Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

legkiválóbb theologusai közül ez elmélet református 1 vagy képleges magyarázatát fogadjak el és megengedik, hogy a szereztetési igéknek betűszerint való értelmezése inkább transsubstantiatiora, mint consubstantiatiora vezet. Az angol magas egyház a maga confessióibati — , általánosságban szólva — a sacramentumoknak Kálvinféle theoriáját fogadja el, de a »Common prayer book«ban (közönséges imádságos könyv) a keresztségi újjászületést arra való képesítés nélkül tanítja és a gyakorlatban a sacramentarius elvnek sokkal nagyobb tért enged, mint a presbyterianus egyházak. A ref. confessiók sacramentologiája röviden ez: »Hisszük, hogy a sacramentumok isteni rendelésen alapulnak, mint a kegyelem isteni szövetségének jegyei, hogy erősítsék hitünket. Hisszük, hogy azok láthatlan áldások külső jegyei, melyek által Isten maga működik bennünk a szent lélek ereje által; mindazonáltal az ó-testamentumi sacramentumoknak — körülmetélkedés és páskabárány — meg jelelőleg, az új-testamentumban csak két sacramentumot alapított a Krisztus, a keresztséget és úrvacsorát. A. keresztség, mely viz által az atya, fiú és szent , lélek nevére hajtandó végre, nemcsak az Isten egyházába fogadtatásnak jele, hanem jele és pecséte a kegyelem isteni szövetségének is.<s. »Hisszük és valljuk, hogy az úrvacsora, mely a mi \ Urunk Jézus Krisztus által azon éjszakára szereztetett, • melyen elárultaték, mint az ő testének és vérének sacramentuma azoknak használ, kik az egyházba már befogadtattak, hogy megpecsételjék Krisztussal való egyesülésüket annyira, hogy a kik hittel járulnak az Űr asztalához, szellemileg tápláltatnak a Krisztus által. Igen ! amily bizonyosan részt vesznek testileg a külső jegyekben, a szent lélek hatalma által oly bizonyosan tápláltatnak lelkileg az ő valóságos testével és vérével. A hitetlen pedig csak a sacramentum jegyeit kapja saját kárhozat ára.« Bizonyíték: Zwingli fid. rat. Art. 7 — 8. Confessio Helv. I. cap. 20—22. Confessio Tetrapol. cap. 16—19. Confes. Gallic Art. 34—38. Art. XXXIX. Eccl. Angi. Art. 25—31. Conf. Scotica Art. 21 — 23. Confes. Helv. II. cap. 19—21. Conf. Belg. Art. 33 — 35. Conf. Cseng. Art. 6., 8., 9., 11. Catech. Heidelb. 65—68., 69—74., 75 — 82. Conf. Westmonast. cap. 27—29. 7. Eschatologia. A református épúgy, mint valamennyi protestáns symbolum csak két helyet ismer a láthatatlan a világban : mennyet a hivők és poklot a hitetlenek számára, az üdv és kárhozat különböző fokaival a szentség és gonoszság fokai szerint. Egyezőleg tagadják a purgatoriumról szóló tant számtalan babonáival és visszaéléseivel. Minden léleknek a halál és feltámadás között töltött középállapotáról szóló tan — a mi határozottan különbözik a purgatoriumról szóló tantól — érintetlenül hagyatott. E kérdés különben máig is inkább theologiai speculatio tárgya, mint positiv tan. Jellemző, hogy a szentirásbeli különbségtétel a Sheol vagy Hades és a Gehenna vagy pokol között elenyészett a német, angol és más protestáns fordításokban. A ref. confessiók eschatologiája röviden ez : »Hisszük és valljuk, hogy urunk Jézus Krisztus, midőn a kiválasztottak száma teljes lesz, ismét el fog jŐni Ítélni élőket és holtakat; hogy az élők akkor meg fognak változni, a halottak pedig fel jognak támasztatni a Krisztus hatalma által; és hogy akkor mindenki megjelenend a Krisztus ítélő széke előtt, hogy számot adjon gondolatairól, szavairól és tetteiről, hogy az igaz örök életet nyerjeny az istentelen, ki engedetlen volt Isten iránt, büntetésül örök szenvedésre jusson.« Bizonyíték: Zwingli fidei ratio Art. 12. Confessio Belgica Art. 37. Catechismus Heidelb. Art. 52. Confessio Westmonast. cap. 32—32. Szőts Qerő. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (Harmadik közlemény.) 12. A budapesti ev. ref. főgymnasium értesítőjét Vámossy Mihály igazgatótanár adta ki, melyben a tanév történetét áttekintve, örömmel jelenti, hogy »az intézet a buzgólkodó tanári kar vezetése alatt most is megfelelt annak a szép és nemes feladatnak, most is közeledett azon célhoz, melyet nagy alapítói 28 évvel ezelőtt maguk elébe kitűztek.® »A 28 év előtt még csak kis csemete mind árnyasabb fává nő« — így folytatja — »s lelkünk egész örömével szemléljük azt, hogy sokan azok közül, kik gyermekéveiket s szép ifjuságuk egy részét e falak között töltötték, most mint buzgó egyháztagok, iskolánknak hatalmas támaszai s buzgó munkálkodásuk által segítik virágzóvá tenni azt az intézetet, melyben ők maguk is szorgalmasan munkálkodva nyerték első kiképeztetésüket.« Azután a fájdalom őszinte hangján jelenti az értesítő Kovács Miklós volt tanárnak elhunytát s kegyeletes szavakat szentel a nagyérdemű, derék tanárnak s a kedves vigkedélyű jó barátnak, kit egy súlyos, bár rövid ideig tartó szenvedés ragadott e1

»sok jóknak keservére.« Helye Fr. Kiss Károlylyal töltetett be, előbb egészen csak ideiglenesen, majd a junius hó közepén tartott egyháztanácsi gyűlésen véglegesen. Azután közöltetik az egyháztanácsnak az egyházi közgyűlés elé a gymnasium építése érdekében tett jelentése, melyet annak idején lapunk is közlött, továbbá az eddig begyült adományok jegyzéke. Midőn e sorokat írjuk, már az új épület az első emeletéig fel is van építve. A növendékek száma 395 volt, mely szám a mult évi 380-hoz képest 15-tel való gyarapodást tüntet fel. A tanári kar a melléktanárokon kívül 12 tagból áll. Az érettségi vizsgára jelentkezett 41 tanuló, köztük 2 magántanuló, de csak 35 tanuló jelent meg már a szóbeli vizsgára. Jeles sikerrel tett vizsgát 3, jóval 10, elégségessel 11, két hó mulva javításra utasíttatott 11. A tanári könyvtár a jelen évben 923 műről 985-re s 1201 kötetről 132 i-re emelkedett. Hasonlólag gyarapodást tüntetnek fel a rajzoló-mértani, a természettani, a természetrajzi és földrajzi taneszköz-gyűjtemények. Az ifjúsági önképző-körnek 121 tagja volt; a kör bevétele pedig 360 forint 20 krajcár volt, könyviára ez időszerint 1100 műből áll 1973 kötetben. Az ifjúsági segély-egylet bevétele 457 írt 85 krt tett, kiadása pedig 453 forint 83 krt, összes tőkéje 5937 frt 38 kr. A tanév szept. hó 5-én nyílik meg. Az értesítőt, mely rendkívül nagy gonddal s pontossággal van összeállítva, mint e tekintetben mintaszerűt ajánljuk az igazgató urak és a tanügy barátainak figyelmébe. 13. A kecskeméti ev. ref. főgymnasium értesítőjét Csabai Imre igazgató szerkesztette. Az értesítőt Parragh Gedeonnak egy igen érdekes kis értekezése nyitja meg, melyben a tiikör-magnetometert, az electrothermometert, a tükör-manometert s az elhajlási nagyí-