Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

kiséri iskolák és a jászberényi tanító. A hívek áldozat­készségét, buzgóságát eléggé világosan mutatja az ada­kozók névsora, melyből egy pár adatot átveszünk mi ís. Az egyház részére adakoztak : Izsákon : Sombár Jánosné hagyott 200 frtot; Tószegen : Bagó János ioo, Horváth Sámuelné óo frtot; Szabadkán: Glogger Luise egy 200 forint értékű úrvacsorai terítőt; Kecskeméten : Benkő Lajosné 500 frt, Lajos-Mizsének Szíjgyártó Tóth Antal 500 frtot; Szolnokon a templomépítésre rendezett gyűjtés eredménye 2 500 frt, Somogyi József űr el v esz­tett fogadás fejében adott 200 forintot; Gyöngyösön a város adott 200 frtot; Gombán: Mautai Jánosné 100 frtot; Tápió-Szelén: özv. Balaton Sándorné egy teljes úrvacsorai készletet; O-Kécskén : Falábú Mihály és neje két kely­het 107 frt értékben, Özv. Kovács Lajosné egy úrasz­tali, Sáfrán Mária egy szószéki terítőt. Az iskola javára adakoztak : a nagy-kőrösi égyház két lelkésze 25 éves hivataloskodásának emlékére 2000 frtot; Kecskeméten Szél János 2000 frtos alapítványt tett; Pándon: Bizaky Puky Márton 200 frt, Szilassy Kálmán egy 120 forintos kertet; Halason : Szappanos Gábor 1000 frtot stb. A gyám-egylet javára Szánthó Elek 100 frt, Filó Lajos ro fo­rintot adtak. Legfontosabb tárgyai voltak a gyűlésnek a ceglédi, kecskeméti és szolnoki ügyek. Cegléden a törvény értelmében kisorsolták az egy­háztanács egy negyed részét s meg is ejtették az új választást, ez ellen emeltek panaszt Vida Sámuel és társai s kérték az új választás megsemmisítését. A köz­gyűlés, miután az ügy megvizsgálására kiküldött bizott­ság jelentéséből kitűnt, hogy a szavazók nem voltak összeírva, névsoruk nem függesztetett ki nyilvántartás, vagy kiigazítás végett, sem az nem vizsgáltatott meg, kik bírnak szavazati joggal: a választást — mint tör­vénytelent — megsemmisíté s új választást rendelt el. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott a másik kérvény, mely­ben az egyházi tisztviselők és a lelkészjelölő bizottság megválasztatásának megsemmisítését kérik B. Farkas Mihály és társai. Kérvényüket azzal indokolták, hogy miután ezeknek választása a kisorsolás és új tagok meg­választása közti időre esik, mikor az egyháztanács nem volt teljes — az nem is lehet érvényes. Hosszan tartó vita indult aztán meg azon kérdés felett: elismerhetünk-e csonka egyháztanácsot, mely nem határozatképes, vagy pedíg nem? Sokan vitatták, hogy az egyháztanács csonka volt, s így az általa megejtett választások meg­semmisítendők, de a közgyűlés 21 szótöbbséggel ki­mondá, miszerint csonka egyháztanács nem létezik, mert a kisorsolt tagok mindaddig gyakorolják presbyteri jogaikat, míg az újak meg nem választatnak s támasz • kodva a zsinati törvények 31. és 190-dik §-aira, úgy a tisztviselők, mint a lelkészjelölő bizottság megválasztatá­sát helyben hagyta. Tárgyaltatott ezután a kecskeméti egyház ügye. A presbyterium itt a zsinati törvények alapján csak az 1885-ik évben szervezkedett, s mert azóta három év még nem telt el, a kisorsolás idejét nem látja elérke­zettnek s így nem is szervezkedett újból. A közgyűlés, tekintetbe véve az egyházkerület rendeletét, melysZerint az új szervezkedésnek az 1884-ik s az első kisorsolásnak az 1887-dik évben kell megtörténnie: megbízta esperes urat az új választások keresztülvitele, illetve a szükséges lépések megtételével. Olvastatott ezután az egyháztanács folyamodványa, melyben annak előszámlálása után, hogy a lelkész a vallástanításra fel nem ügyel, az anyaköny­veket pontosan nem vezeti s az egyházban sok rendet­lenséget teremtett: kéri ellene a fegyelmi eljárás meg­indítását. Megdöbbenve hallotta az egyházmegyei köz­gyűlés e vádakat, még inkább azoknak némi részben való megerősítését, a mennyiben az esperes úr is je­lenté, miszerint a canonica visitatio alkalmával csakugyan talált az anyakönyvekben rendetlenségeket ; de az ügy megvizsgálása nélkül annak tárgyalásába bemenni nem akart. Megbízta tehát esperes urat, hogy vizsgálja meg az ügyet s a szükséghez képest tegyen lépéseket. Meg vagyunk győződve, miszerint az illető lelkész úr e vádak alól tisztázni fogja magát, mi annyival könnyebb lesz, mert látható, hogy e vádak összeállításánál a lelkész és az egyháztanács közti rossz viszony nagy szerepet ját­szik. Adja Isten, hogy a viszálykodásnak vége szakadjon s rombolás helyett közös erővel hassanak az egyház felvirágoztatására. Tárgyaltatott ezután a szolnoki leányegyház kér­vénye, melyben anyásíttatását kéri. A mellékelt adatok és kimutatásokból a közgyűlés meggyőződött, miszerint a költségvetés solid alapra van fektetve, a lelkésznek a stolán kívül 700 frt biztosíttatik, templomára a gyiijtés szépen folyik s miután az ügy élére Hajdú Sándor al­ispán úr állott, kinek buzgósága, tevékenysége a legjobb garantiát nyújtja a siker felől, a közgyűlés örömmel üdvözlé Szolnok törekvését s anyásíttatását megengedé. Tekintve azon missziót, mely ez egyházra vár, s azon nehéz feladatokat, melyeket meg kell oldania ; melegen ajánltatott az egyházkerületnek is, mely a misszió érde­kében úgyis nagy áldozatokat hoz és segítségére siet az ilyen ellenségtől körülvett kis végváraknak. A tanügyi bizottság jelentéséből szomorúan vette tudomásul a közgyűlés, miszerint Tápió-Szelén 160 gyer­mek nő fel iskoláztatás nélkül. Sem az egyház: sem a község nem képes iskolát építeni és fentartani, a közokt. minisztériumtól pedig biztatásnál egyebet nem nyernek. Az esperes úr még egyszer felkéretett, hogy kövessen el mindent az ázsiai állapotok megszüntetésére s forduljon egyenesen a miniszter úr ő nagyméltóságához sürgős in­tézkedés végett. A bizottságnak egy felsőbb leányiskola felállítására tett javaslata felett a közgyűlés napirendre tért, mert — bár az eszmét pártolja — de kivihetőnek most nem tartja. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után a köz­gyűlés megejté a választásokat, mely szerint a lelkész­jelőlő bízottságba : Szánthó Elek, Szilassy György, Csilléry Benő; póttagokul: Miskolczy Dénes, Gáli Ferenc és Magyar László; a számvivőszék elnökéül Csilléry Benő ; egyházkerületi képviselőkül: Szilády Aron és Filó Lajos választattak meg. Az újonnan alakuló protest. irodalmi társulatba az egyházmegye 100 frttal alapító tagul lépett be. Végül tár­gyaltatott az esperes úrnak azon indítványa, miszerint a közgyűlés állandó helyéül jelöltessék ki egyik vagy másik város; ne vándoroljunk évről-évre. így aztán az egyházak sem fogják költségbe] verni magukat a dísz­ebédek adásával. A közgyűlés az indítványt pártolá, te­kintve azonban a jelenlevő tagok kis számát, kimondá, miszerint ez ügyben a jövő évi Kőrösön tartandó gyű­lésen határoz. Megemlítem legvégül, hogy Cegléd egyháza régi hí­réhez méltóan járt el ez évben is. Gondoskodott kényel­mes szállásról, rendezett fényes banquettet, hol volt enni, inni és hallgatni való. . . quantum satis. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom