Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

az, hogy a szöveg s dallam rythmusa hajszálig összepászoljon ! S mi történik ? . . . . Oláh úr az én recensiómmal megismerkedvén, intéz hozzám egy (nem is tudom mi névvel mondjam, hogy milyen) levelet, melyben azt fejtegeti, hogy mivel énekeink tulajdonságait, sajátságait, rythmusait egyedül ő tudja, ő rimezi legjobban, s ő úgy van meggyőződve, hogy az ő álláspontja az egyedül helyes és jó (1!!) vegyem vissza én a — már az egyházkerületre beadott — recensiómat, s rójak helyette mást, az ő álláspontjának kedvezőt! . . . . Ez így van szórói-szóra, betűről-betűre. Én már most nemcsak arról lettem bizonyos, hogy a jó úrnak a magyar rythmusról legcsekélyebb ismerete sincs, de arról is, hogy merőben elfogult s önbálványozó, — kivel nem érdemes szót váltani; de meg erőszakolni akarása annyira sérté önérzetemet, annyira bántott az, hogy valaki ilyen levelet mer hozzám intézni, hogy válaszra se méltatám, hanem tisztelettel megkértem az ottani igazgató urat, hogy őt meghivatván, adja tudtára neheztelésemet s pirongassa meg! Ha tehát a t. közönség olvasandja majd Oláh űr expectoratióit, kegyeskedjék az elmondottakat figyelembe venni 1 Még egyet. Oláh úr tagadja, hogy érintette volna nehéz-e vagy nem a chorálok kidolgozása, (melylyel t. i. Szügyit a munkától rettenté) holott így ír: (Kelt Nagy Kőrös, 1886. nov. 27.) »Igazán nehéz feladat megoldására vállalkozik az, ki choralainkat vegyes karra, illetve orgonára közbejátékokkal együtt kiadni szándékozik, a írja továbbá, miszerint szerzőt buzdította, hogy a zenében mindent meg lehet tanulni: az izlést vagy az aesthetikai szépet, (ugyan mi lehet ez ?) holott szerzőhöz egészen ellenkezőt ír: (N.-Kőrös, 1886. dec. 4.) *Igaz ugyan tanulmány által nem pótolhatjuk az izlést« stb. így tehát Oláh úr maga se tudja, hogy mit tud 1 Végre azokra a hibás alhangmenetekre nézve figyelmeztetem Oláh urat, hogy van ám a világon Ab rányi is és pedig a magyar zene-irodalomban tündöklik neve, ebből megtanulhatja, hogy azok az alhangok nagyon helyesek és törvényszerűek. Nagy baj az, mikor valaki nem halad éveken át tovább, hanem stagnál annál a szerencsétlen német tankönyvnél, a mit valaha bemagolt, s tanítványainak únva, rágva előad, a miből azok nem tudnak semmit 1 Gyoma, 1887. május 31. Kálmán Farkas. Olvasókönyvek a népiskolák számára. Ebenspanger János, a felső-lövői tanintézet tanára által három német olvasókönyv küldetett be szerkesztőségünkhöz. Az olvasókönyvek Haesters Albertnek, a werdeni fiúiskola első tanítójának, Németországban rendkívül nagy elterjedést nyert munkái alapján készültek s illetve Ebenspanger által hazai viszonyainknak megfelelőleg dolgoztattak ki az eredeti művek methodusában. Az első : »Fibel oder der Schreib-Lese Unterricht«, a népiskolák alsó osztályai számára, készült az eredetinek 1081-ik kiadása alapján; a második: »Deutsches Lesebuch«, a népiskolák közép osztályainak van szánva; a harmadik pedig a felső- és ismétlő osztályok számára. A »Fibel« n kategóriába csoportosítva az olvasmányokat, beszél az iskoláról, a házról, a házi állatokról, a kertről, a faluról s városról, a mezőről, erdőről, a vízről, a földről, a levegőről s égről, végül az emberről s Istenről, kedves egyszerű leírásokban, versecskékben, talányokban s erkölcsi elbeszélésekben. Terjedelme 3 ív, ára kötve 25 kr. A középosztályok számára adott olvasókönyv ugyanezen kategóriákba osztja be az olvasmányokat s különösebben meglepők a »Hcimat und Vaterland* cím alatt közlött darabok, melyek hazánk iránti annyi szeretettel vannak írva, hogy ha előadási methodusa nem volna is annyira kitűnő a munkácskának, már csak ezért a hazafias szelleméért is megérdemlené, hogy minél szélesebb körben terjedjen el. A felső- és ismétlő osztályok olvasókönyve már magasabb körben mozog s a legkiválóbb magyar és német irók neveivel találkozunk az egyes olvasmányok alatt. A tananyag beosztása methodikailag ugyan itt is követi azt, hogy a közelebbiről halad a távolabbira, az ismertebbről az ismeretlenre, de a kiindulási pontot képező közelebbi tárgy is itt már magasabb. Ot szakaszban adja a következőket: »Spiegelbilder aus dem Menschenleben*, sBilder aus der Lánder und Völkerkunde« ; »Bilder aus der Naturkunde«, »Bilder aus der Geschichte«, »Bilder aus der Erd- und Himmelskunde.* Egy s más kifogást lehetne ugyan tenni az egyes olvasmányoknak az említett csoportokba való beosztása ellen, pl. hogy miért van a j> Szózat* és a »Honfidal* az első csoportba felvéve, a »Hymnus< pedig a 4-ikbe, holott egyaránt hazafias költemények ? De terünk nem engedi az ily részletekbe bocsátkozást. Aranyt több költeményben is bemutathatta volna szerző s Petőfi költeményeit jobb lett volna Neugebauer fordításában közölni, mert a Kertbeny és Steinacker fordításai nehézkesek. Örömmel láttuk, hogy ez olvasókönyvekben a talányok is megkapták igazi helyüket s így sikeresebben lesznek felhasználhatók az ész fejlesztésére, mint eddig. Igen helyesen osztotta be ezeket is az illető rokon tárgyak közé s a jó csoportosítás könnyebbé teszi megfejtésüket. A 2-ik kötet 14 ív terjedelmű s ára kötve 55 kr, a 3-ik kötet 31 ív ára 95 kr. Kaphatók Pfeifer Ferdinánd bizományában. Melegen ajánljuk a tanítói kar figyelmébe mind a három munkát. A ,Protestáns Népkönyvtar* V. füzete a következő tartalommal jelent meg : * Pünkösd« Hörk Józseftől; »Büszke Zsófi« Gyarmathy Zsigánétól; »Az utcaseprők* Diósitól; » A bölcső mellől* Török Józseftől; »Miért eszünk és mit eszünk ?« dr. Hankó Vilmostól; >A bánya* Szabó Bélától s az »Apróságok« rovatában sok hasznos tudnivaló van. A szerkesztőség a második félévre előfizetési felhívást bocsát ki. Ajánljuk a jól indult vállalatot olvasóinknak pártolásra és minél szélesebb körben való terjesztésre. KÜLÖNFÉLÉK. * A dunamelléki tanári gyámegyesület f. hó i-én Budapesten tartotta szokásos képviseleti gyűlését Csabai Imre elnöklete alatt. Az igazgató-választmány jelentése szerint az egyesület, melynek 56 tagja van, segélyt nyújtott 9 tanárözvegynek fejenként 200, összesen 1800, 11 árvának összesen 400, két elhalt tanár édes anyjának 200 frttal, tehát az évi segély volt összesen 2400 frt. Az egyesület vagyona 51,142 frt 4 kr, miből vagyonszaporulat a mult év óta 3499 forint 51 krajcár. Adományok fejében nyert az egyesület a hazai első takarékpénztártól 100 frt, Ballagi Mórtól 21 frt, Izsák Dezső és Vida K. uraktól 100—100 forintot stb. Az év folyamán az egyesület céljaira rendezett hangversenyek és műkedvelői előadások Kecskeméten 240, N.-Kőrösön 153 frt 46 krt jövedelmeztek. A számvizsgálat a vagyonkezelést teljesen rendben találta. A jövő évi segélyösszegek az eddigiekben állapíttattak meg.