Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

Hasonlóképen konstatálható volt az is, hogy a kiskéri tanítók iskoláiban tiltott testi büntetéseket alkalmaztak és többször tobzódásnak adták át magukat, miért is közgyülésileg megrovattak és felelősség terhe alatt illedelmes magaviseletre utasíttattak. Ezen kellemetlen ügy ilyetén elintézése után szőnyegre került Stelczer Frigyes lelkész két folyamodványa, melyek egyikében azt kéri a közgyűléstől, hogy miután a békési törvényszék hivatlába való visszahelyezését itéletileg elrendelte, távolítsa el Langhofert, a kiszácsi adminisztrátort ; a másik folyamodványban pedig azt kívánja, hogy a közgyűlés arról intézkedjék, miszerint a kiszácsi papi fizetés egyik fele néki, másik fele az adminisztrátornak szolgáltassák ki. A közgyűlés legjobb akarata mellett ezen kérelmek folytán új intézkedésekbe nem bocsátkozhatott azon egyszerű oknál fogva, mert a békési esperesség nemcsak Stelczer lelkész-felfüggesztési kérdésében, hanem minden ezzel összeköttetésben álló más kérdések elintézése végett lett delegálva, s az esperességnek várni kell, míg a békési egyházi törvényszék ez ügyben hozott Ítélete jogérvényre nem emelkedett. Következett a kiszácsi presbyterium abbeli kérelme, járna közbe az esperesség, hogy miután Stelczer lelkésznek a békési consistorium Ítélete már megküldetett, néki is küldessék meg ezen Ítélet, nehogy az az elleni fellebbezés lehetőségétől elessék, miután Haviar úr eljárásával nincsen megelégedve, mert vádiratából — úgy mond — a legsúlyosabb vádakat, melyek Stelczer ellen emeltettek, kihagyta. A közgyűlés eme kérelemnek sem adhatott helyet, mert nem a kiszácsi egyház a vádló és így a kedélyek megnyugtatására mást nem tehetett, mint hogy a kérdéses folyamodványt a békési esperesség elnökségéhez tette át. Ezzel a gyűlés kellemetlen tárgyai el voltak intézve és a rendes, az egyházi életet csendes úton fejlesztő ügyek kerültek napirendre. Ezek közül pedig kiemelendők a következők : Schneider Henrik, titeli lakosnak, ki a titeli fiókegyháznak 790 frtot adományozott, a gyűlés köszönetet szavaz. Okéren Wer'e Henrik 50 ik születésnapja alkalmából a templomépítéshez 10 000 fali téglát ajándékozott. A bács-szerémi esperesség, mint alapító tag 100 forinttal belép a »Magyar protestáns tudományos irodalmi társulat «-ba, szintúgy 10 évre évi 4 frt fizetés mellett tagja lesz a Luther-társaságnak. Sajnálattal tudomásul veszi Roth T. K. ó-verbászi lelkésznek az alesperssi, özvegy-árva-intézet bizottsági elnöki, árvaház-ügynökségi és az új-verbászi algymnasium elnökségi hivatalairól való lemondását, mely hivatalokban évek hosszú során át fáradhatatlanúl működött s azoktól makacs szembaja miatt kénytelen megválni A közgyűlés az e hivataloktól távozónak szerzett számos érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti. Az egyházi perrendtartás Rohonyi Gyula, esperességi ügyész és országgyűlési követnek észrevételés végett ki levén adva, annak indítványaival, melyek szerint a canoni vétségek felsorolása, mint az anyagi törvénybe tartozók a perrendtartásból hagyassanak ki. de előbb a fegyelmi vétségek alapíttassanak meg, elfogad tátott Kiskér Csepcsányi István agg tanítóját 336 frttal nyugdíjaztatta. A szabadkai misszió lelkésze Szabadka városától 10 hold földet és évi 100 frtot kapott. A misszióhoz Apatin is csatlakozott. A szarvasi tanári nyugdíjalapra befolyt az espe| rességből 61 frt 55 kr, mely rendeltetési helyére már el 1 is küldetett. Az esperesség a kerületen indítványozni fogja, hogy a Baldácsy-alapból befolyó jövedelem szigorúan a vég-1 rendelet értelmében osztassék el: 1) pusztuló és építkező egyházaknak, 2) püspöki díjazásra, 3) szegény lelkészeknek és 4) szegény papözvegynek. Tisza-Kálmánfalván, mely új telepítvény, az evang. fiókegyház szervezve és Kátyhoz csatolva van. Boszniában egy új 500 lélekből álló protestáns telepítvény létezik Franz-Josefs-Dorf név alatt, ottani híveink lelki gondozást keresnek nálunk, s a szurcsini utazó lelkész őket már meg is látogatta. A közgyűlés felhívja a szurcsini lelkészt, hogy ezentúl is érintkezésben maradjon e hívekkel, s ha lehet, őket lelkileg gondozza. A többi tárgy apróbb belügy. De mindenből látni, hogy, bár lassan, esperességünk egyházi élete minden kellemetlen súrlódás mellett is fejlődik, területe tágul. A szent lélek ereje és békéje legyen velünk! Bierbrunner Gusztáv, esperességi főjegyző. Önvédelem. Ha Kálmán Farkas úr a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap« 20-ik számában a megtámadások elleni feleletadásra mintegy fel nem hivott volna ; ha reform, énekügyünk érdekében némely észrevételt tenni szükségesnek nem tartanám ; ha tekintetbe nem venném, hogy egy reform, tanitóképezdei ének- és zenetanárnak iskolai tanításai által is, de különösen nyilvános felszólalásai által ref. ének- és zene-ügyünk előhaladására jótékonyan és buzdítólag kellene hatnia: hallgatással mellőzném Oláh Károly úrnak a »Mutatványra s Chorálkönyvemre« tett, s ezen becses lap f. évi 27. s 28. számaiban megjelent bírálati észrevételeit. Az adott körülmények között azonban kötelességemnek tartom az önvédelmet annyival is inkább, mert az ilyen természetű birálat sem az én, sem mások önzetlen munkálkodására nem lehet biztató, és mert teljes meggyőződésben vagyok az iránt, hogy Oláh K. úr kedvezőtlen Ítéletének — mint az az alábbiakban kimutatva leend — épen semmi elfogadható alapja nincs, a mennyiben az általa hibásaknak vélt s olyanoknak feltüntetett összhangzati kapcsolatok nemcsak a zenetudósok által vannak megengedve, hanem a legkiválóbb zeneszerzők műveiben is gyakran, sőt mondhatni nagyobb számmal fordulnak elő, mint méltatlanul megtámadott szerény művemben. Időnyerés, helykímélés s világosabb áttekintés szempontjából célszerűbbnek tartom a Chorálkönyvre vonatkozó általános biralatot elemezni előbb, s csak azután térni át a Mutatványt illető észrevételekre ; ekkép ugyanis a Mutatvány ellen emelt számos kifogásra — a mennyiben azok ereje már az átalános birálat tárgyalása közben fog megsemmisülni — nem lesz szükség később egyenként visszatérni. Bár magyar zeneirodalmunk nem kevés számú s nem jelentéktelen becsű részint eredeti, részint átdolgozott Összhangzattannal dicsekedhetik, milyenek Bartay, Schmidt, Birtalus, Heinze—Egner, Bátori, Ábrányi, Benkő művei : ezek közül mindazaltal Ábrányi művére fogok inkább hivatkozni azért, meri biraló is azt használja — saját val'omása szerint — a n.-i őrö-i tanítóképezdében A kifogasolt hangzatok al nugegy^ző példákat pedig a követKe/ő művekből veszem: 1) Sz. Nagy