Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

állami segélyezése, berendezése és emelésére vonatkozó javaslatai, melyek még a Konventre fognak még felter­jesztetni. S'ász Domokos püspök munkálatát a moldva­oláhországi egyházaknak egyházmegyévé szervezése tár­gyában nagy érdeklődéssel hallgatta a közgyűlés ; az egyházak helyzetére vonatkozó jelentést, valamint a helyszínén tett püspöki intézkedéseket tudomásul vette, a szervezésre vonatkozó javaslatokat pedig a >CodificatÍó«­hoz pótlékul bevétette a közg) ülés. A prot. irodalmi tár­safágba két 500 frtos pártoló tagsággal lépett be a kerü­let. A tanügyi előadó javaslatára a gimnáziumi tanterv némely pontjainak módosítása kimondatott; ugyanennek a hiányzó tankönyvek előállítására vonatkozó azon javaslata, hogy bírálatra ezután kéziratban is elfogadtatnak a tan­könyvek, érvényre emeltetett. Nagy Péter síremléke ügyében előterjesztetett, hogy az emlék a felállítási költ­ségekkel együtt 32Ó9 frtba került, begyült pedig 4343 frt, melynek feleslegét az örökösök egy 2000 frtos alapít­ványra fogják kiegészíteni. Bejelentetett egy magát meg­nevezni nem akaró hitsorsosnak 41 ezer frtos alapítványa, melynek, ha bizonyos összegre növekedik, kamatai nem­zeti és közszereteti célokra lesznek fordítandók. Az er­délyi közművelődési egyesülettel való szövetkezés elejtett fonalának felvétele kimondatott. Okt. 30-án papszentelés tartatott, a mikor 27 új lelkész avattatott fel. A köz­gyűlés folyamán megejtett választások közül fölemlítjük, hogy igazgató-tanácsosoknak megválasztattak : dr. Kolozs­vári Sándor, Parádi Kálmán, dr. Kovács Ödön, Sárkány Ferenc, Gyarmatby Miklós és Domokos Antal. Az egyetemes Konventbe világi rendes tagnak beválasz­tatott dr. Kolozsvári Sándor. Végül megem'ítjük, hogy szombaton délutánt a Nagy Péter emlékének szen telte a közgyűlés : részt vett a síremlék leleplezésének ünnepén, melyen Szász Domokos megható imája után, Kovács Ödön tartott kitűnően sikerült emlékbeszédet. Az ünnepélyt a dalkör éneke zárta be. * Egyházmegyei gondnok-beiktatás. A tohiai egy­házmegye újonnan választott gondnoka, Szilassy Aladár okt. 25-én foglalta el új hivatalát ezen egyházmegyének S egszárdon tartott rendkívüli közg) ülésén. Az előző nap érkezett gondnokot a vasúti állomáson Horváth I. egy­házmegyei tanácsbiró, majd Borzsák E. szegszárdi lel­kész üdvözölték, a tiszteletére megjelent szép s/ámú kö­zönség élén, az egyházmegye és a helyi egyház nevében. A városba bemenve, rövid előértekezlet tartatott a más­napi gyűlési teendők megbeszélése céljából. 25 én a szegszárdi új templomban buzgó imával megnyittatván a közgyűlés, a szavazás eredményének hivatalos bejelen­tése után egy 3 tagu küldöttség meghívására megjelent az új gondnok a közgyűlésen, melynek tagjai lelkes él­jenekkel fogadták a buzgó egyháziasságáról h'rből jól ismert, de személyesen most először látott új világi el­nöküket. A gondnokká választás hivatalos tudtuladása és az eskü letétele után, Mészáros János czeczei lelkész és egyházmegyei főjegyző intézett meleg hangú, emel­kedett szellemű üdvözlő beszédet az új gondnokhoz, ki­emelvén, hogy Sz. nagyatyja egyházkerületi főgondnok, atyja tractualis gondnok, apósa (Vizsolyi Guszt.) szintén tract. gondnok volt, s a család e hagyományos vallás­szeretete mily kimagasló módon nyilatkozik Sz. Aladár­ban, kinek buzgó egyháziassága s a vallás-erkölcsi élet fokozására irányzott törekvése országszerte ismeretes. A szép üdvözlésre felhangzott éljenzés lecsilapulván, az új gondnok tartotta meg nagybecsű székfoglalóját, melynek minden sorát az erős meggyőződés és evangeliumi hit­buzgóság melege hatja át. Irány-beszédnek nevezhető, mely az örökös adminisztrálás hagyományos szokásával szemben, rámutat a jelenkori egyházkormányzás hiva­tására : az egyéni hit- és erkölcsi élet belső megújítására. Élő hit és vallásos erkölcsiségben van a protestánlismus életere, melynek ápolására van hivatva a mai egyház, annak papsága és tanítósága első sorban, de egyszers­mind világi eleme is. A nagy hatást keltett székfoglalóra még visszatérünk. A beiktatás után néhány kisebb fon­tosságú közgyűlési tárgy következett, ezt megelőzőleg Sz. 100 frt alapítványt tett a lelkész-árvák, 100-at a tanító-árvák gyámpénztárának javára. A közgyűlés vég­zései között egyetemesebb érdekű azon határozat, hogy az egyházmegye az Irodalmi Társaság pártolói közé lépett, még pedig, miután az új gondnok a pártolói kö­telezettség könnyítésére a maga részéről 100 frtot aján­lott föl az egyházmegyének, ez egy 500 frtos pártfogó tagság évi járulékának fizetésére ajánlkozott. — Köz­gyűlés után társas ebéd következett, melyen számos fel­köszöntők mondattak Szilassyra, Vizsolyira, a kerületi el­nökségre, az egyházmegyére s ennek hírnevesebb tagjaira 1 * A fóthi orgona collaudátiója f. é. október hó 30-án történt meg Oláh Károly, nagykőrösi tanító képez­dei zenetanár úr által, ki is azt felülvizsgálván úgy egyes változataiban, mint a maga egészében teljesen jónak ta­lálta és a fóthi ev. ref. egyháztanács előtt kiválóan meg­dicsérte annak ízléses és diszes kiállítását, változatainak szépségét, a karban levő különben szűk helynek ügyes felhasználását és általában az egész orgona tervének ügyes kivitelét. Miért is a készítő Országh Sándor úrnak a fóthi ev. ref. egyháztanács e helyen, nyilvánosan fe­jezi ki köszönetét. Fóthon, 1887. nov. 2-án. — Szappanos Károly, segéd-lelkész. * Szép adomány. Az okorági egyházban egy egyszetű, tisztes, öreg földmives ember: Fábián János saját szorgalma és takarékossága által szerzett vagyon­kájából a maga és nem rég elhányt neje emlékére az egyház céljaira 140 frtot adományozott. Egy nap önkényt eljött hozzám a tisztes öreg, s előttem a következő nyilatkozatot tevé : » Tisztelendő' úr ! Isten országát épi­teni óhajtva, s lelkem sugallatát követve, az okorági egy­háznak egyházi célokra ezennel 140 frtot adok, s ezen nyilatkozatomat azonnal aláírni is kész vagyok.« A fel­ajánlott adományból 100 frtot már ki is fizetett, a többit is nem sokára át fogja adni. A mostani időben, a midőn a vallás, az egyház s annak ügyei iránt a buz­góság, a szeretet és áldozatkészség mind jobban-jobban kezd kihűlni, az ilyen szép példának mindnyájan örül­hetünk. S míg egyfelől eme ritka esetet a magyar prot. közönség tudomására akartam juttatni, addig más felől ama buzgó óhajtásomat is kifejezem, hogy legyen ez a szép adomány Isten előtt kedves s hogy adjon az ég Öreg Fábián Jánoshoz hasonló, több buzgó egyháztago­kat is. Egyszersmind megemlítem az okorági és mono­sokori asszonyok azon szép áldozatát is, melyszerint ez év folytán egy 14 frt értékű chinai ezüstből készült keresztelő kannát vettek, a mely összeget maguk között önkéntes adakozás útján gyűjtötték össze. — Okorágon, 1887. október 28 án. — Fejér Ambrus, ref. lelkész. * Audiatur et altéra pars. A tiszai ágost. hitv. evang. egyházkerület f. é. augusztus hó 10-én és il-én Miskolcon tartott közgyűlése jegyzőkönyvének fentebb már Fabriczy János nyilatkozatában szórói-szóra idézett 36. pontjában a püspök úr előterjesztése folytán a köz­gyűlés ellenem is >rosszalást« mondott ki. Ezzel szemben kötelességemnek tartom a jegyzőkönyvi rosszalást magam­tól a leghatározottabban visszautasítani, mert nem vá­daskodtam senki ellen a sárosmegyei kir. tanfelügyelő ellőtt (1. fentebb dr. Tergina Gyula levelét); de még

Next

/
Oldalképek
Tartalom