Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-25 / 39. szám
esetben a szülőkre is kiterjed. A kitűzött cél tehát az eredmény által igazoltatott és iooo tanító már egy egész kis hadsereg a jó ügy szolgálatában; de ha veszszük, hogy összesen 22,000 tanító működik az országban, akkor kiderül, hogy még 5°/0 -asem lett megnyerve a nemes cél érdekében. Ez vezérel bennünket e lépésre, hogy njólag alkalmat keressünk az ügytől ma is távol állóknak megnyeréseélt. Iparkodjunk gróf Széchényi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak bölcs mondatát követni: »Legyünk meggyőződve, hogy köztünk többékevésbbé mindegyik, sőt hazánk minden fia, vérünk mentője, népcsaládunk jótevője, nemzetünk feldiszítője lehet; és azért töltse be minden magyar ember helyét hű sáfárilag.« Felkérjük tehát azon tanitó urakat és nőket, a kik az isko'atakarékpénztárakat meghonosítani óhajtják, hogy e végből alulírott bizottsághoz (Budapest, Köztelek) forduljanak, a mely által — Weisz B. Ferenc adományából — díjmentesen láttatnak el a kezdethez szükséges nyomtatványokkal. U. i. Azon tisztelt tanítók és tanítónők pedig, kik iskolatakarékpénztárakat kezelnek, de a kért jelentésüket a lefolyt tanévről még be nem küldték, tisztelettel felkéretnek, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A hátralevő jelentések száma 290. Budapest, 1887. szeptember 9 én. — Az országos gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári bizottság nevében : Weisz B. Ferenc. * Rendenkivüli egyházkerületi törvényszék s papivizsgálat. A dunamelléki reform, egyházkerületi törvényszék tagjaihoz s több bizottsághoz a napokbban az elnökség részéről a következő felhívás bocsáttatott ki: Egy fontos törvényszéki ügy, melynek tárgyalása végett egyik egyházmegyénk szükségesnek látta rendkívüli törvényszéket tartani, ennek Ítélete azonban mind a panaszosok, mind a vádlott által az egyházkerületi törvényszékhez fekbbeztetett, és a mely iigy egyházkerületünk egyik legnépesebb és legtekintélyesebb egyházának- nyugalmát zavarja, kívánatossá teszi egyházkerületi törvényszékünknek mielőbb, még a folyó évben rendkívülileg összehívását. Másfelől az egyházkerületi konvent által a lclkészjelöltekre nézve megállapított új vizsgálati rendszer is a jelen évvel életbe lépvén, úgy a II. (illetőleg III.) éves theologusok alapvizsgálata, mint az I. és II. lelkészképesítő vizsgálatok szintén a folyó év őszén megtartandók. Végre a folyó évi májusi egyházkerületi közgyűlés két nagyobb bizottságot nevezett ki : egyet a házszabályok átdolgozására, másikat az egyházkerületi közgyűlések rendes idejének tavaszról őszre áttétele iránt benyújtott indítvány tárgyalására s a jövő évi egyházkerületi közgyűlés elé teendő jelentésre. — Az egyházkerületi elnökség úgy vélekedik, hogy e fontos ügyeket lehetőleg egy időre tűzvén ki, ez által az egyházkerületi törvényszéknek, a lelkész-vizsgáló, valamint az említett más két bizottságnak különösen vidéken lakó tagjai összejövetelét tetemes idő- és költségkíméléssel eszközölheti. Mihez képest az elnökség az egyházkerületi rendkívüli törvényszék megtartása idejét folyó évi október hó 19-ének (szerda) d. e. 9 órájára, a theologiai alapvizsgálatot október hó 20 ára, a IL lelkészképesítő vizsgálatot október 21-ére, az I. lelkészképesítő vizsgálatot október 21. és 22-ére (mindenkor reggeli 9 órára) tűzi ki, a házszabályi és gyűléstartási bizottságok ugyané napokban alkalmas időközben szintén működhetvén. A II. lelkészképesítő vizsgálatra készülőknek Írásbeli dolgozatokra tételekűl kitűzettek a következők: egyházi beszédre 2. Timóth. Ií., 2 —7. ; homiliára Luk. ev. XIV. r. 7—27. vs. katekhizációra a 37-ik úrnapja vagyis a 101. és 102. kérdések s ezeken kívül kotelezvék egyházjogi dolgozatot beadni önként választandó tételről. Az első vizsgára, jövök exegetikai vizsgálata a messiási zsoltárokból, a Galácia és Kolossé beliekhez írott levelekből leend. * Egy templom jubileuma. Az olasz-liszkaí egyház lélekemelő ünnepet tartott e hó 11-én. Megünnepelte templomának százéves fennállását. Alkalmi beszédet Abahózy ev. ref. lelkész tartott. Emlékezetbe idézte a protestantizmus gyász- és örömnapjait ; vázolta a száz év előtti állapotokat, és utalt a felekezetek közt ma uralkodó békés együttélésre. Ezután felolvasták a reformációi keletkezéset. A reformáció úttörői Olasz-Liszkán és vidékén Liteszti Lukács Bálint és fia, Péter volt. A mo>tani templom helyét a reformátusok 1721-ben vették meg, de a temp'om építését csak 1787. szept. 9-ikén fejezték be. Az ünnepet a helybeli földmive^ekbői alakult dalegyesület által előadott egyházi énekek zárták be. Az ünnepi hangulatot emelte a közönségnek felekezeti különbség nélkül való részvétele. * Kérelem! Mint az »Országos protestáns árvaegylet « választmánya által az 1888. évi Árvaházi naptár szétküldésével és kezelésével megbízott könyvkereskedés, van szerencsénk a nagyt. lelkész urakat felkérni, hogyha a fentemlített naptárból eddigelé példányokat nem kaptak volna, de azok elárusítását, tekintve a jótékony célt, elvállalják, fordúljanak levelező lapon hozzánk és mi azonnal szolgálunk bérmentve példányokkal. — Budapesten, 1887. szept. 22-én. — Ilornyánszky Victor, akadémiai könyvárus. * A baptistak köréből A baptisták feltűnően szaporodnak és erősödnek, Budapesten imaházat építettek a Wesselényi utcában, hol gyakran fordulnak elő tömeges keresztelések. Közelebbről is kilenc új hivőt vett fel kebelébe a baptista felekezet. A fővárosban különösen az iparos-osztályban és cseléd-nép között hódít az új vallas, hogy milyen sikerrel, annak legjobb példája a Wesselényi-utca és dohány utca sarkán emelkedő tekintélyes bérház, melyet már maga a baptista felekezet építtetett. Di a mit a fővárosban látni, ugyanazt megtaláljuk, aránylag ép oly feltűnő mértékben a vidéken is. Majd itt, majd ott merül fel a nép között egy-egy baptista apostol, csinálja a baptista gyülekezetet. Különösen a íőváros közelében levő falvakban szaporodnak a baptisták, vagy mint ujabban magyarosan nevezik magukat »a hivő keresztelt keresztyének*, s itt nem ritkán családi, társadalmi és egyházi viszálykodásra adnak alkalmat. Legújabban Kis-Szent-Miklós pestmegyei községben tizenkét, baptista hitre áttért család megtagadta volt papjának, a reformátusnak, az egyházi illetétékek fizetését, s minthogy ez törvényes úton akarta őket fizetésre kényszeríteni, kérvényt nyújtottak be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a melyben hoszszasan fejtegetve vallásuk tanait, kérik a minisztert, hogy őket bármely egyházhoz tartozó templomi fizetés alól mentse föl, mert ők »egyedüli irányadónak a bibliát ismerik eh ez pedig tiltja egy olyan hitfe'ekezetet pénzzel segíteni, a melyből belső meggyőződésük folytán kénytelenek voltak kilépni.® A miniszter azonban a fizetni nem akaró hivők kérvényét egyszerűen elutasította s azzal küldte le Pestmegye közönségének, hogy azt a nazarénusok irányában követendő eljárást szabályozó miniszteri rendelet értelmében intézze el. E szerint az illetők tetszés szerint vallhatják magukat baptistáknak, végezhetik vallásuk szertartásait, míg azok a hazai törvényekkel összeütközésbe nem jőnek, azonban egyházjogilag a ref, egyházhoz tartoznak s kötelesek az egyháznak minden terhét viselni.
