Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

actus alkalmával nem jelenthet egyebet, mint a pályázók egyikének vagy másikának ajánlatba, vagy jelöltségbe tételét; már pedig a kinek ehhez joga van, az kétség­kívül szavazási jogot is gyakorolhat. És ha az úgyneve­zett községi iskolákba az iskolaszék tagjai jogosúvák egyedül a tanítókat választani: azt hiszem, hogy ha már az illetékes hatóságok jónak látták a szabadelvűség te­rén megtenni azt a retrográd lépést, hogy a tanítóvá­lasztásra nézve megvonták a néptől a választói jogosult­ságot, lega'ább a felekezeti iskolaszékek tagjai, kiknek épen hivatásukban áll iskolai ügyek elintézésében fele­lősség terhe mellett híven forgolódni, ama joggyakorla­tából nem céloztattak kizáratni. Én a dolgot így fogom fel egyszerű eszemmel, ha tetszik, szóljanak hozzá a bölcsebbek és tapasztaltabbak. — Quod capita, tot sensus. * A pozsonymegyei evang. esperesség közgyű­lése Pozsonyban tartatott meg Ritter Károly főesperes és Kalenda János felügyelő kettős elnöklete alatt. A tartalmas és kitűnően szerkesztett esperesi jelentés tu­domásul vétele után több közérdekű tárgyban hozott hazafias határozatokat a szépen latogatolt közgyűlés. A portómentes hivatalos leveleknek az államnyelvén való címezését az esperesség mostani határozatában is pár­tolja. A Túróc-Szent-Mártonban tervezett tót gimnázium létesítését határozottan ellenzi (igen helyesen). Á pozsonyi lyceumtól tavaly a pánszlávok izgatására megvont egy­házkerületi segély visszaállítását melegen óhajtja és a rá eső járulék fizetését még az esetben is teljesíteni ígéri, ha az egyházkerület nem ily értelemben határozna. Az • Irodalmi Tár?aság«-ba az esperesség ioo frtos alapító­ként évi 6 forint fizetésével belép. Melegen üdvözöljük a pozsonymegyei esperesség derék vezetőit, kik a dunán­inneni evang. egyházkerületben sajnosan elharapózott pánszláv törekvésekkel szemben bátran lobogtatják a magyar hazafiság és evang. műveltség zászlóját! * A mosonyi ev, egyházmegye ez évi közgyűlése hitbuzgó érdeklődéssel folyt le Magyar-Ocáron, e kath. jellegű városban, Scliuh Ágoston esperes és Major Fer. feliig) elő kettős elnöklete alatt. A népes gyűlésnek tör­téneti mozzanata is volt, a mennyiben 200 évvel ezelőtt épen ezen hónapban űzték ki innen az evang. papokat, akkor kobozták el két templomát, a mikor most egy­házépítő tanácskozásra gyűltek össze az ev. egyházak képviselői. Az esperes kitiinő jelentése hű képben mutatá be az esperesség áldásos hitéletét, a hívek példás áldozat­készségét s a gyülekezetek virágzó egyházi-isko'ai életét. A gyámintézet javára 108 frt 25 kr gyűlt be, a lelkészi gyám- és nyugdíj-intézet oly szépen virágzik, hogy egy özvegynek 300 frt gyámdíjat, egy lelkésznek neg) ven évi szo^álat után 300 forint nyugdíjat képes adni, s az elbetegesedett lelkész káp'ántartásra évről-évre IOO forint segélyben részesül. Az intézet e virágzó állapota bölcs szervezetének köszönhető, mely szerint minden esperességi lelkész és gyülekezet évenkint 15—15 frt járulékot tarto­zik fizetni az intézet javára. * Rövid hirek. A debreceni főiskolában megürese­dett két rendes tai székre 13 pályázó jelentkezttt, és pedig a jogi tanszékre : dr. Kovács Pál és dr. Szigethy Lehel kecskeméti jogtanárok, dr. Pápay Imre és dr. Bakos Imre volt hely. jogtanárok, dr. Ozosy István debreceni ügyvéd, Kóródy Sándor beregszászi árvaszéki ülnök, dr. Némethy Károly beliigyminiszt. segéd-fogalmazó és dr. Bartha Béla ügyvédjelölt ; a gymnasiumi tanszékre: Katona Mihály kecskeméti, Faragó Bálint mezőtúri, dr. Dóczi Imre nagy-kőrösi, Vo. ári Gyula szathmári és Jancsó Géza nyíregyházi gymnasiumi tanárok. — A dunáninneni ev. egyházkerület f. hó 23-ikán Pozsonyban tartja meg ez évi rendes közgyű'ését. — A »Protest. Közlöny*-ben megje'ent »Szelíd polémia* cimű vezércikk­sorozatra az élesen megtámadott »Dunamelléki« tüzetes választ irt, melynek közlését tárgyhalmaz, miatt a jövő számra kellett ha'asztanunk. * Gyászhir. Jancsovics István szarvasi kiérd, lelkész a maga és gyermekei nevében fájdalmas szívvel tudatja szerencsétlen fiának, Jancsovics Imre hites ügyvédnek folyó évi augusztus 10-dikén eskorban történt kimultát. Temetése e hó 12-én Szarvason ment végbe. Béke leng­j jen hamvai fölött l NECROLOG. Várady József 1809—1887. Az élet és idő súlya alatt — 78 évvel vállain — roskadott le az Úr országa tovább építésének s megszi­lárdításának munkájához oda állított sáfárok közül, a fent olvasható név viselője. Hogyan és minő mértékben használta fel hivatása 1 betöltésénél a vett talentumokat ? Ennek elbírálására vagy megállapítására magamat feljogosítottnak nem tar­tom, sőt ezt még csak odavetett vonásokban sem tün-I tethetem elő, minthogy a mult idő azon szakában, mely­ben a boldogult úgy egyházi, mint polgári téren szere­pet vinni magát hivatottnak érezte, koromnál fogva is a tények közvetlen szemlélője nem lehettem, a hír, a hallomás pedig nem mindig eléggé biztos forrás, melyből a jellemző adatokat meríthetni; midőn pedig már én a lelkipásztori pályán megtettem az első lépést, az elhuny­tat, mint eg> házmegyei főjegyzőt csak futólagosan, csak rövid időre ismertem, mert az azon időben —• egyház­megyénk élete körül — kifejlett ellentétes áramlatok egyike, elég erős és szívós volt őt a közügyekben való beavatkozástól leszorítani, melytől fogva az intéző férfiak a kormányzó testület, sőt — mondhatom — az összes lelkészi kar iránt szívében keserűséggel, ajakán éles bí­rálattal viseltetett, a mit is én — személyes érintkezés után — közvetlen tapasztalásból mondhatok, a mennyi­ben az utóbbi években egyházlátogatás s más hivatalos ügyek elintézése alkalmából merítettem. De szintén ily módon és joggal állíthatom azt is, hogy az Úrnak ezen elhivatott szolgája, fényes észbeli tehetséggel volt megáldva, melyet hova-tovább fejlesz­teni és művelni legfőbb törekvése, legszebb jellemvonása, de egyszersmind kimagasló büszkesége is vo'.t. Bizony­ságúl erre nézve, nem kell talán egyebet felhoznom, mint azon tényt, hogy az irodalom minden nemének, egyik legkitartóbb, legáldozatkészebb tettleges pártfo­gója vala. Gazdag könyvtára, mely jelenleg is nagy értéket képvisel, több százra menő külön művekkel bővölkodik, feltalálhatók ezek között úgy a klasszikusak, mint az újabb írók örök és magas irodalmi becscsel biró munkái, még pedig úgy a szakszerű tudományosság, mint a szépirodalom köréből valók. Az időszaki folyóiratok és füzetes vállalatok szintén nagy számmal feküdtek iró- és olvasó-asztalán, s mindezek kezelésénél a legtetszetősebb rend és tisztaság. Könyvtárában az eg) es munkák csinos, sőt elegáns kötésekben díszelegnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom