Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

kiséri iskolák és a jászberényi tanító. A hívek áldozatkészségét, buzgóságát eléggé világosan mutatja az adakozók névsora, melyből egy pár adatot átveszünk mi ís. Az egyház részére adakoztak : Izsákon : Sombár Jánosné hagyott 200 frtot; Tószegen : Bagó János ioo, Horváth Sámuelné óo frtot; Szabadkán: Glogger Luise egy 200 forint értékű úrvacsorai terítőt; Kecskeméten : Benkő Lajosné 500 frt, Lajos-Mizsének Szíjgyártó Tóth Antal 500 frtot; Szolnokon a templomépítésre rendezett gyűjtés eredménye 2 500 frt, Somogyi József űr el v esztett fogadás fejében adott 200 forintot; Gyöngyösön a város adott 200 frtot; Gombán: Mautai Jánosné 100 frtot; Tápió-Szelén: özv. Balaton Sándorné egy teljes úrvacsorai készletet; O-Kécskén : Falábú Mihály és neje két kelyhet 107 frt értékben, Özv. Kovács Lajosné egy úrasztali, Sáfrán Mária egy szószéki terítőt. Az iskola javára adakoztak : a nagy-kőrösi égyház két lelkésze 25 éves hivataloskodásának emlékére 2000 frtot; Kecskeméten Szél János 2000 frtos alapítványt tett; Pándon: Bizaky Puky Márton 200 frt, Szilassy Kálmán egy 120 forintos kertet; Halason : Szappanos Gábor 1000 frtot stb. A gyám-egylet javára Szánthó Elek 100 frt, Filó Lajos ro forintot adtak. Legfontosabb tárgyai voltak a gyűlésnek a ceglédi, kecskeméti és szolnoki ügyek. Cegléden a törvény értelmében kisorsolták az egyháztanács egy negyed részét s meg is ejtették az új választást, ez ellen emeltek panaszt Vida Sámuel és társai s kérték az új választás megsemmisítését. A közgyűlés, miután az ügy megvizsgálására kiküldött bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a szavazók nem voltak összeírva, névsoruk nem függesztetett ki nyilvántartás, vagy kiigazítás végett, sem az nem vizsgáltatott meg, kik bírnak szavazati joggal: a választást — mint törvénytelent — megsemmisíté s új választást rendelt el. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott a másik kérvény, melyben az egyházi tisztviselők és a lelkészjelölő bizottság megválasztatásának megsemmisítését kérik B. Farkas Mihály és társai. Kérvényüket azzal indokolták, hogy miután ezeknek választása a kisorsolás és új tagok megválasztása közti időre esik, mikor az egyháztanács nem volt teljes — az nem is lehet érvényes. Hosszan tartó vita indult aztán meg azon kérdés felett: elismerhetünk-e csonka egyháztanácsot, mely nem határozatképes, vagy pedíg nem? Sokan vitatták, hogy az egyháztanács csonka volt, s így az általa megejtett választások megsemmisítendők, de a közgyűlés 21 szótöbbséggel kimondá, miszerint csonka egyháztanács nem létezik, mert a kisorsolt tagok mindaddig gyakorolják presbyteri jogaikat, míg az újak meg nem választatnak s támasz • kodva a zsinati törvények 31. és 190-dik §-aira, úgy a tisztviselők, mint a lelkészjelölő bizottság megválasztatását helyben hagyta. Tárgyaltatott ezután a kecskeméti egyház ügye. A presbyterium itt a zsinati törvények alapján csak az 1885-ik évben szervezkedett, s mert azóta három év még nem telt el, a kisorsolás idejét nem látja elérkezettnek s így nem is szervezkedett újból. A közgyűlés, tekintetbe véve az egyházkerület rendeletét, melysZerint az új szervezkedésnek az 1884-ik s az első kisorsolásnak az 1887-dik évben kell megtörténnie: megbízta esperes urat az új választások keresztülvitele, illetve a szükséges lépések megtételével. Olvastatott ezután az egyháztanács folyamodványa, melyben annak előszámlálása után, hogy a lelkész a vallástanításra fel nem ügyel, az anyakönyveket pontosan nem vezeti s az egyházban sok rendetlenséget teremtett: kéri ellene a fegyelmi eljárás megindítását. Megdöbbenve hallotta az egyházmegyei közgyűlés e vádakat, még inkább azoknak némi részben való megerősítését, a mennyiben az esperes úr is jelenté, miszerint a canonica visitatio alkalmával csakugyan talált az anyakönyvekben rendetlenségeket ; de az ügy megvizsgálása nélkül annak tárgyalásába bemenni nem akart. Megbízta tehát esperes urat, hogy vizsgálja meg az ügyet s a szükséghez képest tegyen lépéseket. Meg vagyunk győződve, miszerint az illető lelkész úr e vádak alól tisztázni fogja magát, mi annyival könnyebb lesz, mert látható, hogy e vádak összeállításánál a lelkész és az egyháztanács közti rossz viszony nagy szerepet játszik. Adja Isten, hogy a viszálykodásnak vége szakadjon s rombolás helyett közös erővel hassanak az egyház felvirágoztatására. Tárgyaltatott ezután a szolnoki leányegyház kérvénye, melyben anyásíttatását kéri. A mellékelt adatok és kimutatásokból a közgyűlés meggyőződött, miszerint a költségvetés solid alapra van fektetve, a lelkésznek a stolán kívül 700 frt biztosíttatik, templomára a gyiijtés szépen folyik s miután az ügy élére Hajdú Sándor alispán úr állott, kinek buzgósága, tevékenysége a legjobb garantiát nyújtja a siker felől, a közgyűlés örömmel üdvözlé Szolnok törekvését s anyásíttatását megengedé. Tekintve azon missziót, mely ez egyházra vár, s azon nehéz feladatokat, melyeket meg kell oldania ; melegen ajánltatott az egyházkerületnek is, mely a misszió érdekében úgyis nagy áldozatokat hoz és segítségére siet az ilyen ellenségtől körülvett kis végváraknak. A tanügyi bizottság jelentéséből szomorúan vette tudomásul a közgyűlés, miszerint Tápió-Szelén 160 gyermek nő fel iskoláztatás nélkül. Sem az egyház: sem a község nem képes iskolát építeni és fentartani, a közokt. minisztériumtól pedig biztatásnál egyebet nem nyernek. Az esperes úr még egyszer felkéretett, hogy kövessen el mindent az ázsiai állapotok megszüntetésére s forduljon egyenesen a miniszter úr ő nagyméltóságához sürgős intézkedés végett. A bizottságnak egy felsőbb leányiskola felállítására tett javaslata felett a közgyűlés napirendre tért, mert — bár az eszmét pártolja — de kivihetőnek most nem tartja. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlés megejté a választásokat, mely szerint a lelkészjelőlő bízottságba : Szánthó Elek, Szilassy György, Csilléry Benő; póttagokul: Miskolczy Dénes, Gáli Ferenc és Magyar László; a számvivőszék elnökéül Csilléry Benő ; egyházkerületi képviselőkül: Szilády Aron és Filó Lajos választattak meg. Az újonnan alakuló protest. irodalmi társulatba az egyházmegye 100 frttal alapító tagul lépett be. Végül tárgyaltatott az esperes úrnak azon indítványa, miszerint a közgyűlés állandó helyéül jelöltessék ki egyik vagy másik város; ne vándoroljunk évről-évre. így aztán az egyházak sem fogják költségbe] verni magukat a díszebédek adásával. A közgyűlés az indítványt pártolá, tekintve azonban a jelenlevő tagok kis számát, kimondá, miszerint ez ügyben a jövő évi Kőrösön tartandó gyűlésen határoz. Megemlítem legvégül, hogy Cegléd egyháza régi híréhez méltóan járt el ez évben is. Gondoskodott kényelmes szállásról, rendezett fényes banquettet, hol volt enni, inni és hallgatni való. . . quantum satis. F.