Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-24 / 17. szám
sebben szólló . . . igazán ünnepi volt a fenszárnyaló lelkesedés, nagy kár, hogy néhányát a fe.köszöntéseknek tér hiányában nem reprodukálhatjuk. A társaság távirati üdvözléseket is küldött a püspökhöz és a betegség miatt távolmaradt gondnok gr. Ráday Gedeonhoz. (Vége köv.) A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. Évi rendes közgyűlésünket az idén ápril hó 19-én Fejérmegye Baracska községében tartottuk meg, Koncz Imre esperes és Rozgonyi György, legidősb világi tanácsbiró urak elnöklete alatt, gróf Dégenfeld Lajos gondnok úr, ki idáig még minden alkalommal szerencséltetett megjelenésével, táviratilag tudatván, hogy közbejött akadályok miatt ezúttal nem jöhet. Hasonlókép sajnálattal láttuk hiányozni sorainkból egyházmegyénk derék főjegyzőjét, Mészöly Pál lelkésztársunkat, a kit édes anyjának ép a gyűlést megelőző papon történt halála tartott vissza a gyűlésről, s kinek nagy vesztesége felett egyházmegyénk jegyzőkönyvileg adott kifejezést részvétének. A gyűlés egyébbként úgy a lelkészek és gyülekezetek, mint — s ezt örömmel jelzem — a vil. tanácsbiró urak részéről eléggé látogatott volt. Esperesünk pont 9 órakor mélyen átgondolt s átérzett szép imájával a gyűlést megnyitván, a megalakulásra vonatkozó jelentések és intézkedések megtétele után nyomban szokott évi esperesi jelentését terjesztette elő, mely jelentés, habár ezúttal kiemelkedőbb mozzanatokat nem tüntetett is fel, de minden részletre gondosan kiterjeszkedő mivoltánál fogva általános éljenzés^el és elismeréssel fogadtatott. Az egyházmegye népessége e jelentés szerint 38,517 lélek. Szülöttek száma volt a mu't évben 1644, halottaké 1265, házasult pároké 345, konfirmáltaké 671. Hozzánk áttértek 6-an; tőlünk kitértek 17-en, mely körülményt bizonyosan a Fejérmegye területén nagy számmal lévő puszták ref. cselédségének a körülményekhez képest — fájdalom — csak hiányosan teljesíthetett lelkészi gondozása magyarázza meg. — Az egyházi adóhátralékok miatt, úgy látszik, évről-évre jobban meggyülik a baja a lelkészi és esperesi hivataloknak, a mult évben is 13 egyház ellen rendeltetett el felsőbb hatóságilag a végrehajtási eljárás s a mi még ennél is elszomorítóbb, aránylag nagyon kevés sikerrel, a mi meg egyfelől a megnehezedett anyagi viszonyoknak, másfelől a községi birák erélytelen vagy kötelességmulasztó eljárásának tudandó be. Ha így haladunk, egyházaink kénytelenek lesznek mindinkább eladósodni, így is 21 egyházban van több-kevesebb adósság, a minek lassankénti törlesztéséről különben mindenütt gondoskodva van. Nem lehet elég méltánylattal kiemelnünk a gyülekezetek dicséretes buzgóságát az országos közalapi tartozások befizetése körül, a mennyiben az 1886. évi illeték, Iváncsa egy pár frt hátralékát leszámítva, teljesen be van fizetve, mely eredmény kivívásában bizonyára nem kis érdeme van az erélyéről ismeretes vértesaljai esperesnek, valamint az ügybuzgó lelkésztársaknak. Ez utóbbiak nemes buzgóságára mutat azon körülmény is, hogy a téli hétköznapi bibliamagyarázatok, míg pár évvel előbb alig pár helyen, ma már 7 gyülekezetben tartatnak. Csak előre ez irányban l Egyházaink kifogyhatatlan áldozatkészségéről tanús kodik az esperesi jelentés azon terjedelmes része, mely a valláserkölcsi élet fentartására tett anyagi áldozatok hosszú sorozatát tartalmazza. Csabáin a templom kijavítására, új fatorony felállítására, iskola, lelkészlak újjáalakítására 1620 forint fordíttatott. Ez összeghez a király ő felsége is 100 frttal, a bicskei takarékpénztár 20 írttal, az egyház tagjai ingyen fuvarral stb. járultak. — Sárbogárd egy szép új iskolát épített 2600 frt erejéig, ide nem számítva az egyháztagok ingyen napszámát ; egyúttal egy harmadik tanítói állást szervezett. Biának Bencze Józsefné száz forintot adományozott. Bicskén 166 hektoliter buza, 872 hektoliter zabból álló tekintél)es magtár áll fenn, s a szegény gyermekek ruhával, tanszerrel láttatnak el, mint szintén, Kápolnás-Nyéken, Gárdonyban, Zámolyon és más helyeken. Alcsúthon Józsej főherceg ő fensége a következő két darab, általa írt nagybecsű füzettel tisztelte meg a ref. egyház iskolai könyvtárát: »Növény honosítási kísérletek Fiúméban« és »Egy rendkívüli kemény tél hatása Fiúméban.® Lovasberény templomát ezer frt költséggel zsindelyeztette ; 1650 forint értékig új telket vásárolt, mely egy 2 tanteremből álló s a modern igényeknek teljesen megfelelő díszes iskolát építtet, mely célra többek közt a lelkész száz frtot, a rektor 50 frtot, gróf Cziráky Antal úr építési anyagokat adományoztak. Ugyanott Marton Sándor rektor s még néhány egyszerű polgár az iskolának tanszerekkel való ellátása céljából »iskolai takarék magtárt« alapított, melyhez szorgalmas hangyák módjára évek során keresztül hordták össze a zab és árpa szemeket, úgy, hogy most épen csinos száz mérőre szaporodott. Ugyancsak a lovasberényi egyház buzgó s.-lelkésze Sógor Endre, a templom százados fennállása emlékére tartott ünnepély alkalmából 189 forintnyi alapítványt gyűjtögetett össze a gyülekezet tagjai közt. Több-kevesebb összeggel szerepelnek még: Iváncsa, Csákvár, Mány, Pátka, Seregélyes, Tök, Zámoly, Aba, Sárkeresztúr. Utóbbi helyen »orgona-alap« s »egyházi szegénypénztár® létesült. Az esperesi jelentésnek az egyh. adóhátralékok behajtására vonatkozó pontja tárgyalás alá vétetvén, miután esperes úr bővebben is illusztrálta a községi birák azon furcsa eljárását, mely szerint az esperesi és polgári felsőbb hatóságok útján hozzájok leküldött hátralék-kimutatások felett mintegy szemlét és bírálatot tartanak, egyházmegyénk, mielőtt ez iránt felsőbb helyen panaszt emelne, előbb az alispáni hivatalt keresi meg és kéri fel szigorú intézkedésre, nevezetesen arra: utasítsa alantas községeit, hogy miután a presbyteriumnak kü-. lönben is törülni szokták a behajthatlan követeléseket, jövőre ilyen prototyp szövegezésű jelentést, hogy a »hátralék bahajthatatlan« hozzá ne küldjenek, a behajtott összegekről pedig az illető lelkészektől igazoló nyugtát kérjenek s mellékeljenek jelentésükhöz, s végül, hogy a halasztási határidők megadása a szolgabírói hivatalok részéről az esperesi hivatal hozzájárulásával történjék. (Vége köv.) Lévay Lajos. A szatmári egyházmegye közgyűlése. A szatmári ev. ref. egyházmegye ápril 14. 15. és 16-án — Szatmárt a gymnasium tanácstermében — az esperesi kar nesztora id. Kiss Áron és Izsaák Dezső egyházmegyei gondnok, országgyűlési képviselő urak elnöklete alatt tartotta tavaszi közgyűlését, hol méltóságos Vályi János tiszántúli egyházkerületi főgondnok megjelenvén: jól esett körében láthatni s tisztelhetni azon bölcs és nemes érzésű ősz férfiút, kit Szatmármegye legilletékesebben magáénak tart. Évtizedek sorai nem mutatnak fel tárgyainál fogva ilyen gyűlést. Sionunk ősz őre ifjúi hévvel és lelkesedéssel elhangzott imája, nagyon alkalomszerű buzgó imája után