Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-19 / 25. szám

nagyság, ki a szereplési viszketeg legnagyobb rabja. A szerző ezen jellemzése saját közleményeinek tartalmából okszerűen következtethető, amennyiben a felvetett fontos kérdés érdemében mit sem mond, és »eszmecseréje* csupán egy concret esetnek elferdített, és személyek megnevezésével való közléséből áll, a mely személyeket szellemes satyrával »az autonomia tisztelői«-nek, »sáfárainak« és »kevésbbé műveltekc-nek nevez. — Szabadjon megjegyeznünk, hogy egy nagygyáros és földbirtokos, egy okleveles orvos és egy okleveles ügyvéd, a kik mellesleg mondva nem jge'bschnablik,« legalább is azon műveltségi fokon állanak, a melyre bölcs tanárunk magát oly öntudatosan helyezi, és ezek az egyház ügyeit legalább is oly mértékben, ha nem jobban fogják intézni, mint az általa annyira kidomborított előbbi elöljárók, legalább ez feltett szándékuk. Merő ráfogás, hogy mostani lelkészünket az intelligentia kizárásával csakis a nép alsó osztályából származók választották meg, mert reá hivatalnokok, kereskedők és szellemi munkával foglalkozó egyének, mint tanítók, orvosok, ügyvédek, s azonkívül iparosok szavaztak, az pedig aljas rágalom, hogy a választás »félrevezetés,« »pénzzel való megvesztegetés,« »törvénytelen eszközök felhasználásának* volna az eredménye, mert maga a leköszönt és tisztelt tanárunk által egekig magasztalt egyházfelügyelő, és az ellenőrzést gyakorlott esperes constatálták, hogy a gölnicbányai papválasztás valóban — a szó komoly értelmében — * mintaszerű* volt. A közlemények szerzőjét csakis az bántja, hogy oly »ifjú« lelkészt választottunk. Miért ne, ha különben nem esett kifogás alá ? — Egy évig mint segédlelkész működött itten, mely idő alatt tehetségeit, szerény és tapintatos magaviseletét nemcsak az általában előnyösen ismert volt főnöke Grátz Mór, hanem a leköszönt elöljáróság is ismételten magasztalták, s eme tulajdonságaival csakhamar megnyerte az istenitisztelelet látogató hívek és többi lakosok tiszteletét és bizalmát, tehát szüksége sem volt arra, hogy magát »egy párt karjaiba vesse.« Sok ideig egyedüli jelölt, volt és igy az »ellenzékieskedés* vádja csakis a kisebbségben maradt elöljáróság pártjára nehezül. Ez a tényállás, mely után arra kérjük a tisztelt tanár urat, ne röstelje elfogadni tőlünk, habár »kevésbé műveltektől* azon tanítást, hogyha ismét »eszmecserét* kezdeményez, szerezzen magának előbb alapos informatiót, s tanulja meg, magasztos és nemes tárgyat a személyeskedés mellőzésével tárgyilagosan vitatni, úgy magának és másoknak tiszteletét nem áshatja alá. A viszonlagosság elvét szem előtt tartva, arra bátorkodunk kérni az igen tisztelt szerkesztőséget, úgy a mi, mint meghurcolt egyházközönségünk reputatiója érdekében, jelen sorainknak becses lapjaban tért adni, mik után maradunk szokott igaz tiszteletünk nyilvánítása mellett, a szerkesztőség kész szolgái. — Gölnicbánya, 1887. junius 13. —- Ifj. Streck Mihály egyházfelügyelő. Schölder Lajos másod felügyelő. Barcs Béla egyházi jegyző.* * Gyászhír. Pereszlényi János győri lelkészt s a »Dunántúli prot. Közlöny* szerkesztőjét azon megrendítő csapás érte, hogy neje f. hó 14-én elhunyt. A beküldött gyászjelentésen Pereszlényi János győri ev. ref. lelkész és gyermekei : Gyula, Zoltán, az összes rokonság nevében fájdalomdúlt kebellel jelentik forrón szeretett kedves neje, illetve édes anyjuk Pereszlényi Jánosné szül. Kovács-Sebestény Teréz asszonynak, folyó évi junius hó 14-én, éjjeli 11 órakor, életének 46-ik, legboldogabb házasságának 27-ik évében, hosszas és kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megdicsőült halottnak hiilt tetemei folyó évi junius hó 16-án délután 6 órakor fognak a győr-belvárosi sírkertben az ev. ref. egyház gyászszertartása szerint örök nyugalomra letétetni. — Győrött, 1887. junius hó 15-én. — Áldás a leghűbb nő, a legjobb anya hamvaira 1 . * Helyreigazítás. E becses lap 22-ik számában a nagy-szalontai gymnasiumi alapok jogi természetét fejtegető »Onütötte rés* című cikkben a 679-ik lapon a következő tétel foglaltatik: >Mert bár a népoktatási törvény ide s tova 20 esztendős lesz, Nagy-Szalontán nemcsak felső nép és ismétlő iskoláról nincs szó sem, hanem az elemi iskolák is ezen isk. év kezdetéig négy osztályosok voltak mind a fiúknál, mind a leányoknál ; az ötödik fiú-osztály is csak annak köszönheti létét, hogy a gymnasium ügyeinek megvizsgálására kiküldött kormány biztos különös érdeklődéssel tudakozódott az elemi népiskolák állapota után.* E tételt következőleg kérem helyreigazíttatni: »Betű szerint igaz, hogy Nagy Szalontán a folyó iskolai év kezdetéig az elemi népiskolák négy osztályosak voltak, s hogy sem ismétlő, sem felső népiskola nem volt és nincs. De a felső népiskola feladatait teljesíteni volt hivatva a polgári iskola, mely a gymnasiummal kapcsolatban már az 1875—76-dik iskolai évben felállíttatott. Azonban bár a polgári iskola a lehető legnemesebb intentióval állíttatott fel ; bár polgári iskolai növendékek toborzására minden évben minden lehető mód meg lett kísérelve — a szószékről felszólíttattak és havonként feljárattak az érdekelt szülők — az eredmény felette csekély volt, mert a polgári iskolai növendékek száma az 1875/6—1880/1. években 4 osztályban évvégén 4—7 között, az 1881/2—1885/6. években 6 osztályban 4—10 között váltakozott. Az 5-ik elemi fiú-osztály felállítása már 1885-ik évi, ha jól emlékezem, január vagy február hóban az egyházi számadás és költség előirányzat kapcsában, bár mellékesen szólva hozatott és a 9-ik számú jegyzőkönyvben határozatba ment. De az ügy aztán ismét nyugodott s csak a kormánybiztos lennjárta (junius 6-ika) után, úgy tudom julius hónapban került napi rendre, a 26. j. k. számban a gazdasági választmány terv készíttetésére, a 33. j. k. számban pedig a vállalkozóval a szerződés megkötésére utasíttatván. — Kecskemét, 1887. junius 7. — Katona Mihály, ref. főgymnasiumi tanár. * Szerkesztői mondanivalók. A. G. U—cht. Nem sokára sort kerítünk rá. — P. I. E—rg. A beküldöttek most már fennakadás nélkül jó'nek, a küldendőkért előre is köszönet. A kérdéses könyvek egész éven át bármikor kaphatók. — K—d S—l úrnak. Köszönet, a jövő számban. — Dr. K. E. B — t. Megkaptuk s a jövő számban közöljük. ADAKOZÁSOK. Az orsz. prot. árvaházra: Juhász Pál n.-sallói ref. leik. a következő confirmáltak részéről: Olajos Lidi 10 kr, Tóth Zsófi ro kr, Szalay Lidi 10 kr, Szántó Zsuzsi 8 kr, Földi Zsófi 10 kr, Koncz Zsuzsi 10 kr, Cseri Julis ro kr, Fülöp Julis 4 kr, Besse Julis 10 kr. Vizi Sára 7 kr, Kis Julis 20 kr, Somogyi János 10 kr, Gregor Lajos 10 kr, Kemény László 10 kr, Szánya Lajos 10 kr, Cseri János 6 kr, Borbély István 3 kr, Demény János 10 kr, Fodor Sándor 3 kr, Tóth Lajos 10 kr, Szabó Sánd. 2 kr, Dora Lajos 2 kr, Tóth Károly 10 kr, Tóth Károly 3 kr, Molnár János 10 kr, Bálint István 10 kr, Zsidó Jónás 10 kr, Szappanos István 2 kr, összesen 2 frt 30 kr. — Poór József újszivaci ref. lelkész a confirmáltak részéről 5 frt 13 kr. — Szőllősi Antal makói ref. leik. a confirmáltak részéről 10 frt 76 kr. ^Névszerint: Kis Juliána r frt. — Nagy-Gy. Juliána 40 kr, Vetró Ida 30 kr, Csávás Er-