Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-16 / 3. szám

modorban irvák és csak a ^mea culpá€-t hangoztatják szüntelen. — Ez lehet az oka az egyik szerkesztő által méltán fölpanaszolt azon körülménynek, hogy >

ezek ott nyugosznak szép csendesen a makói új templom tornácában,* ez, nem pedig a gyanítás, hogy a saját egyházi férfiaik által kiadott könyveknek ellenségei egyházaink. Mind e vállalatot, úgy a > Vasárnap,* a >

Téli Újság/ a >

Keresztyén Népbarát,* a Hornyánszky Victor kiadásában most meginduló ^Protestáns Népkönyvtár* és ha van több, bizonyára azok is teljes elismerésünket és támogatásunkat igényelhetik, mert lelkes önzetlenséggel, példás hitbuzgalommal, hatást nem kereső áldozatkészséggel szerkesztvék. Mégis a legőszintébb méltánylás mellett ki kell — természetesen csak egyéni meggyőződésként — jelentenem, hogy a magyar ; protestáns népirodalom kívánatos, a más hitirány: zatú népirodalmi működéssel párhuzamba állítható terjesztése még csak a kezdet kezdetén van „és többet, igen sokkal többet tennünk e téren .protestáns hitéletünk létérdeke, legsürgősebb követelménye. Napi renden van az egyházi sajtóban erre vonatkozólag a két fő kérdés: mit és miként kell . ö • -népiratokba foglalva terjesztenünk? Mit öleljen föl a protestáns népirodalmi vállalat? Az életre kell hatnia a ponyvairodalomnak, tehát tartalmaznia kell mindazt, mi. az életre tartozik. Ez általában állván a népirodalomról, alkalmazottan áll a vallásos népirodalomról is. A vallás kapocs ég és föld között, Jákób lajtorjája az embernek Istenhez; ezt a kapcsot meglazítani, a föld feletti regiókba szabadítni föl a lelket méltó kísérlete lehet a szentelmélkedő theologusnak, vagy a meditáló bölcsésznek ; de a népnek röghöz kötött gondolkodása, érzése tapasztalatokra támaszkodó akarata, természeti jelenségeken-épülő hite és az élet tanításán fejlődött . vallástétéle :. a keresztyén igazságokat nemcsak -r-. sőt nem is főként — a tanításból, de a természet és elet mindennaponként ismétlődő isteni kijelentéseiből tanulja megismerni, szeretni, követni. Ehhez képest az erkölcsiratok, a reálismeretekaz általános igaz, jó és szép tanai, sőt a képzelem^ és kedv helyes mederben folyó nyilatkozásai is beférhetnek a vallásos népirodalom -keretébe, ha .a vallás céljaihoz alkalmazvák, ha keresztyén és közelebbről protestáns hitelvek hatják át azokat, v, - Ez a felfogás éles ellentétben áll a pietisták tanításával, mely megengedi ugyan, hogy más könyvek^sem okvetlen ellenesei a vallásérdeknek, azonban: a vallásos népiratok füzeteteit csupán a vallás tanításainak, a keresztyén alapigazságoknak, a bűntudat, megváltás és üdvözülés hirdetésének tartanák fenn. Ám jó, ha a ^profán* népiratok kellőkép alkalmazkodnának a keresztyén tanokhoz s mindmegannyi meggyőző szószólói lennének a hitéletnek; és ha a pietisták tanítása oly bő helyet foglalna az emberek szivében, értelmében és kedélyében, mint a makói és hold-utcai templomok boltozatai alatt. De mert az élet és tapasztalás az ellenkezőt bizonyítja és mert minden zárt csak a maga kulcsával lehet megnyitni; minden érdek, hajlam, izlés, vérmérséklet és műveltségi fokhoz simuló, tartalmában ehhez képest lehető legváltozatosabb, mégis egytől-egyig keresztyén szellemtől és tanoktól át meg áthatott népiratok kiadását igenis hivatásaul vallom a protestáns népirodalmi vállalatnak, természetesen a szoros értelemben vett vallásos iratok mellett s nem ezek kizárásával. Még csak egy tárgyára óhajtok kiterjedni protestáns népiratainknak, a legfontosabbra és legelhanyagoltabbra. Az egyháztörténetet értem. A nép s közelebbről a magyar protestáns nép mindig a legélénkebb érdeklődést tanúsítja minden ytörténet* iránt. Ezt a hajlandóságot nemcsak a nemzeti krónikák iránti előszeretet, de a bibliai szent történetek bő ismerete is fejleszti. Annál feltűnőbb, hogy amaz újabbkori y

szent* történetek, melyek a magyar protestáns martyrologia és egyháztörténelem bekapcsolt könyvébe vérrel és könynyel irvák be, nem táratnak a nép elé. Magyar prot. egyházunknak is vannak vértanúi és vannak szent férfiai, kiknek életök és haláluk a legendák, epopoeák és regények érdekességével versenyeznek és mindmegannyi pecséte az élő hitnek és vallástételnek.*) írjátok meg népies füzetekben a reformátorok, magyar hitbajnokok tanulságos felemelő történetét és maradandó becsűvé tettétek keresztyén népirati vállalataitokat és tettétek per eminentiam vallástanítókká is, mert azok mind egy-egy alkalmazott, életet, testet öltött vallástan. íme tárgyai a vallásos népiratoknak. . .. A keresztyén népiratoknak sokfelé > ágazó, de a sugaras napként egy fényes és melegítő gócból: a mély vallásosságból kiáradó, világító és éltető fényét-hevét attól nyerő irodalmi vállalata mit tartalmazzon? e kérdéssel foglalkozott fejtegetésem után a másik nem kevésbé fontos probléma vár megoldást célzó tárgyalásra: miként szerkesztessék, terjesztessék és tartassék fenn a *) A kath. vállalatok újabb időben a gyermekek és a nép kozöts szétosztásra, terjesztésre szánt szent képek hátlapjára népies és kenetesorokban odanyomatják a képben bemutatott szent vagy mártyr életc történetét. így életre keltik a köztudatban a szenteket, kikhez mini bizodalmas ismerőseikhez fordul a közbenjárást kérő nép hite. A iai hitbajnokaink élettörténete is közbenjáróvá leszen föld és ég között nem kath., de általános emberi értelemben, mely szerint a szent példa mindenkor fölemel és követésre buzdít,