Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

értelmében a protestánsok vallásszabadságát és iskolaügyei­nek önálló rendezését biztosítani és respektálni tartozik, a mit különben Kóburg is Ígért a szultánhoz intézett egyik legközelebbi jegyzékében. A szófiai német protestánsok bevallásai szerint a német birodalmi kormány politikai indokokból teljesen cserben hagyta a szófiai egyházat és iskolát, pedig hát maga a bulgár külügyminiszter, a derék Nacsevics is egy bukaresti prot. iskolában taníttatja leányát. Örvendetes s lélekemelő fejlődésnek indul a bulgár nemzeti prot. egyház is, a mi bizonyítja, hogy a derék bulgárok fogékonyak a protestántismus s általában a nyugati civilizátió iránt. Szófiában ioo lélekkel biró kis prot. gyülekezet van, melynek buzgó lelké-ze Tszanoff, a legnagyobb ügybuzgósággal hirdeti bulgár honfitársai­nak a megtisztult evangyéliomot. A bulgár nemzeti prot. egyház kö, pontja Szamokov városa, hol több ezerre me­gyen a protestánsok száma. Van ott protest. theologiai szeminárium is, hol a bulgár előadási nyelv mellett az angol nyelvet is művelik, s melyet az angolok évenkínt segélyeznek. A szófiai bulgár és német protestánsok egyesülése — a mit magam is sürgettem — ez idő szerint még lehetetlen, a mennyiben azt a nyelvkérdés akadályozza, s a bulgár protestánsok különben is a már meglévő templomalapból templomot készülnek építeni az eddigi imaház helyén. Az egyetértés köztük példás és emelő. Üdvöt és szerencsét a derék bulgáriai protes­tánsoknak 1! Dr. Szláv ik Mátyás. Az amerikai »nagy* excommunicatió meglehetős port vert fel oda át az új világban. Ez alkalommal nem subtilis theologiai nézetek, hanem a socialistikus rend­szerek részesültek a pápai szék megtisztelő figyelmében. A socialismus az a társadalmi eretnekség, melylyel az »egyháznak* megküzdenie kell, s e küzdelemhez ennek a socialista papnak kiátkozása csak előszó. Sokat disputáltak és fognak előre láthatólag még disputálni az emberek, hogy a keresztyénségnek a socialismushoz való viszonyát tisztázzák, megállapítsák arra nézve is, hogy nincs-e valami gyengéd viszony a socialista elvek és a 8-ik parancsolat között. Itt elég csak a tényeket konstatálnunk. Ez a most már extra muros pap még most is jó keresztyén­nek vallja magát s persze nem mulasztja el magát azok­kal, kiket a »mégis mozog«-féle elvekért Róma kebelé­ből a múltban kitaszított, összehasonlítani, kijelentve hogy valamint a tudományok, úgy a mai koit mozgató kérdések felett sem ismeri el az »egyházi tekintélyeket fórum gyanánt*. Tény az, hogy ezt a papot most Ame­rikában és részben Irhonban az egész sajtó, a kathol. népség és papság tekintélyes része mint »politikai« mar­tyrt ünnepli. S ne is feledjük, hogy a miért ezt az embert kiátkozták, azt a kathol. papság jó része nemcsak hiszi és vallja, hanem szószékről és azonkívül hirdeti Irhonban és oda át, hogy miért azt szükségtelen ismételnem, ha igaz az, hogy a mult bűnei és a jelen kor civilizatiója által teremtett nyomor szülte és szüli a socialismust és ennek híveit, akkor az »ir koldus* példaszó mindent megmagyaráz. Ez a modern kiátkozás, különben alak­jára, hatására, fogadtatására nézve csak olyan viszony­ban van azokhoz, mik ama »boldog korban« hangzottak el, mint egy valódi mennydörgés van a kulisszák rnö­giilihez. Az amerikaiak nem hogy megrémültek volna, hanem hangosan követelik papjaiknak nagyobb Önálló­ságát nemcsak a szent-széktől, hanem püspökeiktől is. Ez a kis műmennydörgés még egy kis fejfájást fog okozni a jubileumra. — P. IRODALOM. A protestáns népkönyvtár VIII. füzete a követ­kező tartalommal jelent meg: Thúri Etele »A reformá­ció egy üldözöttje® cím alatt Huszár Gál életrajzát adja egészen népszerű modorban, némi átdolgozással közölve azt, mi lapunkban is megjelent; Pósa Lajos »A pórul járt apostol< címmel egy, a népünk ajkán számtalan alakban élő Péter mondákból dolgozta e kis költeményt, mely az »Arvaházi képes naptárból« van átvéve. Kedves kis idyll Pálóczi CzinJce István »Mikor én egy esztendős házas lettem* című csevegése. Sántha Károly »Arva gyermek imája* sok érzéssel van írva. »A mostoha apa bosszúja* Tolnai Józseftől hosszabb beszély. Szintén a Prot. árva házi naptárból mutatvány. F. Varya Lajosnak »A vityilló* cimű költői beszélye Komjáthy Gedeontól »A ki két darabban hal meg« cimű egy a jó ízlésnek már egészen a végső határánál járó népies elbeszélés zárja be a nagyobb közlemények sorát. Az »Aprósá­gokéban »A növény- és állatvilág időjóslása*, »A gyü­mölcsíz készítése« (rajzokka1 ), »A dinnye csomagolása a kivitel számára« és az »Oszt szemzés* közhasznú isme­retek közölvék. A 4 íves fiizet ára 20 kr. Protestáns árvaházi képes naptár az 1888-dik évre. Szerkeszti Farkas József. Tizenötödik évfolyam. Budapest. A prot. árvaházi bizottság kiadása. A naptár elég gazdag tartalmú. Külső kiállításban megtartotta ugyan régi formáját csak az egyes hónapok képecskéi újak. A hónapokra írt kis versek között van néhány egészen sikerült, mely a maga rövidségében egy-egy kerek gondolatot fejez ki; kiválóbbak a január, március, ápri is, junius, julius, octóber és a december hónapokra Írottak. A régi »Sibilla könyvé*-ben kedvező jóslatokat talált a szerkesztő és szép keresztyén gondolatokat, me­lyek minden idők változásai között állandók maradnak. Költemények Szász Gerőtől (»Az apostolok*), Kolosy Elvirától (A 138-ik zsoltár), Jakab Ödöntől (Fé1 hagyott temető), Pátkay Imrétől (Karácsonykor), Pósa Lajostól (A pórul járt apostol), Payr Sándortól (Multi libri et liberi) és F. Varga Lajostól (A vityilló) vannak közölve, melyek legnagyobb részénél már szerzőik elismert irói neve is feleslegessé teszi annak felemlítését, hogy a köl­temények magasabb irodalmi niveaun állanak; de az egészen névtelen szerző: Pátkay Imre is nem méltatla­nul foglal helyet tekintélyesebb társai között. Arcképeik kíséretében jól irt életrajzzal F-tói vannak bemutatva : az öt ev. ref. püspök (meglehetős gyenge metszetben) s kö­zülök különösebben kiemelve Kún Bertalan, Papp Gábor és Szász Domokos püspökök, kiknek életrajzát még a naptár nem közölte; Karsay Sándor dunántúli ág. ev. püspök, (kitűnő] arcképpel), br. Kochmeister Frigyesné és Karacs Teréz. Egyébb képek : az eperjesi kollégium és egy néger keresztelés. Kisebb nagyobb elbeszéléseket, leírásokat Hörk József (Mese egy vén emberről), Forgács Endre (A szerencsés préci), F. Varga Lajos (Úgy a, pjiraszt!), Komjáthy Gedeon (Minek az öreg a világon?) és Brocskó Lajos (Árváink az életben) adtak. Az eper­jesi kollégium és a néger keresztelés leirásnak, valamint az »Idő jós'ás* című beszélgetésnek szerzői nincsenek megnevezve. Végül néhány kedélyes adoma zárja be az eléggé változatos, jól szerkesztett naptárt, mely a szo­kásos naptári részeken kívül még a prot. egyházi tiszti névtárt is adja egy csomó hirdetés mellékletében. Az ismert prot. népies írók sereglettek tehát megint össze a jó ügy zászlaja körül és a tisztelt nevű szerkesztővel élükön igyekeztek értékessé is tenni e naptárt, hogy ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom