Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-12 / 24. szám

Jászberénybői 15-ikre virradóra Sz.-Márton-Kátába mentem s ott a gondos lelkész s kedves jó neje által — mint egykori legátusuk is — szívesen fogadtatva, még az nap délelőttjén prédikáltam s lett 31 frt 76 kr persely adomány. Szent-Márton-Kátáról Gyöngyösre, majd innét — miután itteni működésem is az ottani képviselői moz­galmak miatt egy más időben kívánatosabbnak mutat­kozva — Miskolcra utaztam, azért hogy tisztelegve főt. és mélt. Kun püspök úrnál, személyesen köszönjem meg azon kegyes jóságát, hogy kerületében a gyűjtést nem­csak kegyesen engedélyezte, de még ezenfelül szívesen tanácsolt is, hogy mely egyházak lennének kerületében megkeresendők. Ezen kegyes tanácslás után kezdettem meg utam s mentem febr. 19-én Böcsre, hol 20-án prédikálva, az eredmény lett a később küldött összeget is, 5 frt 84 krt hozzászámítva — 71 frt 84 kr. Ezután 21-ikén Szederkényben prédikáltam 13 frt 62 kr, 22-én Palkonyán 31 frt 74 kr, 23-kán T.-Keszi­ben 33 frt 4 kr, 24-én Igriciben 33 frt 44 kr adomány eredménynyel. Mind ez öt helyen szívesen láttak s nagy öröm­mel adtak. Irántam tanúsított nagyrabecsülésök s egy­házunk iránti áldozatkészségük jeléül álljon itt azon levélke, melyet egy igrici keresztyén társam, Gombos Sámuel írt: »Igen nagy becsületre méltó tisztelendő úr 1 Roppanatosan egy keresztyén felebarátnak nagy működését köszönjük. A magyar szív mindig lakozzon benne, azon vér, mely benne forog, forogjon benne, hogy erő, egészség soha el. ne hagyja, működésében Isten tartsa. Ezennel maradok jó akarója. Igen tisztelet­tel 1 frtot jó érzésből küldök.« Igriciből 24-én Csáthra mentem s ott 25-én pré­dikáltam. Gyönyörű volt nézni, hogy az nap egész délután 4 óráig, mert eddig volt ott maradásom kihir­detve, hogyan hozta a nép a kegyadományt •—• egy a más után —- mindaddig, míg kocsira nem ülve, a szám­adást lezárni kényteleníttettem 95 forint 34 kr ado­mánynyal. (Vége köv.) BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. A tanácskozások Szász Károly püspök és gr. Tisza Lajos főgondnok elnöklete a'att, mint a mult szamban jelzém, junius 4-én vették kezdetüket. A lelkészavatás és a lelkészi vizsgák bejelentése után néhány egyházkerületi bizottság újjászervezése ejtetett meg. A vallástani kézi­könyveket készíttető bizottság elnökévé Szilády Áron, előadójává Petri Elek választattak meg, tagjaiúl meg­hagyattak Ádám Gerzson, Gönczy Pál, Filó Lajos és Kovács Albert. A gazdasági bizottságba átvétettek a jogügyi bizottság azon tagjai, kik a közgyűlésnek is tagjai és átvétettek az állandó számszék tagjai is s eh­hez képest elnökei lettek: a kerületi elnökség, tagjai pedig: Ballagi Mór, Balogh Imre,. Gönczy Pál, id. Hajós József, Kerkapoly Károly, Koncz Imre, Madas Károly, Sípos Pál, Papp Károly, Szilágyi Dezső, Szilágyi Sándor, Szilassy Aladár és Várady Károly. Az államsegély-osztó bizottság kiegészíttetett Baksay Sándor, Koncz Imre, Antos János, Décsey Lajos, Gál Péter, Csikay Imre és Szilassy Aladár közgyűlési tagokkal. Vasárnap, junius 5-ikén az új lelkészek fölavatása tartatott meg. Az alkalmi szónoklatot Ádám Kálmán kecskeméti esperes tartotta, Máté X. 34. verse alapján élénk és rokonszenves előadással fejtegetve, hogy miként Jézus nem azért jött, hogy békességet bocsásson a földre, hanem hogy fegyvert, úgy a mai kor lelkészének az a hivatása, hogy az evangelium és krisztusi szellem fegy­verével folytonosan harcoljon az álbölcsesség, a hitetlen­ség és a bűn hatalmasságai ellen, hogy Krisztusnak meghódítsa a világot. Az avató beszédet püspökünk lelkes előadása, lélektermékenyítő gondolatai és szívre­ható fennkölt érzései tették nemcsak tanulságos, de igazi építő ker. tanítássá. Az ünnepély szertartási része: eskütétel, a »vének kezeiknek főre tétele,« megáldás, kézfogás stb. megható egyszerűséggel ment végbe, s a theologiai énekkar is tisztességesen megállta helyét. Az ünnepélynek kedélyes folytatása és befejezése volt a püspök asztalánál, hol a kitűnő ételek, a házi úr és úrnő magyaros vendégszeretete, a számos sikerült felköszön­tők késő délutánig együtt tartották a nagyszámú meg­hívottakat. A junius 6-diki ülés a Theologiai Választmány jelentésével kezdődött, mely a theol. akadémia 188%. évi életét s az ennek fejlesztésére tett intézkedéseket ismertette. Azután a theol. igazgató előterjesztése jött, mely szerint »az iskolai év főtiszt, püspök úr imájával, az ifjúsághoz intézett buzdító, lelkesítő beszédével nyittatott meg szept. 6-ikán ; ugyanekkor tartotta a mult évi egy­házkerületi közgyűlés által rendes tanárrá választott Kenessey Béla úr nagy érdekeltséggel s elismeréssel fogadott a jelen iskolai év értesítőjében egész terjedel­mében közlendő székfoglaló beszédét a Pentateuchus felett. Az intézet növendékeiül felvétettek és pedig I-ső évesekűl 11-en, Il-od évesekűl 9, Ill-ad évesekűl 16, IV-ed évesekűl 11-en, összesen 47, kik közül ketten év közben — más életpályát választván — az intézetet el­hagyták s így az intézet növendékeinek száma ez idő szerint 45. A tanítás a folyó tanévben is az előbbi években életbeléptetett tanterv szerint történt, csak egy pár tan­tárgy a mult évi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyv 31. szám alatti határozata 5. pontja értelmében nagy­tiszt. Kenessey Béla és Petri Elek tanár urak között elcseréltetett. Előadatott a jelen évben Ís a közegész­ségtan, melynek előadására, miután dr. Puky Ákos úr, intézetünk orvosa, nagy elfoglaltatása miatt erre ismé­telt felkérés után is nem vállalkozott, dr. Szikszay Sándor József fővárosi törvényszéki, s a közegészségtan előadására különösen is képesített orvos úr kéretett fel, a ki hetenként 2 órán át tartott előadásokat, egyszers­mind ifjaink részére egy becses, terjedelmes kéziratot ké­szített, mely a convictusi pénztárból előlegezett Összeg segítségével kőnyomatulag kiadatván, néhány évig alkal­mas tanulási segédeszközül szolgálatid. A német nyelvben való gyakorlására, tovább kép­zésére növendékeinknek ez évben is felkéretett Dúzs Sándor tanár úr, de hallgatók kevés számmal jelentkez­vén, ezen nyelv tanítása elmaradt. Az angol nyelv tanulása iránt azonban elismerést érdemlő készség nyilatkozott; az ifjaknak több mint egy harmada vállalkozott azon nyelv elsajátítására, kik közül ha néhánynál lelohadt is év közben a buzgóság, de vagy tizen tizenketten kitartó szorgalommal munkálódtak kitűzött céljuk elérésén, az e tárgyból s az egészség­tanból folyó évi május 24-én főt. püspök úr elnöklete alatt megtartott vizsgálaton, munkájuknak szép sikerét tüntették fel. Tiszteletes Sikó Ernő segédlelkész, buda­pesti hitoktató volt szíves e tekintetben ifjaiqkat kalau­zolni s bennök a tanu'ási buzgóságot folytonos éberség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom