Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

kedéssel, színleléssel s tudatos igaztalansá^gal. Olyannyira följajdulnak az »evangy. szövetség* megalakulásán, mintha már az újabb kiegyezési törvényeknek eltörléséről s a májusi törvényeknek visszaállításáról volna szó. Béke­háborítóknak, reakciónál iusoknak, a felekezeti egyetér­tés megrontóinak bélyegzik azokat, kik a szövetség eszméit pártolják s annak tagjaivá is lesznek. S ezt mondják azon lapok — jegyzi meg ismét helyesen Beyschlag — melyeknek csalhatlan tekintélye a refor­mátiót pestisnek, a nihilismus s a socialdemokracia for­rásának nevezte ; azon lapok, a melyek más alkalommal Luther s a többi reformátorok neveit a köznapiasságba rántják. Az ultramontán sajtó legdíszesebb virága a » Germamat, mely a frankfurti alakuló gyűlést Beyschlag által inspiráltnak s dirigáltnak mondja, a miben a G~r­maniát csak az esztergomi »Magyar Sión* multa felül, mely e kitűnő theologust még vastag tudatlansággal is vádolja a katholicismus terén. A prot. pártlapok a régi nótát fújják, hogy a különböző theol. irányol nak együtt­működése az jevangy. szövetség* egységes eszméjében lehetetlen, a miben StöcJcer és Luthardt lapja tűnik ki. Mindezen támadások dacára siépen terjed a szövetség eszméje; így Wesztfáüában s Brandenburgban, mely utóbbi helyen nagy nehézségekkel kellett küzdenie a főváros miatt. Valóban csodálkoznunk kell azon német protestánsokon, a kik az »evangy. szövetség* eszméjét időszerűtlennek s feleslegesnek találják 1 4. A „Gusztáv-Adolf-egylet" ügye örvendetesen halad. A szept. 14. s 15-én Nürnberg városában tartott egyetemes gyűlés szerint a fiók-egyletek 1764-ről 1781-re, a nőegyletek 421 ről 429 re, a bevételek 711,096-ról 802,490 márkra emelkedtek. Legelői áll a rajnai egylet 82,000, a württembergi 71,000, a berlin-brandenburgi 51,000 márkkai, ezeket követi a buzgó áldozatkészség terén a lipcsei s a hallei, illetőleg szász tartományi G.-A.-egylet. Panaszt emelt a hannoveri, pommerániai, nyugatporosz s a lübecki egyleíre, Mecklenburgról, az az elfásult Kliephot-féle orthodoxiának eme klasszikus földéről nem is szólva,^ melyet a G.-A.-egylet máig sem nyert meg ügyének. Úgy látszik, a »luth. Gotteskasten* feleslegessé te-zi a G.-A.-egylet áldásos működését e merev orthodoxiánál! 22 diaspora gyülekezet, mint tel­jesen felszerelt, nem veszi többé igénybe az egylet segé­lyét, de hozzá jött 78 gyülekezet, úgy hogy a segélyre szorulók száma 1402 re rúgott. A nagy szeretetadományt, 17,189 márkot a ramsaui gyülekezet nyerte el Stájer­országban, míg a vele együtt folyamodó rajnai porosz Elversberg s lothringeni Hayíngen-Algringen egyházai egyenként 6744 márkot kaptak. Örvendetes jelenségül megemlítjük Beyschlcg után még azt ís, hogy a Luther jubileumi évében olasz tlieologusoknak a németországi prot. theol. fakultásokon való tanulmányozása céljából alapí­tott ösztöndíj 10,000 márkra nőtt fel, s ezentúl folyóvá lesz teendő. A számok beszélnek! 5. A porosz-római kiegyezés positiv gyümölcse­ként a német katholikusoknak trieri egyetemes össze­jövetele tekintendő. A centrumpárt vezére s a gvelf ér­zelmű pápai harcos, Windthorst sokat beszélt ez alkalom­mal >a sacerdotium s az impérium közötti békéről*, illetőleg annak a császár jó akarata által megindított kez­detéről«, »az egyházi állam visszaállításáról*. »az öss.es rendeknek (még a jezsuitáknak is) helyreállításáról*, az iskolaügynek az egyházi gyámság alá helyezéséről* stb., a miből következik, hogy a porosz katholíc'smus s a berlini centrumpárt a nyert engedményekkel még min­dig nincs megelégedve. S nem is lesz soha sem, mert a fennhéjázó német római sajtó az állam függetleníté­sének bármely óvását »az egyház* el'eni követke. etlen ségnek s anachronismusnak nevezi. Ezek Bismarck béke­politikájának positiv gyümölcsei, a legújabb német egy­házpolitikának természetes következményei 1 6. Az ultramontantinismus Németországon kívül is hatalmasan terjed. így Belgiumban tényleg ki lett szolgáltatva az állami iskola a katholici.-.musnak. 5 fő- s 4 középiskola be lett szüntetve, 11 tanító-képezde törölve, s 11 klerikális, 22 női tanító-képezde az apácáknak lett kiszolgáltatva, mely úton már Poroszország is halad, a midőn az apácakra bízza a felsőbb leányiskoláknak ve­zetését. Mindamellett a klerikalismus azon eldorádójában — mint Beyschlag nevezi — hatalmas evangelizációi tár­saság működik, mely 25 évi fennállása óta Belgiumnak 7 prot. gyülekezetét 27 anya- 356 leánygyülekezettel gyarapította. A társaság ez évi bevétele 125,235 frankot tett, a mire 45 ezeret benn a hazában gyűjtöttek, egy brüszeli prot. főiskola pedig neveli a szükséges tanerő­ket. — Angolországban Manning bibornok s a katho­lilussá lett lordok buzgósága folytán hasonlóan sokat veszt a különben is római szervezetű anglikánismus. A kathol. belügyminiszter s a londoni lord major buzgó­sága folytán tetemes péterfi'léreket gyűjtenek a pápai jubileumhoz, a miben különben magyar hazánk sem ma­rad hátra. — Derekasan viseli magát az ultramontanis­mussal szemben az egységes olasz királyság, melynek érdekeit a pápának kiszolgáltatni nincs kedve. Különben Olaszország ezer éven át a közvetlen közelről tanulta ismerni a pápaságot s annak >áldásait.* Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Id. Sz. Nagy Károly debreceni evang. ref. kántor­orgonista és főiskolai ének- és zenetanártól megjelent és szerzőkiadónál kapható >755 dallamos (melodiosus) köz­játék orgonára, a gyakrabban előforduló templomi Chorálokhoz*. Ezen közjátékok a szerző által régebben kiadott s most 3 ik kiadásban megjelent »Templomi és temetési Kar énekes könyvben* foglalt chorál dallamok­hoz vannak alkalmazva. A kántor orgonisták, tanítók, taní'.óképezdék és általában mindazok, kik az orgonázást tanulmányozzák és kedvelik, igen nagy hasznát vehetik. De nem csak tanulmányúi szolgálhatnak azok, hanem bármely vallásfelekezet choráljaihoz is, mint melodiosus interludiumok célszerűen felhasználhatók. Id. Sz. Nagy Károly úr köze'ebb több olda'ról méltatlan megtámad­tatásban részesü t; ily körülmények között csak örven­deni tudunk, midőn látjuk, hogy Sz. Nagy Károly úr mindezen megtámadtatásokra a hirlapi keserű polémia helyett egy oly munkával válaszol, mely ref. egyházi zeneirodalmunknak méltán becsére válik 1 Oláh Károly, ref. tanitó-képezdei ének- és zenetanár. A heves-nagykúnsági ev. ref. egyházmegyei tanító­egylet 1887. jul. 13 án Kúnhegyesen tartott közgyűlésé­nek jegyzőkönyve. Józsa Pál elnök e g) ülésen tartotta székfoglaló programmbeszédét, melyben az egylet kultur törekvéseinek összegét ezen egyetlen szóban foglalja össze: munka. Munka a tanügy fejlesztése, munka a tanítói érték eme'ése érdekében. Kiemeli a népnevelés nagy fontosságát állami szempontból. A népnevelés szoros és elvá'hatlan kapcsolatban van a nép jóllétével, a nép jó­léte az állam nagyságával. A népnevelés tehát végered­mén)'ében az államok boldogságának kulcsa. A mi az elnök programmjának második részét, t. i. a tanítói ér­dekeket -szo^áló egyleti munkásságot illeti, itt 3 főcsa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom