestánsokra nézve. Borzasztó az a lelkiismeret lenség, mit épen itt a kathol egyház elkövet és nagyon szigorúan kell megkövetelnünk az ide vonatkozó törvények megtartását, különben lassan-lassan elfogyunk. K. B. Az európai continens református egyházainak helyzeterői érdekes szemlét közöl a presbyterianus szö­vetség lapja, a »Quarterly Register« legközelebbi száma. A közlemény azon terjedelmesebb cikk kivonata, melyet a nevezett szövetség amerikai ágához intézett dr. Good philadelphiai lelkész. E szerint a ref. vallás Európában két kis országban állam-, illetőleg uralkodó-vallás, u. m. Svájc­ban és Hollandiában; míg 5 országban, u. m. Német-, Francia-, Orosz-, Osztrák-Magyarországban és Belgiumban törvényesen elismert vallásnak tekintetik.—A svájci ref. egyházak összesen 1.667,109 lelket számlálnak. Vallásos és egyházi életüket a Register szerint, helyenként meg­gyengítette a liberalismus és rationalismus. Genfben, Zürichben liberális theol. irány uralkodik, Basel, Bern, Neuchatel ingadoznak az evangel. hit és a liberalismus között. — A francia ref. egyház most szépen gyarap­szik számban és erőben. Lélekszáma 800 000, míg a század elején alig volt százezer. Háromféle théol. irány­nak hódol : a szabad egyháziak orthodoxok, a nemzeti ref. egyház tagjai ev. hivők, a liberális egyház rationa­lista. A protestantismusnak itt nagy jövője van, mert a francia katholicizmus a legerőtlenebb Európában. — A hollandiai egyház a Continens legnagyobb ref. egy­háza. Híveinek S7áma 3 millió. Orthodoxia és modernis­mus itt is heves harcot folytatnak, a többség orthodox, de a modernek is erősek a sajtóban. — A németországi reformátusok nem alkotnak egységes országos egyházat. Szétszórtan és nagy kisebbségben vannak az uniált hi­vatalos egyházak és a lutheránus gyülekezetek között. Pár évvel ezelőtt Marburgban megindult a mozgalom, ho gy a német ref. gyülekezetek között közelebbi kap­csolat, szövetkezet létesüljön. Legtöbben vannak a re­formátusok Hessen-Casselben (381,000), a rajnai tarto­mányokban (300,000), Westfaliában (135,000), Lippeben (113,000) stb., összes létszámuk 750 —800 ezerre tehető. Helyenként népies gyülekezeteik vannak pl. Elberfeld és Mühlheim, hol 30—40 ezer lélek- alkot egy gyülekezetet. Németországban a' Register 4-féle theol. irányt külön­böztet meg a ref. egyházban, u. m. a »szabad« irányt és a merev kálvinistát mint szélsőségeket, melyek azonban aránylag igen kevés követőre találnak; továbbá mérsékelt kálvinistákat a heidelbergi káté szellemében és Me'anch­ton-féle irányt, melynek hívei a predestinacióban Me­lanchtont, a sacramentumokban Kálvint követik. — Az osztrálc-magyar reformátusokat 2 060,899 lélekre teszi, kik közül 2 millió esik Magyarországra. >Figyelemre­méltó jele az időknek, irja forrásunk, hogy a magyar miniszterelnök a ref. egyházhoz tartozik, kinek sikerült a felsőházba 5 református tagot bevinni, hogy ellensú­lyozza ott a nagy katholikus elemet.« Azután folytatja: »a rationalismus ezen egyházba is becsúszott és nagyon bemázolta azt ílargely tinctured it); de az evangeliumi igazság befolyása is növekedik (evangelical truth is gro­wing in influence), különösen a debreceni papnevelő in­tézetben.* — Az oroszországi ref. egyház nagyon kicsiny, csak 80,000 lelket számlál, de buzgó és elég befnl)'ásos. Élén a szent-pétervári lelkész, dr. Dalion áll, ki mint egyházi iró is ismeretes. A ref. vallás terjedésének nagy akadálya azon szigorú tilalom, mely a görög egyházta­goknak semmi S'ín alatt nem engedi meg a kitérést. — A belgiumi reform, egyház a legkisebb Európában, csak 3923 lélekből áll, kik a reformáció idejéből való Wallo­nok utódai. Mindezt összevéve az európai szárazföldön e ki­mutatás szerint 8 és fel millió református keresz­tyén lakik. Az evangyéliomi szövetség britt agának gyűlése, a szép Wigh szigeten tartatott meg. A D. pr. L. szerint 400-an jelentek meg az érdekes gyűlésen. A szónokok kö­zül Douglas lelkész a keresztyén dogmák és hitvallás be­csét emelte ki, mint a melyek szükségképeni előföltételei a valódi vallásosságnak. Dr. Síoughton hosszabb beszéd­ben kelt ki a divatos áramlat ellen, mely a hitvallást kevésre becsüli. Egy másik szónok a reformáció áldá­sairól beszélt s hangsúlyozta, hogy a protestantismus missziója még manapság sincs betöltve. A római rend­szer reformálását remélni sem lehet s ma csak arról lehet szó, miként szabadíttassanak meg a népek Rómá­tól. — E föladat megoldásában ne n utolsó hely illeti Angliát, mert ez országban találtak hazát a jezsuiták, kik másutt kiűzettek. Befolyásuk már Ís észlelhető ; itt az ideje, hogy ébredjünk 1 Dr. Wylie Edinburghból a pápaság jelen helyzetéről, politikájáról s kilátásairól szólva, azt fejtegeté, hogy a pápaság történetének utolsó 5 éve politikai sülyedésről s vallásos elmélkedésről tes* bizonyságot. A pápaság politikai hatalma kezdetleges állapotra siilyedt alá, de politikai bilincsektől s földi nyűgöktől megszabadult szelleme annyira nőtt erőben s belső szilárdságban, hogy e tekintetben vele egyetlen más vallásos testület sem versenyezhet. A politikai helyébe a szellemi befolyás lépett, mely, jelentőségét tekintve, amannak nem áll semmiképen utána. A pápaság ma a forradalom leküzdését s a keresztyén állam visszaállítását tűzte ki föladatául. A forradalom alatt a Vatikánban nem az atheismus és communismus doctrináit értik, ha­nem a politikai alkotmányosságot. A keresztyén állam alatt pedig ama kormány formát érti a pápa, mely valódi fejéül őt ismeri el. A pápa mindenekelőtt a hatalmas Angliára emelte szemeit s elmondható, hogy »ez órában az ő végső győzelme már sejthető, habár távolból is.« A veszély tehát nagy; annál nagyobb pedig, mert egész Európa ez időszerint két nagy táborra kezd oszlani, a rend és a communismus táborára. Biztosak lehetünk a felől, hogy annak idejében az ultramontánok középütt foglalnak állást s most egyik, majd a másik párttal fog­nak paktálni. Nagy átalakulásnak néz elébe Európa. A katasztrófát meggátolni csak egy eszköz van : az evan­gyéliomnak egyetemes elterjesztése. Fájdalom, semmi jele sem látható annak, hogy e remény gyors valósu­lást érjen. IRODALOM. Protestáns népkönyvtár. Szerkesztik Farkas Jó­zsef theol. igazg. tanár és Scholz Gusztáv ev. lelkész. Kiadja és nyomatja Hornyánszky Viktor. A nemrég jelzett »Prot népkönyvtár* első száma immár megjelent. A mint örömmel hoztuk annak idején a tervezés hirét, most midőn az ige testté lett, még nagyobb örvende­zéssel üdvözöljük az előttünk levő első számot, mely változatos és szép tartalmával méltán a legszebb remé­nyekre jogosít a vállalat jövője iránt. A folyóirat célját Szász Károly mondja el, tájékozást nyújtva az iránt, hogy minő szellemben s mely téren akar a vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom