Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

Hayingenben, mind Algringenben, természetesen csak ! bérelt helyiségekben szerveztek protestáns magán isko­lákat. E gyülekezetek legújabb fejleménye, az egyházi képviselő testület megválasztása, miáltal a többi diaspo­rátöl különvált és Hayingen székhelylyel külön segéd­lelkész alkalmazása vált szükségessé. Az ekként megala­kult egyház jelenleg mintegy 1200 lelket számlál, leg­inkább bányászokat és huta-munkásokat, kik folyvást küz­denek a létért és körükben egyetlenegy jó módú embert nem számlálnak. Ezen felül erős harcot vív bigott kath. környezetével és évenként sok veszteséget szenved vegyes házasságok és áttérések folytán. Ezenkívül erős harcot vív a francia nemzetiség ellen. Habár ez ifjú egyház tör­ténete nem sorol fel vértanúkat és véres üldözéseket, azért mégis sok vér kiált érette az égbe: nemcsak a ^ Moyeuvrerel határos Gravelotte, hanem a közel Metz földén kiomlott vértanúk vére. A párizsi vérnász után, , a protestántizmus történetében alig van oly iszonyú vér­fürdő, mint az 1543-ki húsvétkor Gorze csatamezején végbevitt tömeges leölése a protestánsoknak. Az evan­gyeliomi élet fentartására és erősítésére pedig épen nem való, hogy az istenitiszteletek iskolai szobákban tartat­nak, melyeknek uj berendezésű padjain sem férfiak sem nők nem képesek ülni, hanem inkább az asztalokra ülnek vagy állva maradnak, még pedig oly sziik helyiségekben, hogy azok, kik e helyiségeket ismerik, hihetetlennek tart­ják, hogy az utóbbi húsvét alkalmával Hayingenben 101, Algrigenben 124 és Moyeuvreben 84 egyén vehette fel azokban az úrvacsorát. Az egyház ezeknél fogva elegendő nagy templo­mok felállítását óhajtja. De nem kér 80, 90 és 100,000 márkás pompás tenp'omokat; Lotharingiában ilyen pom­pás épületeket csak a katholikusok emelhetnek. Csupán 25.000 márkás szerény templomokat kér; de ilyet hármat kér a három központ számára és egy paplakot Hayingen számára. E célra még csak 14,000 márkát gyűjtött. Segítse Isten, hogy a hitrokonok testvéri szeretete mel­lett mielőbb, beszerezhessék a még hiányzó összeget. Végre Ramsau Stájerországban. Itt gyors és bő támogatásra van szükség, hogy a 103 éves ev. egyház új templomot építhessen és a paplakkal egy tető alatt lévő régi imaházát két osztályú iskolává átalakíthassa. — Ramsau 3—4 óra hosszura és 1—2 óra szélesre ter­jedő fensík, a Dachstein nevű hegy déli meredek szikla­falának alyán, átlag 1100 méternyi magasságban a tenger tűkre felett s ekként felülmúlja a thüringiai erdő és a Plarz legmagasabb hegyeit. A kerekszám 1200 lakos, ezek közt 140 kisbirtokos s a többi cselédség és nap­számos, mind evangelikus ; csupán a határ szélen lakik egy katholikus birtokos és ugyanazon vallású 12 cselédje. E szerint tehát ez egyetlen sajátszerű szorványos egyháznak nevezhető, nemcsak mivelhogy Németország­ban és Ausztriában legmagasabb fekvésű, hanem mivel­hogy tisztán evangelikus, melyben még nem köttetett vegyes házasság. Megalakult 1781-ben, mikor Prugger Jakab földmives a türelmi pátens kihirdetése után kinyi­latkoztatta : »Ezt ugyancsak szívesen hallgattuk. Hiszen mi mindnyájan lutheránusok vagyunk!« És azóta Ramsau hív őre az evangyéliumnak, hegyen épült város, mely a Mandling nevű határon folyó patakon túlra a salzburgi földre, mely hajdan szinte viruló kertje volt a evan­gyéliomnak, ellátszik. Ez egyháznak nincs temploma — evangelikus temploma, mert a ramsaui 12—13 katholikus számára létezik kath. templom. Már rég lett volna szük­ség, hogy itt ev. templom építtessék, de az apák által épített imaház iránti kegyelet, a ramsauiak igénytelen­sége és az a gond, hogy az építési költség alatt elpusz­tulhatnának, nem javallotta az építést. Csak az iskola­építés szüksége, miután az eddigi nem volt elégséges és mivelhogy az egyik osztályt parasztházba kellett áthelyezni, tolta előtérbe a templomépítés határozatát. Szándékuk a kis és szűk, torony-, harang-, oltár-, bolt­hajtás nélküli, kis ablakú imaházat iskolává átalakítani és 38,000 forinton román stylben új templomot építeni. Azon pedig harangnak is kellend lennie. A nők ön­kéntes adakozásából eddig 6000 frt lett összeszedve. E gyűjtésnek nem egy megkapó mozzanata van. Egy szegény szolgáló, kinek évi bére 17 frt, kijelentette, hogy harangra 3 frtot kell adnia, mivelhogy őt az Úr mindenkor oly nagyon megáldotta. Ilyen istenes meg­elégedés nem szorul dicséretre, de mint a ramsaui la­kosság jellemvonása nem volt elhallgatható. Hála a hit­rokonok munkás szeretetének, nem sokára meg lesz a ramsauiak temploma, mert az egylet küldötteinek Nürn­bergben eszközölt szavazása folytán Ramsau egyházáé lett a (17,189 márkát tevő) »nagy szeretet-adomány.« De a nem nyertes Elversberg és Hayingen-Algringen egyházai is nyertek egyenként 6744 márkát, mely összegek további adományok útján még megszaporodtak, neveze­tesen Hayingené cc ak egy helyről szaporodott 5000 már­kával, a mennyiben azt Magdeburg nőegylete, az altala rendezett Luther-színmű előadásának bevételéből jut­tatta neki. így tehát mind a három, választás alá bocsátott gyülekezet örülhetett és a két kevésbé segélyezett gyü­lekezetnek is hangoztathatjuk: »Ne féljetek, rajtatok is segítve lesz U A mit Nürnbergben vettetek, biztató előjelei legyenek e segélynek. Az Ur pedig áldja továbbra is egyházias hitünk, egyházias szeretetünk és segélyünk e művét, most in­kább, mint valaha szorongatott hitrokonaink és magunk javára! Lipcse, areformáció ünnepén 1887. — A központi bizottság. * * -x-Ajánljuk a hit és haza iránti hűséget lehellő e röpriatot olvasóink figyelmébe. Láng Adolf. IRODALOM. A Franklin-társulat kiadásában újabban a követ­kező művek jelentek meg: Odhin vigasza. Eszakföldi regény a XI. századból. Irta Dahn Félix, németből for­dította gr. Csáky Albinné, Bolza Anna. Ára 80 kr. — Vidal Adrián. Regény, irta Norris W. K. Angolból fordítva. Ára I frt 20 kr. — Deák Ferenc emlékezete Csengery Antaltól. Előadatott Deák Ferencnek a m. tud. Akad. által 1877 jan. 28-án tartott emlékünnepén. Ára 30 kr. — Aphrodité. Egy görög művész regénye. Irta Eckstein Ernő. Németből fordítva. Ára 40 kr. — Szerb népdalok és hó'srégek. Az eredetiből fordította Székács József. 2-ik javított kiadás. Ára 50 kr. — Bátoii Mária. Szomorú történet öt szakaszban. Irta Dugonics András. 3-ik kiadás. Bevezetéssel Henrich Gusztávtól. Ára 50 kr. — Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793 — 1794-ben. Németből fordította és bevezette Berkeszi István. Ára 30 kr. — Severo 'Torelli. Dráma öt felvo­násban. Irta Coppée Ferenc. Franciából fordította Csiky Gergely. Ára 30 kr. A »Budapest« kiadóhivatalában, Lampel Róbert­nél megjelent: A Budapest nagy képes naptára 1888. évre. 9-ik évfolyam, szerkeszti Graca György. Tartalmazza Magyarország hatóságainak névtárát; sok apróságot szá

Next

/
Oldalképek
Tartalom