Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-17 / 29. szám
elemi leányiskoláját fölépíttette s azt fölszerelve szeptember i-én átadja rendeltetésének. így leánynevelő intézetünk 8 osztályú, egy teljes egészet képező iskola lesz, melyben leánygyermekeink 6 éves kortól kezdve, egy és ugyanazon rendszer alatt részesülnek a nevelés és oktatás áldásában. Legyen intézetünkön Isten áldása! Tisztelettel vagyunk Miskolcon, 1887. julius 1. A miskolci ev. ref. egyházkerületi felsőbb leánynevelő intézet igazgatósága. T A R C A. Feltételes halhatatlanság a biblia szerint. Előadta a párisi általános lelkész-értekezleten Byse árol 37-, brüsszeli íef. lelkész. (Folytatás.) II. A törvény szentesítése. 1. Első fenyegetés. Az Edenről szóló hagyomány az élet fáját (ö^ní! az első ember pár elé állítja. Ez a szó vagy Ö^Tf a m it fordítóink összezavarnak a £?£j-sel, különbözik attól mind gyökre, mind jelentésénél fogva. Miként éioi] és a vita, ez is jelenti az életet elvontan és átalánosságban. A földi élet az amit ez a szó leggyakrabban jelent, az emberre nézve nem csupa létei, hanem normális feltételek közt való létezés, a boldogság ölében magát állandósító létezés. íme az élet fája által symbolisált nagyszerű eszme, mit az apokalipsis visióiban megint feltalálunk. A halhatatlanság, e szónak legteljesebb értelmében Ádám és Éva számára van rendelve, de hozzá egy feltétel van csatolva : az engedelmesség. Az első tilalom, melynek az embernél erkölcsi életet kell ébreszteni, az örökkévaló ezen szavában bírja szentesítését: azon a napon, amelyen vétkeztél, meg fogsz halni. Mit akar mondani ez a fenyegetés? Ádám ezt csak egy értelemben vehette. Mikor az állatokat maga körül meghalni látta, anélkül hogy bármi okát gyaníthatta volna azok örök fenmaradásának, egy láthatatlan elemnek, a halált úgy kellett tekintenie mint az egyénnek végelpusztulását. Cáfoljam e önök előtt uraim azt a különös magyarázatot, a mit ennek a helynek a mi régi orthodoxiánk adott ? Te meg fogsz halni, ennek egyfelől ezt kellett tenni: hogy a te tested megszűnik létezni, — másfelől pedig ezt: a te lelked örökké fog szenvedni. De a »meghalni<t igének, hogy lehet egyszerre két ellentétes jelentése ? Es az ember, fejlődésének kezdetén, hogyan analysálhatta magát úgy, hogy természetében egy dualismusra jusson ? Különben is az Ítélet egyszerű volt, és egyszerre egész személyét, énjét, épségét érintette e szavakkal meg fogsz halni. így a halál, a mint az az állatvilágban uralkodott, egy jelentésű volt az egyéni élet kioltásával; és ez a sors várta Ádámot azon eset miatt, mikor az isteni tilalmat általhágta. Ha hát a szeretetnek istene végnélkül való kínokkal határozta megbüntetni kedvenc teremtményének első engedetlenséget — a mi lehetetlen — kénytelenek volnánk megengedni, hogy ő ezt a szörnyű büntetést eltitkolta, mikor erre a meghalni szót használta, mely ezt az eszmét ki nem fejezhette. Azt hisszük, hogy káromolnánk a mennyei atyát, ha neki ilyen kifinomított kegyetlenséget tulajdonítanánk. Az esetről való elbeszélés többi részlete megerősíti ezt a magyarázatot. A kigyó a hazugság atyjának organuma, elcsábítja Ádámot, feltétlen halhatatlanságot Ígérvén annak e szavakban : nem halsz meg. A bűnös meghallja Ítéletét: meg kell halnod. Por vagy és a porba térsz vissza. Es azután : ne hogy kezét kinyújtsa, és szakaszszon az élet fájáról, és egyék és örökké éljen (Gen. III. 22.). Még e két helyen semmi különbség sincs a test és lélek között: egyetlen örök élet, egy egyedüli alany, mely annak élvezésére van hivatva, megfosztva látja magát attól méltatlansága miatt. Ádám vétkezik, eltéveszti a célt (ez a chatah igének értelme) ; el fogja hát veszteni lételét is, melyet nem tudott jól használni. Mindennemű halhatatlanság tőle határozottan meg van tagadva; elég szigorú, de tökéletesen természetes a büntetés. A cherubok, kik láng pallossal őrzik az élet fájának útját, jelképezik az Isten igazságát, de még inkább az ő szeretetét. Visszadobhatná a semmiségbe ezt a teremtményt, ki önhibája által magát boldogtalanná tette; de ő nem akarja pártütését, gyötrelmét és kétségbeesését végtelenné tenni. 2. Mózesi törvényhozás. Ez alap-elbeszélésből kiindíilva, az élet és halál közti nagy ellentét az egész ó-szövetségen végig megy. Ha — mint szent Pál mondja (I. Kor. X. 6. ír.) — a héber canonban jelzett büntetések a mi tanúságunkra rendelt typusok, meg kell várnunk, hogy a symbolikus jellem azon törvényhozásban is feltalálható legyen, mely az előkészítő üdvintézmény megkülönböztető vonását képezi. Mindenekfelett a törvény az, mely velünk megérteti azt, hogy miben áll a bűnnek kárhoztatása. Mert mit mond Mózes': (Deux : XXX. 15—20.) íme én ma teltem elődbe életet és jót, hafáfrH'gwíos^t. Az ég és a föld tanúm, hogy előtökbe életet és halált, áldást és átkot tettem, hogy válasszad az életet és te és a te maradékod élhessen. Az örökkévaló szava iránt való engedelmességedtől függ a te életed és napjaidnak meghosszabbítása. Izrael az, a ki ez ünnepélyes \á'asztásra van felhíva Mikor a nép többsége hűtlenné lett az isteni kormányzathoz, leigáztatik, hazájából messzevltetik és hogy úgy szóljunk, egy idegen hatalomtól elnyeletik ; e szörnyű büntetés úgy van felmutatva, mint halál; Jakób maradéka számára Assyria és Chaldea a sír. Ilyen a nabi-k álláspontja; a nemzeti szabadulást, a fogságból való visszatérést a feltámadás képe alatt hirdetik. Azonban a héber törvény gyakrabban fordul az egyénekhez és a szentesítés ugyanaz marad t. i. a halál. Ha va'aki megsértette Mózes törvényét, irgalom nélkül meghal (Zsid. X. 28.). A büntetés valóban szigorú, de soha se kegyetlen. A bűnösnek ki kell vágatni az ő népe köziil, rendesen megkövezéssel, néha fegyver vagy tűz által; de nem kínoztatik, se fogva nem tartatik. Az egész érdeke követeli a fekélyes tagnak eme kimetszését. Innét ez a gyakran ismételt szó: így távolítsd el a gonoszt közüled. Az átok (cherem) az a kérlelhetlen intézkedés, mely a cananaeus népséget kiirtásra itéli, a társadalmi fennmaradás célját tartja szem előtt. A választott nép védve legyen a corrumpáló példáktó1 , mert annak szentnek kell lenni, mint szent az ő.Is'ene.
