Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-16 / 42. szám

Márton Pál, Vörös Jenő, Szendrőy Sándor, Belicay Elek ; egyháziak: Boditzky Kálmán, Patay Sámuel, Szigethy Dániel, Gyurácz Ferenc, Molnár Lajos (felpéci); a tanári karból: Miillner Mátyás, Fadgyas Pál; póttagok: Bozzay János, Bognár Endre, dr. Berzsenyi Dezső, Mód Lénárd. A gyámintézeti jelentés a következő főbb adatokat foglalja magában. A gyámintézet a m. évi 26-ik közgyűlését október 16 és 17-én Rozsnyón tartotta, a melyen mindvégig részt vett Prónay Dezső br. egyet, felügyelő. A közgyűlés a visszalépő elnököknek: Czékus István püspöknek s Ivánka Imrének jegyzőkönyvileg mondott köszönetet s ugyanez alkalommal megválasztották Zelenka Pál hegyaljai főesperest s Radvánszky Béla br. zólyommegyei főispánt. Á gyámintézet új alapszabályait a közgyűlés elfogadta, de br. Prónay felszólalására hozzátette, hogy a gyámintézet továbbra is szoros kapcsolatban marad az egyetemes egyházzal. Horváth S. pesti lelkész javaslata, hogy a pesti női gyámintezet némi önállóságot nyerjen, figyelmen kívül hagyatott. A gyámintézeti összes tőkeérték a mult évben 82,213 frt 78 krra rug (a szaporodás 5572 frt 28 kr). A folyó bevétel volt összesen 28,023 frt 47 kr, a kiadás 23,865 frt; tehát a maradvány 4158 frt 74 kr. E jelentést az egyetemes gyűlés tudomásul vette. Ezután a pénzügyi bizottság tette meg jelentését. E szerint az egyetemes egyház folyó számláján az 1886. évi zárlatkor az összes bevétel volt 7588 frt 87 kr, az összes kiadás pedig 3394 forint 81 kr, s így a pénztári maradvány 4194 frt 6 kr. A vagyonállás a következő volt: 1. Az egyetemes egyház tőke számláján 43,270 frt 54 krajcár. 2. A Teleki-Roth Johanna alapítvány tőkéje 43.718 frt. 3. A prot. theolog. intézet tőkéje 31,941 frt 78 kr. 4. A Zelenay-alapítvány tőkéje 10,910 frr 50 kr. 5. A Lissovényi-féle alapítvány tőkéje 1050 frt. 6. A Szinovác Lajos-féle alap tőkéje 28,300 frt 31 kr. 7. Adományi tőke a brassói magyar egyház számára 300 frt. 8. A Bauhofer-féle alap tőkéje 151 frt 31 kr. Tartalékalap 600 frt. E szerint a zárlatkor az összes tőkék főösszege volt' 160,242 frt 44 kr. A tanügyi bizottság külön előterjesztése alapján tárgyalásra került a békés-csabai algymnasium ügye, melynek előzményéből fölemlítjük, hogy Békés-Csaba városa Rudolf trónörökös születése alkalmából 43 ezer forintos alapítványt tett egy ev. algymnasiumra. Minthogy ez összeg most nem elég a költségek fedezésére, s ha a gymnasium megszűnik, az evangélikusok elvesztik az alapot, az intézet elöljárósága államsegélyért folyamodott. A közgyűlés ezt jóváhagyta. Ugyancsak a tanügyi bizottság részéről tett jelentés alapján tudomásul vétetett, hogy a nyíregyházi gymnasium államsegélyt nyervén, 8 osztályú intézetté alakult. Az anyakönyveknek az állam nyelvén vezetése ügyében a közgyűlés által a mult évben eszközölt feliratra Tisza Kálmán miniszterelnök válasza bár »őszinte örömmel üdvözli az egyetemes gyűlésnek hazafias törekvését®, mégis az 1868. évi nemzetiségi törvény 14. §-ára való tekintetből, mely szerint az egyházközségek, egyházi felsőségük törvényes jogainak sérelme nélkül, maguk határozhatják meg, mily nyelven vezettesenek az anyakönyvek, a > kormány azon meggyőződésben van, hogy az egyes hitfelekezetek illetékes hatóságai vannak hivatva az üdvösnek ismert intézkedéseket elhatározni és foganatosítani.* Az egyetemes gyűlés, figyelmen kívül hagyva Dulla Máté kivánatát, hogy a leirat egész terjedelmében jegyzőkönyvre vétessék, az intézvény tudomásul vételét és a püspökökkel való közlését elhatározta. A pozsonyi Igceum kérvénye, melyben magát az egyetemes gyűlésnek közvetlen hatósága alá helyeztetni és a dunáninneni kerület vitás hatóságát megszüntetni kéri: az egyetemes közoktatási bizottság véleményes javaslata alapján akként intéztetett el, hogy marad a régi viszony, mely szerint a pozsonyi lyceum továbbra is a dunáninneni egyházkerület felügyelete alatt álland. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után, ülés végén egy kis pánszláv hecc is volt, melyre Szalva Károly tanító ügye szolgáltatot alkalmat. Szalva, klenóci tanító, hosszú ideig folytatott pánszláv üzelmeket s e miatt a tiszai kerület perbe fogta és állásától felfüggesztette. A közgyűlésen felszólaltak a pánszláv néptanító ügyében Mudrony Pál, Dula Máté és Latzó lelkész. Követelték, hogy vonassék vissza a tiszai kerület intézkedése, s hogy a perbe fogott és felfüggesztett néptanító a tanév elején ne gátoltassék meg hivatalos működésében. Ez indítvány természetesen vihart idézett elő a közgyűlésen. Ellene felszólalt Terray Gyula és előadta, mennyire veszélyes egyén Szalva néptanító s az általa szerkesztett Domovi Kalendar mennyire pánszláv irányú. Ismertette az ügy állapotát s mint gömorvidéki ecsetelte a pánszlávizmus üzelmeit. Szóltak még Kramarcsik tanár, továbbá Prónay Gábor báró, Gyó'ry Elek és PLork J., kik mindnyájan a pánszláv tanító ellen foglaltak állást. A közgyűlés végre Győry indítványára kimondotta, hogy elvetve Mudrony és társai indítványát, a tiszai kerület felfüggesztő határozatát helyben hagyja s a fólebbezést elutasítja. A közgyűlés Prónay Dezső báró lelkes búcsúszavainak elhangzása után szétoszlott. Pap Gábor dunántúli ev. ref. püspök körútja. Pap Gábor, dunántúli református püspök további kőrútjában 22-én Szent-Györgyön, délután Nagyodon, 22-án Nagy-Szecsén, délután Ovárott, 24-én Vámos-Ladányban, délután Varsányban végezte püspöki látogatását, egyik községből a másikba mindig díszes bandérium és kocsik sora által vezetve és kisérve, mindenütt lelkesen fogadtatva és az illető lelkészek által meghatottan és meghatóan üdvözölve. A püspöki válasz kiváló figyelmet érdemlő volt Varsányban, hol mint a magyarság egyik végvárában az egyházi főember mellett előtérbe lépett a lelkes hazafi, igazi lelkesedéssel buzdítva híveit a törhetlen hazafiságra s a magyar nemzetiség érdekében kifejtendő misszióra. Estve Varsányban a püspök a báró Majthényi család vendégszeretetét élvezte, itt láttuk ismét kíséretében báró Nyáry gondnokot is, ki másnap 25-én Boriba és a püspöki látogatásnak ott elvégzése után Szántóra, illetve Magyarádra is elkísérte a főpapot, vele együtt testvérének, József főherceg adlátusának, Adolf bárónak levén vendége. A jótékony hatásáról ismert magyarádi fürdő újból megacélozta a testileg már-már lankadni kezdő püspököt, úgy hogy midőn Füzes Gyarmaton, Fegyverneken, Peszeken, Tergenyén, Kis-Sallón és Kis-Ölveden a következő napokon hivatalos teendői — mindenütt lelkes fogadtatása üdvözlése és ezek viszonzása után 29-én Zalabán a visitatió utolsó helyén újból találkoztunk vele, örömmel telt el szívünk, 21 napi fáradalmas utazása után i!y üdén . találhatni őt. Ez a nap a búcsúzás napja volt, A barsi egyházmegye lelkészei nagyobb részének, Konkoly Gyula és Szabó Lajos világi tanácsbíráknak, nagyszámú női és férfi közönségnek jelenlétében itt búcsúzott el az egyházmegye nevében az esperes, Jókay Lajos, a főpásztortól