Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-01 / 18. szám

kat a belmissziói munkálkodás századának nevezi, s rövid vonásokkal jellemzi a különböző külföldi művelt nemzetek, a németek, az angolok, a hollandok, az északamerikaiak, a franciák belmissziói működésének irányát, körét és szellemét. Az általa legjobban ismert német beimissziói munka területéről részletesen beszél, több helyen vonatkozással a svájci, hollandiai, angol és skót mozgalmakra is. Ismerteti a németországi belmissziói választmányt, ennek működési körét, a belmissziói egyleti házakat (Vereinhaus), a belmisszió munkásait, a diakónusokat és diakonissákat. Busch után hat szempont alá sorozza a jelenkori belmisszió műveit: i. Az elveszettek fölkeresése s az e'tévelyedettek visszatérítése (gyermek-menházak, felnőttek számára való javító-intézetek, elbocsátott fegyencek részére állított asylumok, mértékletességi egyletek, a fajtalanság elleni küzdelem, a Magdolna-ügy). 2. A veszélyben forgók megóvása (bölcsődék, kisdedóvodák, mesterlegény-, munkás-, szolgáló-beszállók, keresztyén ifjúsági egyesületek). 3 A. szegények és betegek ápolása különféle humanitárius irányú intézetek útján. 4. Az atyafiak erősítése (biblia- és valláserkölcsi iratokat terjesztő társulatok) vasárnapi iskolák, gyermek istenitiszteletek). 5- Az elszóródottak Összegyűjtése (Gusztáv-Adolf-egylet). 6. A meghasonlottak kiengesztelése (munkáskérdés, lakáskérdés, a vasárnapi általános nyugalom kérdése, a cselédkérdés, a női emancipatio). Fölteszi végül a kérdést, van-e Magyarországon szükség belmissziói munkára, s különösen hogy van-e az ev. ref. egyházában valami belmíVz'ói munka ? Felelete, hogy van rá szükség, de nem oly nagy terjedelemben mint a külföldön. Erre pénz sincsen, de maga népünk erkölcsi élete sem mutat olyan sötét foltokat, a minőket a külföld nagyobb városaiban láthatunk. Nem tartja ajánlatosnak, hogy a külföldi más légkörben fejlődött szokások és intézmények minden megválasztás nélkül átplántáltassanak hazánk földére. Hiszen mi is teszünk e téren valamit. Hivatalos egyházunk a missziói egyházakat, a diasporákat mult évben 18,800 frttal segélyezte. A sze gényekről, a betegekről különféle jótékony intézetek gondoskodnak s nem tartaná jó politikának, ha az egyház ki akarná ezen ügyet azoknak kezéből venni. Irányi Dániel mozgalmat indított meg erkölcs-nemesitő ifjúsági és mértékletességi egyesületek alakítására; reméli, hogy egyházunk támogatni fogja ez ügyet. Több helyen vannak vasárnapi iskoláink, gyermekistenitiszteletek. Az angol biblia terjesztő társulat szép és nagy munkát végez közöttünk. Vallásos iratok terjesztéséről gondoskodik a londoni »Traktatusterjesztő Társulat«, a békésbánáti »Lelkészegyesület« s vannak vallásos nép'apjaink a »Téli Ujság«, a »Vasárnap«, a ^Keresztyén Népbarát* és a »Protestáns Népkönyvtár«, melyeket felolvasó egyesítve szeretne látni egy »Magyar Traktatus-terjesztő Társulat« cége alatt. A belmisszió mint e'méleti tantárgy, bár nem kötelezőleg előadatik Debrecenben. De ezeknél még többet és egyetemesebben kell tenni. A belmisszió ügyet, a lelkipásztorkodás keretében lelkészeink vannak hivatva erősíteni, bevonva a világi elemet, férfiakat és nőket egyiránt. Nem hiszi, hogy volna gyülekezet, hol ne lehetne tenni valamit. A Budapesten tartott vallás-erkölcsi felolvasások azt mutatják, hogy világi férfiak működésére is lehet számítani. Záradékul boc-ánatot kér felolvasási hosszadalmas voltáért, meleg szavakban köszönetet mond, hogy azt e körben megtarthatta, s kéri magát az egyesület tagjainak koszorújába fölvétetni. 15-dikén d. e, 9 órakor a közgyűlés folytatólagos megnyitása ismét ünnepi hangulatot keltett; az esperes értesült és értesít é a jelenvoltakat, hogy Kovács Ferenc tanácsbiró egyházmegyei tisztvise'őségének most töltötte be 25-dik évét. Ily hosszú és érdemteljes kö/.szolgálat jubilálása rögtonözötten, de annál lelkesebb elismerésnyilvánítások között folyt az ülés elején le. 25 évi önzetlen buzgólkodásának érdemei jegyzőkönyvileg örökíttettek meg. Hosszú vitát provocált a battonyai egyház kérvénye, hogy 13 hold lelkészi javadalom fordíttassák ezentúl az egyházi közszükségek fedezésére. Hogy a lelkészi -fizetést csorbítani nem lehet, az iránt nem vo'.t nézeteltérés ; de mert az egyház a lelkészi állás betöltetlen volta idején bérbe adta e fekvőséget templomépítési adósságának törleszthctése céljából : az előadó Szél Ákos főjegyző javasolta, hogy a már felbonthatlan bérszerződés 4V2

évi idejére vonassék a lelkészi javadalomtól el a 13 hold föld jövedelme, a többség pedig úgy állapította meg, hogy 10 évig legyen a jövedelem lekötve a templomépítési adósság fedezésére, azontúl pedig adassék vissza a megválasztandó lelkésznek a javadalmat képező fekvőség. Kunágotán az iskola községivé alakíttatott, jóváhagyatott. — A pancsovai egyház számára kibocsátott részletkötvények következő számai húzattak ki: 480, 569, 187, 439, 74, 487, 283, 28r, 76, 458, 169. 185, i 247, 442, 46, 224, 45, 222, 557, 86, 264, 99, 226, 494, 302, 409, 30, 289, 398, 425. Szeged súlyos helyzetét tárja fel, melyszerint ott 17,000 forint adóssága van az egyháznak, s kéri a konventet, hogy legalább 6500 frt adóssága egyszerre Ie'Örlesztessék. Az egyházmegye pártolólag terjeszti fel a szegedi ev-mg. reform, egyház kéivényét. A békésbánáti misszió bizottság tagjaiul S:eremley Sámuel, dr. Hajnal, Szalay I. és Vécsey István urak választattak meg. Ezután felvétetett Szeremley S. főjegyző úr által a bánáti misszió rendezése. Miután egyszerre nem lehet mindenhelytt missziót szervezni, azért fokonként kell állítani .... és pedig i-ör miután N.-Kikinda részéről mutatkozik élénk hajlam s szervezkedési készség, s részökről szép áldozatot is hoznak, tehát N.-Kikindának adandó az elsőség, s ott haladék nélkül egy lelkész-tanító állomás szervezendő, melynek javadalma 800 frt fizetés, 200 forint lakbér és 100 frt uti-átalányban állapíttatott meg. Nagy-Kikinda egyházközséggé való alakulása helybenhagyatott, s egyháztanácsa megerősíttetett és Szalay J. nagybecskereki lelkész kiküldetett, hogy a díjlevél, s általában minden a lelkészválasztást megelőzni szokott szükséges intézkedéseket megtegye s erről a', esperest értesítse. Nagy-Szent-Miklósra vonatkozólag határoztatott, hogy Szal iy és V. Nagy István urak szerezzenek arról biztos tudomást, hogy mily kötelezettséget rcv N.-Sz.-Miklóson az egyesültség a reformátusokra. Fa István pancsovai lelkész je'entése Versec és Fehértemplom leányegyházzá való alakulásáról s Belgrádon végzett missziói működéséről kedves tudomásul vétetett s ezen reformátusok lelki gondozása továbbra is Fa lelkész úrra bízatott. Temesváron a canonica vizsgálat azon szomorú meggyőződésre jutván, hogy az ottani ág. ev. lelkész a reform, hívek vallási elveit figyelmen kívül hagyja, s a rítusban több oly gyakorlatot tart fenn, melyek a ref. hitelvekkel ellenkeznek, azért elhatároztatott, hogy az egyháztanácshoz egy irat iutéztessék, melyben fejezze ki egyházmegyénk rosszalását a lelkész Kramer Béla eljárása felett, s kívánja a sérelmek megszüntetését, s az ott alkalmazott ref. segédlelkész u'asíttatik, hogy vallási