Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

1886. jegyzőkönyv 32. lap) 700 írttal és 200 forinttal nevekedett, házfenntartás 417 frt 58 kr, mely összeg idő haladtával nagyobbodni fog, rendkívüli csapás esetén egyszerre is tetemesen felszökhetik, 3) világítás stb. 326 frt 43 kr, 4) adó 18 frt 66 kr, 5) tanszerek 192 frt 32 kr, 6) nyomtatványok, melyeknél az idén meglehetett volna takarítani legalább az értesítők boritékára fordított kiadást, ha a kerületnek két testvérintézete egy kalap alatt most is megfér vala egymással, 17 forint, 7) irodai szerekre 20 frt 53 kr, 8) fuvarokra 47 frt 40 kr, 9) kertészetre 12 frt 54 kr, 10) gyakorló iskolára 553 frt 50 kr, 11) beteg növendékekre 102 forint 49 kr (mely utolsó kiadás fedezésére szolgálna tán a növendékektől járó egy-egy forint orvosi díj, melyet a bevételben kimutatatva nem látok) — kerekszámban Összesen 7000 forint. Erre a fedezet : 1) alapítványi jövedelem 1975 frt 97 kr, 2) gyülekezetekre kirovatott 3000 frt, 3) lakbér 1410 frt 70 kr, 4) alkalmazási díj 65 frt, 5) Choralkönyv 25 frt 20 kr, 6) albérlet jövedelme 164 frt 80 krajcár, összesen 6600 frt kerekszámmal. Eví rendszeres hiánylat 400 frt és addig, míg a főtanoda nem nélkülözheti az oda átutalt 930 frtot, az évi hiánylat 1300 frt. E hiány fedezetére számíthatni a) régi hátralék (600 frt) — ha egy krajcárig befolyik — 6°/0

= 36 frt b) újabb hátralék 2235 frt 6°/0

134 forint és c) ha az aldozatkész érdeklődést az intézet a maga számára továbbra is fenntartani képes, kegyadományokban 150 frt, d) rendkívüli jövedelem 50 frt, összesen 372 frt. Azaz a képezde rendszeresített kiadásai a rendszeresített jövedelmet évről-évre egy krajcárig felemésztik, sőt ennél többet is. Rendkívüli kiadásoktól, tanárhelyettesítés, tanárválasztás, temetési költség, tűz és vizbeli Ínségtől őrizz Isten ! A főtanodai pénztárba átutalt 930 forintra a képezdei pénztárban fedezet nincs. No hát miből lett fedezve mégis ez a 930 forint kiadás, miből lett fedezve az 1884-dik évről áthozott 510 frt 29 kr tulkiadás, miből maradt még pénztári készletül 236 forint 11kr ? Mely tételek összege 1676 frt. Miután a rendszeresítettnek kimutatott tiszti fizetésekből 900 forint mint említém csak 1887-től kezdve tétetik folyóvá, 1886. évben a rendszeresített kiadás nem 7000 frt, hanem 6159 frt 45 kr. A rendszeres jövedelem pedig 6641 forint; megtakarítás 481 frt, adjuk ehhez hozzá a régi hátralékból befolyt 237 frt 61 kr, az új kulcs szerinti kivetésből az évi illetménynél előbbi hátralékok fedezésére befolyt többletet 803 frt 12 kr, mégis kegyadományok s rendkívüli jövedelem címén befolyt 153 frt 45 kr; összesen 1675 frt, melyben fedezetét találja a fentebbi 1676 frt. Harmadszor is ismétlem : e pénztár állapota nem aggasztó ugyan, de tlég komoly. Vídeant consules! D) A tanári nyugdíj-intézet alapja a legörvendetesebben gyarapszik. Mult évben 4536 forint új tőkésítés történt, alaptőkéje 55 ezer forintról 59,561 frtra szaporodott fel. E tőkének kamataiban a jelenlegi kiadások biztos fedezetet találnak. Jövőben ís képes leszen-e ezen intézet kötelezettségeinek megfelelni, ez attól függ, vájjon lehet-e a tőkét, az évi jövedelmet oly arányban szaporítani, a mily arányban növekedni fognak a nyugdíj igények -— ezen intézetünk fiatalságánál fogva. Mint az életbiztosítási számítások terén még csak nem is műkedvelő, annál kevésbé szakértő, érjenek e fecsegéseim, a mennyit érhetnek! Hanem azt hiszem gyámoldánk némi alapot nyújt a laicusnak is következtetésekre. Gyámoldánknál úgy tartom — mert pontos számításra adataim nincsenek — 3 fizető tagra esik egy nyugdíjas család. Ennek hasonlatossága szerint 17 tanárunk után legalább 6 nyugdíjas családra kell számítanunk, rendkívüli körülmények közt többre is! 900 forintjával tehát legalább is 5400 frt nyugdíj összeg fog igényeltetni. Vajha elég legyen! Miután pedig a tanulók utáni járulék 500 frt, a kerület részéről a biztosítási alapból adathatik 250— 300 frt; az eddigi alaptőkének 6°/0

számított 3600 frt kamatain felül még legalább is 2000—2500 frt évi jövedelemről kell gondoskodni, különben ezen ifjúi erővel gyorsan izmosodó áldásos intézetünk férfi kora kezdetén sorvadó nyavalya sinlődéseibe fog jutni és vonaglani. Jelenleg még imminens veszély nem fenyeget, de a jövő képe komoly. Videant consules. E) A kerületi gyámoldánál a nyugdíjak évi összege már is 14,144 frt, mely kevesbedni nem, de igenis növekedni fog még, a kezelési költség 4—500 frt, a segédpénztárnak adott pótlék 140 frt, évi szükséglet jelenleg is már 14.780=15 ezer frt. Ennek fedezeteiil szolgál 1) az alaptőke kamatai — melyek közt félek lesznek még szép számmal 8°/0

-esek — 7400 frt, 2) a gyülekezetek járulékai 1690 forint, 3) tagsági járulékok, melyekre a kimutatás biztos támpontot nem nyújt ugyan, de mivel a mult évi kimutatásban a hátralék 4405 frt volt, a kezem közt levő legújabb kimutatásban 4342 frt, fel kell tennem, hogy a tényleg befolyt tagsági díjak képezik a normális összeget 2900 frt. 4) Egyszer s mindenkorra teljesített tartozások tán 10°/0

200 frt. 5) Kiss János alapjáruléka 140 frt. 6) Beirási díjak 100 frt. 7) Ihász L. úr alapítványának kamatai 24 frt. 8) 4500 hátralék 6°/0

270 frt. Összesen kerekszámban 12,700 frt. S így az évi hiánylat 2—3000 frt, melynek fedezésére szolgál az államsegély s egyéb kisebb rendkívüli jövedelem. De e fedezet is csak részben pótolja a hiányt. Éíogyan ? midőn a kimutatás 24 lapján kerekszámban 1200 frt vagyon szaporodást részletez? Nézzük meg közelebbről e 1886. vagyon kimutatást s hasonlítsuk össze az 1885-iki vagyonkimutatással. 1885. dec. 31-én a tőkeállomány volt 110,305 forint, 1886. dec. 31-én pedig tett 110,132 frtot, tehát 1886 folytában 173 frt lefizetett tőke újra nem tokésíttetvén, pénztári készletül maradt. Mégis a pénztári készlet 1885 végén 1826 forint, 1886 végén pedig 1543 frt az az 281 frttal kevesebb. A tőkeállomány és a pénztári készlet együtt tehát 454 frttal fogyott. Csak a hátralék, mely 6167 forintot tett, szaporodott 1046 forinttal, mely hogy I krajcárig ijó pénz« s biztos vagyon legyen, ahhoz kétség fér; hisz maga a gyámoldai igazgatóság többször volt már azon sajnos helyzetben, hogy hátralékos tagsági dijak törlését, elengedését kelle indítványoznia behajthatlanság címén! (Ezen felül van még az 1886. vagyon-kimutatás összegében egy 400 frtos alapítványi összeg, mely az év folytán került a vagyon-kimutatásba és a melylyel a vagyoni állománynak tőkében szinte gyarapodnia kellett.) Mind ezek után nem vagyok képes belátni a szaporodást, sőt inkább vagyoncsökkenésre következtetek. A legislegjobb esetben maradt a biztos vagyon-állapot 1*11 statu quo ante. De ha a vagyonállás nem hátralékos követelé-