Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-07 / 32. szám
De megmérhetlen előny is van abban, ha az Isten ! jelleméhez a legtökéletesebb ismeretet adjuk. Egy Isten, ki a javítás szándéka nélkül szenvedtet, a nehany napig taHoTíűtlenséget örök kínokkal büntetve és fentartva e szörnyű sorsot az emberiség nagy részének, egy ily tehetetlen, vagy ily kegyetlen Istent se nem szerethetünk. se benne nem hihetünk többé. Ellenben a mi Istenünk a legfőbb jó , mert minket azévF "teremlett, ' h o gy lé Fenn é íj en~*l7e n n ü n k e t abba a körbe, a hol ő lakik, és minden pártütőknek ezen a világon vagy a másikon kegyelmet, halhatatlanságot, bo'dogságot ajál. O igaz és szent, mert az ő kérlelhetlen törvénye annak áthágásához szenvedést és halált csatolt, de a büntetés első lángjának célja a jobbí'ás és az csak a tökéletes megkeményedésre jutót*' párl atokét emészti meg. Végre, es ez nagyon fon'os, ann) ira tiszteli teremtéseinek szabadságát, hogy választani enged nem a dicsőségnek és a nyomornak örökkévalósága között, hanem az élet és halál, a lét és nem lét között. Azon okok, melyekre e'méletünk van alapítva és az ezt támogató érvek alapjában aláássák az örök pokolt, valamint az orthod"XÍában nagyon fontos és bizonyára nagyon csábító eschatologiai tant az általános idves^égről. Valóban az universalismus, melyet egyébiránt nem akarunk most tárgya'ni, fölteszi, hogy az ember határtalanul áthághatja természetének törvényeit anélkül, hogy végpusztulásra jutna ; ő hát a lényeges halhatatlanság rosszul bizonyított dogmájára támaszkodik, arra a bölcsészeti előítéletre, mely a második század óta meghamisította az exegesist és corrumpálta a keresztyénséget. Legbensőbb meggyőződésem szerint a Krisztusban való hit állal való halhatat'anság, egy kijelentett igazság és az evangeliomnak is alapja. Ez a hit volt az én erőm és világosságom; azért örömmel constatálom azt a sebes haladást a mit az a legjobb szellemek, különösen a franca ref. papság között tett. Ha önök közt némelyek még most is eretnekségnek tartják ezt, kérem ne mondják ki azt addig, míg komoly és személyes vizsgálatot nem szentelnek ennek. A mí pedig az önök előadóját illeti, uraim, bizonyos hogy ő is mint sok más, tévedéseit, e'őitéleteit elegyítette az írás tiszta tudományáho', de szerencsésnek érzi magát, ha az emberi gyengeségnek fizetett emez adót kevesbítheti az önök bírálatainak és észrevételeinek felhasználása által. Mert amit mindnyájan óhajtunk az nemde uraim ez : hogy a mi gondo'atunk, szívünk, sőt egész életünk legyen mind jobban áthatva a Krisztus szelleme által. Boksái/ László. KÖNYVISMERTETÉS. Népoktatásügyi Emlékeztető. — Közigazgatási bizottságok, kir. tanfeliigyelőségek, iskolalátogatók, szolgabil óságok, városi hatóságok,községi elöljáróságok, iskolafenntartók, gondnokságok, községi és felekezeti iskolaszékek, egyházi hivatalok, tanítók, hittudósok és a szülők számára — E címmel a tanügyi közigazgatás rendszerét írta meg Eötvös Károly Lajos. A népoktatásügyi törvények és rendeletek száma immár légió, mégsem jelent eddig meg gyűjteményük, annál kevésbé rendszeres földolgozásuk. Az Eggenberger-féle »Népiskolai törvények és rendeletek« nagy terjedelmük és magas áruk dacára is csal; keveset közölnek a százakra menő rendeletekből, mert a törvények és rendeletek közölt részét egész terjedelmükben tartalmazzák, azok pedig letemes részökben egymásnak ismétlései és módosításai. Eötvös majdnem tizszerannyi rendeletet összegyűjtött és azokat rendszeres, Összefüggő egészszé dolgozta fel, mégis az idézéseket pontosan följegyezte, ez által a népoktatásügyi adminisztrációnak könnyen áttekinthető és kezelhető rendszerét nyújtja. Munkájának gazdag anyaga következő fejezetekben van csoportosítva: i. Község. 2 Is kolaszék. 3. Tanítók. 4. Iskolák. 5. Tanfelügyelő. 6. Közigazgatási bizottság. 7. Foglalkoztató nevelés-oktatás a népiskolában. 8. Tanképesítés. 9. Tankönyvek, tanszerek. 10. Adó, illeték, posta. 11. Határidő-jegyzék. 12. Betűsoros tárgymuta'ó. (Ez utóbbi igen bő és biztosan kalauzol a rendeletek tömkelegében). A tanhatóságok épúgy, mint az érdekeltek szorgoc an figyelmeztetnek teendőikre az iskolaügyben, így az Emlekeztető jó szolgálatokat tehet a kormányzóknak és kormányzottaknak egyiránt. Különösen a szülők, kik eddig teljesen tájékozatlanok voltak vezérfonalul szolgáló kézi könyv hiányában jogaik és kötelezettségeik felől az iskolaügyben, teljesen megbízható kalauzt nyernek Eötvösnek »Népoktatásügyi Emlékeztető«-jében. Epen a szülők figyelmét akarjuk első sorban felhívni jelen ismertetéssel a kötet egy fontos fejezetére : »A foglalkoztató nevelés oktatás a népiskolában«, ez a címe és tárgya a VII. fejezetnek, mely az életre nevelő iskola leghasznosabb ágával ismertet meg. Itt szól szerző a faiskolákról, a selyemtermelésről, az iskolakertről, a méhészetről, a kézi munkákról, az iskolai- és postatakarékpénztárakról ; másrészt pedig azon népoktatási intézetekről, melyek a munkát, a foglalkoztatást tették a tanítás központjává. Ilyenek a kisdednevelő intézetek, a szeretetházak, árvaházak, siketnéma-intézetek (ezek mellett ismertetendők lettek volna a vakok intézeti); az iparta^ műhelyek, iparos tanonc-iskolak, a földmíves iskolák, az állami közép ipartanodának gyakorlati szaktanfolyamai, végre a felső nép- és polgári iskolák E gazdag fejezet egyrészt lelkiismeretes utasításul szolgál a fontos kérdésre: a természe'adta hajlandóság megfigyelésével »mire taníttassa a magyar ember fiait ?« — másrészt programmot tartalmaz a népisko'ák nevelésokta'ás irányára. Mióta Gönczy Pal államtitkár kimondotta a tanítók utolsó országos gyűlésén, hogy az elemi oktatás középpontjává a kézi munkát kell tenni, azó'a e kibontott zászlónak a foglalkoztató nevelés-oktatásmód művelésével legbuzgébb követője a szerző, ki jelen adminisztracionális munkájánál sem tévesztette szem elől módszertani célját : egybeállította kimutatását a foglalkoztatva tanító hazai intézeteknek, és ez a kimutatás elég biztató arra, bog}' megfigyeljük a gyakorlati irányú iskolák működésének sikereit, és azok fényes mértékét megkívánjuk elemi iskoláink eddig elég meddő terén ís. A kiállítás csinos, sőt díszes, méltó Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedőnk sajtóvállalatához, honnét a kiadás kikerült. A zsebben hordásra alkalmasan kötött 13V2 lve s könyv ára is igen jutányos: 1 forint. Mindezeknél fogva a »Népoktatásügyi Emlékeztetőt« melegen ajánljuk azon nagyszámú műveltek figyelmébe, kiket a népiskola ügye közvetve vagy közvetlenül érdekel. Tanfelügyelő, iskolaszéki tag, iskolalátogató, pip, tanitó és szülő minden szükséges tudnivalót megtatalál benne a népoktatás-ügyre vonatkozólag. Eötvös Károly L. e derék kis könyve valóságos hézagpótló munka az iskolai adminisztráció terén, melynek szerző nemcsak jeles gyakorlati munkása, hanem avatott irója is.
