Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-01 / 18. szám

Harmincadik évfolyam, 18. sz. Budapest, 1887. május I. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker, Kinizsjf-utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példáirxyokkal mindig szolgéil]aa.tum.k:. Az „Irodalmi Társaság" szervezéséhez. Mit a hazai protestantismus régóta oly sajnosan nélkülöz, mit tudósaink s irodalom-pártolóink oly epedve várnak, mit az egyházi sajtó oly hévvel sürget: a tudományos irodalmi társaság a létesülés stadiumába lépett. Az alakításra buzdító lelkes Felhívás fényes nevek aláírásával kibocsáttatott, az eszmét körvonalozó, eszközeit feltüntető, egész képét vázoló Alapszabály-tervezet ott áll nemcsak e Lap olvasói, hanem az egész művelt protestáns közönség előtt. A díszes zászló ki van bontva: hivogatólag leng, sorakozásra szólít. Meleg szívvel, örvendező lélekkel üdvözlöm ez országra szóló nagy tervezést, ez egyházépítő bölcs kezdeményezést. Melegen üdvözlöm, mert ki ne érezné szükségét egy oly társaságnak, mely egyházi tudományos életünk parlagon heverő mezőit gyümölcsözőleg művelni Ígérkezik? Melyik tudós, melyik tudomány-barát, melyik egyházszerető protestáns ne örvendene oly társaság létrejövésének, mely ^általában a hazai protestáns tudományos irodalomnak, különösen és első sorban a protestáns egyháztörténelemnek művelését és terjesztését * tűzte ki célul? — Lélekből üdvözlöm a bölcs kezdeményezést, mely engem a biztos létesülés reményével kecsegtet, mert az irodalmi egyesülés egyetemesen érzett szükségéből kiindulva, már a Felhívást aláirók névsorával kifejezi, hogy ez a Társaság az egész hazai protestantizmus közös alkotása kiván lenni, tehát oly érdekek vállvetett ápolására akarja a protestáns erőket egyesíteni, melyek reformátusoknak és evangélikusoknak, evangélikusoknak és unitáriusoknak nagy és közös érdekeik. Bölcs a kezdeményezés azért is, mert a hazai egyházaknak minden működő erőit; egyházi és világi elemet, tudomány-művelőt és tudomány-kedvelőt, szellemi munkást és anyagi pártfogót, testületi erőt és egyéni képességet egyaránt egyesíteni, működésbe hozni és érvényesíteni óhajt. Nagyobb zajjal, lármásabb zászló-bontással, tudom, hogy már indultak egyházi köreinkben hasonló kezdeményezések ; de bölcsebb kimódolással, körültekintőbb számítással eddigelé még nem. Ha ez a társulat is csak muló tengődésnek nézne elé, ha ez is csak megalakulna s pár évig sínylődnék, mint nem egy boldogult elődje tevé: e körülmény a protestáns egyház tudományos élhetetlenségének volna szomorú jele és gyászos bizonyítéka annak, hogy kihalt belőlünk az ősök példás hit- és munka-ereje, hogy nincs többé bennünk élni jog, hit és erő. De én ettől nem félek. Hitnek és tudásnak, munkaképességnek és áldozatkészségnek, szellemierkölcsi és anyagi erőknek oly gazdag tőkéje van még a hazai protestantizmusban, mely kellően kihasználva, okosan gyümölcsöztetve az egyházi és tudományos életnek dús kamatokat hozand. C^ak tegye meg mindenki, mit tőle méltányosan várni lehet, a kivánt eredmény nem fog elmaradni. Az egyházi sajtóra kettős feladat vár. Először egyetemes és lelkes agitációt indítani a Társaság érdekében. Az a 12 — 13 egyházi lap és folyóirat, mely anyanyelvünkön megjelenve, a protestantizmus nagy érdekeit szolgálja, az irott szó hatalmával olvasó közönsége körében nem egy pártfogót, számos alapítót, sok rendes és pártoló tagot gyűjthet a Társaságnak. Legyen minden egyházi lap egy-egy gyűjtési központ, hol a tagok beiratkozhatnak, jelentkezhetnek. Kövessük a pozsonyi ^Evang. Egyház és Iskola* példáját, mely a tagok nyilvántartására külön rovatot nyitott és lelkes szavakban buzdítja olvasóit, hogy jelentkezésük és taggyüjtő munkásságuk által a Társaság létrejöttét biztosítsák. A sajtónak a kötelessége az is, hogy a nyilvánosságra hozott Alapszabály-tervezetet részletes eszme-