Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

A segélynyújtás nagyobb szabású és áronnál gyümölcsöző ez elvének elfogadása esetén szükségessé válván egyfelől az egyetemes egyház ilynemű összes szükségleteinek tervszerű kimutatása és a munkatervnek megállapítása ; másfelől a Közalap, az egyházkerületek, egyházmegyék és egyházközségek e célra rendelkezésre vonható tőke-erejének megállapítása, hogy így, a s. ükséglet és fedezet összemérése útján, maga a munka folyamatba indítható legyen — indítványozom továbbá, mondja ki az e. Konvent, hogy E tervezet közöltetik az öt egyházkerülettel oly végből, hogy nyilatkozzanak a Közalap évi kiosztásra kerülő bevételei egy erre szánható részének ily szerű felhasználásáról; jelöljék ki egyházközségeiket és ezek sorrendjét, a melyeknek befektetéseit és papi állomásaik megjavítását a megfelelő tőkebefektetések útján foganatosíthatónak tartják; sorolják föl az egyházkerület, egyházmegyék [és egyházközségek ama tőkéit, a melyek ily előlegezésekre a'kalmasak — szóval, juttassák az e. Konventet abba a helyzetbe, hogy a Közalap évi kiosztásra kerülő bevételeinek bizonyos hányadát mikép fordíthatja oly segélyzésekre, hogy az E. T. 217. §. a) b) c) pontjaiban jelzett célok azonnal, nagyobb mértékben és allandóan foganatosíthatók legyenek. — Beadja Budapesten, 1887. nov. 22.-én — Szász Domokos, erdélyi ref. püspök. A nagy arányokat öltött vita lefolyását, tekintettel a sok érdekes és termékeny eszme fölvetésére, szintén külön alkalomra tartjuk fönn ; most csak annyit jegyez vén meg, hogy az indítvány indokolásában kifejezett bajt, valamint a gyökeres segítés szükségességét a szónokok teljes egyetértéssel hangsúlyozták, de a segítés módjára nézve a Szász D. proposítiója mellett még mások alkalmazását is sürgették. Fejes István külön módosítványban a lelkészfizetések tervszerű fundációját indítványozta, Mocsáry az affiüáció, Kerkapoly a lelkész-tanítóságok eszméjét vetették fel, míg Szász Károly mindezen •egítő módoknak kombinatív felölelését s mindeniknek a megfelelő helyen való alkalmizását pendítette meg, az eljárásban legfőbb szükségül azt emelve ki, hogy számba vétessenek mindazon egyházak és lelkészi állomások, melyeket egy vagy más módon megsegítni kell. Határozat az lőn, hogy Szász D. indítványa valamint a Fejes I. módsitványa a tárgyalás közben fö'merült irányeszmékkel együtt adassék ki az egyházkerületeknek azzal a fölhívással, hogy azok az indítványban foglalt, úgyszintén a módosítványban és felszólásokban kifejezett s netáni más rokon eszmék tekintetbe vételével, a kérdést tanácskozás tár gyává tegyék s véleményüket közöljék a Konventtel ; egyszersmind arra is fe'szólíttatnak a kerületek, hogy a dolog megindításához szükséges adatokat összegyűjtvén, már a legközelebbi gyűlésig terjesszék fel a Konventre. A vallástani kézikönyvek ügyében a Konvent által az egyházkerületekhez tett fölhívásra, csak két kerület adott feleletet, nevezetesen az erdélj i, amely kijelenti, hogy készéggel járul a Konvent által teendő egyetemes intézkedésekhez ; és a tiszántúli, mely a gimnáziumi vallástani könyvek előállításáról maga akar gondoskodni, de a Konventet felkéri, hogy a vallástanítás egyetemes tantervét részletesen dogoztassa ki, s ezt és a rávonatkozó módszertani utasításokat alkalmazkodás végett közölje az egyházkerületekkel. — A Konvent a más három egyházkerületet felhívja, hogy nyilatkozataikat e kérdésben hozzá felterjeszszék. A tiszántúli egyházkerület által a középiskolai tanárok nyugdíjazása tárgyában felterjesztett kérvényt a Konvent magáévá tette; méltányolván az indítványban foglalt okokat, s óhajtandónak tartván a maga részéről is, hogy ugyanazon kvalifikációval bíró s ugyanazon, sőt súlyosabb terhet viselő tanáraink, illetőleg ezek családjainak sorsa az államiakkal egyenlő módon biztosíttassék: elfogadja az indítványt s annak kivitelére nézve elhatározza, hogy a val'ás- és közoktatási miniszter feliratilag kéressék meg arra, hogy az egyházi középiskolák tanárainak az államiakkal egyenlő nyugdíjazása tárgyában a népiskolai tanítók nyugdíj-intézetéhez hasonló egységes nyugdíj-intézet felállítása által miharabb tegye meg a szükséges lépéseket. Az Irodalmi Társaság ügyében, miután az e tárgyban megindult mo galom figyelemben tartásával, a tanügyi bizottság még a pápai konventből megbízatott s most ennek jelentése a mozgalmat a Társaság megalakulására elég érettnek találta : á Konvent a püspököket felkérni határozta, hogy vegyék számba kerületökben az eddig történt jelentkezéseket és ajánlatokat s legkésőbb 1888. február l-ig küldjék be a rólok való kimutatást a Konvent világi elnökéhez ; a világi elnök pedig megkéretett, hogy ezen kimutatások beérkezése után működjék közre, hogy a tényleges megalakulás és szervezkedés megtörténjék. Az egyetemes énekügyi bizottság jelentése következő javaslatokat tartalmazta. Áz egyöntetű és célhoz vezető munkálkodhatás szempontjából minél előbb egy programm-féle felhivás szerkeztessék, melyben a zsoltárok és dicséretek átdolgozásának s új énekek szerkesztésének alapelvei megallapíttassanak. A felhivás szerkesztésére Szász Károly püspök elnöklete alatt Szilády Áron, Fejes István, Baksay Sándor, id. Kiss Áron és Illyés Bálint tagokból álló központi bizottság kéressék föl, mely ezen kívül a megalakulás (1881) óta időnként beadott énekeket, valamint a Begcdi Lajos-féle »Uj énekes könyv«-et megbírálja. Az egyházkerületek hivassanak fel, hogy a kerületi énekügyi bizottság tagjait bejelentsék s a netán készletben lévő énekdarabokat, esetleg bírálatokat Szász Károly elnökhöz beküldjék. Szász Károly elnök hatalmaztassék fel, hogy az egyetemes énekügyi bizottság tagjait, ha az ügy érdekében szükségesnek látja, Konventen kívül is egybe hívhassa. A Konvent a jelentés alapján a felhivás elkészítését, a központi biráló bizottság megválasztását, a kerületeknek a kivánt értelemben való felhívását s végre Szász Károly elnöknek a kért irányban való felhatalmazást elhatározta. Az utolsó napi ülés főtárgya a misszió-ügyi bizottság jelentése volt, melynek alapján következő intézkedések tétettek. I. A dunamelléki egyházkerületben levő 4 misszió telep közül a beskai misszionáriusnak a már állandósított 300 frt megszavaztatott, egyszersmind az ő missziói területén működő becsmeni tanítónak 1 50 forint, mojaveljei tanítónak 50 frt fizetéspótlék állandósíttatott. A banovczei missziónak tgyszer s mindenkorra 1000 frt segély és állandó 750 frt fizetésipótlék határoztatott. A szelistyei missziónak 500 fit állandó segély, a Tisza Kálmán-falvi missziónak egyszer s mindenkorra 1000 frt, évi állandó segélyül 500 frt, végre a kuczurai missziói leány-egyháznak 5 évre 150 frt évi segély szavaztatott meg. II. A dunántúli kerületben a Selmecbányái missziói egyház számára azon feltétel alatt, ha az egyház szervezéséhez szükséges alapot előállítják, egy adminisztrátor lelkész díjazására 500 frt állandó évi segély adatott. A kaposvári missziói egyház részére a mult évben állán • dósíttatott 200 frt évi segély újból megadatott; a pozsonyvidéki misszióra a samarjai lelkésznek 200 forint; az esztergomi lelkésznek a vidékén lévő hitsorsosok lelki gondozására utiáltalányul 200 frt; a köves-kállai lelkész-