Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-10 / 15. szám

leghathatósabb orvossága;« de meg óhajtjuk is, hogy e lapok könyvismertetéseit, bírálatait ne tekintse az olvasó pártállásból, cimboráskodásból, barátságból vagy ellenszenvből folyó felületes dicsériádnak vagy ócsárlásnak, hanem komoly s annyira lelkiismeretes munkának, hogy bírálót még azon közel viszony is, melyben a »Protest. népkönyvtárt egyik szerkesztője ezen lapokhoz van, nem tartóztatta vissza, hogy észrevételeit, megrovásait őszintén el ne mondja. Mi részünkről köszönjük az érdeklődést, de köszönjük a bírálatot is, még ha csipős is kissé, s köszönjük úgy K. B. úrnak, mint azon t. lapoknak, melyek szívesek voltak szerény, de mindenesetre nemes célú vállalatunkról bővebben is megemlékezni. Másfelől azonban olvasóink tájékoztatása végett szükségesnek látunk az említett bírálat ellenében pár észrevételt kockáztatni. A »Gyermekről szülőknek* című cikkről az mondatik, hogy »az egész egy teljesen elméleti, vallásos elmefuttatás minden határozott gyakorlati tanácsok nélkül.« Igaz, de szerzőnek nem is volt ezen cikkel célja, hogy talán gya- ' korlati utasítást adjon pályaválasztásra, hanem fokozni, nemesíteni a szülei szeretetet a gyermekek iránti gyengédség érzetét és e tekintetben azt hiszem, hogy nem tévesztette el a célt. Másik kifogás emeltetett a nyelv ellen, sstylusa sokkal választékosabb, minthogy szépsége mellett népszerű lehetne,« mondja bíráló és ezzel a mondásával egy olyan themához ért, a mely felett hosszan, de nagyon hosszant vitatkozhatnánk, lévén a legelasztikusabb szó és fogalom ez, hogy népszerű. Tizenöt évi tapasztalat után nagyon sokat szólhatnék erről, de most elég legyen annyit megjegyeznem, hogy először is oly irónk, ki a népies iró címet valósággal megérdemli, nagyon kevés van, másodszor, ha a népies irmodorról van szó, a vélemények a lehető legnagyobb mértékben megoszo'nak. A mi az egyiknek népies, az a másik előtt pórias, vagy megfordítva. Az egyik szereti a népirodalomban a nyerset, a szalonnaszagot, egy-egy adagot a betvárosból, a másik megbotránkozik, ha a nép s?ámára írt elbeszélés nem üti meg a salonok mértékét. Mi azért, őszintén szólva, nem ütközünk meg azon, ha valaki vállalatunkat vagy az ehhez hasonlókat azzal vádolja, hogy nem eléggé népies ; mert tudjuk, hogy csak elvétve akad egy-egy iró, s annak is csak egynémelyik műve, mely a mértéket teljesen megüti ; tudjuk, hogy az e fajta iró is non fit sed nascitur, a nem természetes népies írók pedig a kelletinél vagy fentebb, vagy lentebb járnak; s nézetünk már e tekintetben ez, hogy a helyes, kifogástalan úton, ha nem mehetünk, inkább menjünk fent, mint lent, s olvasóink inkább kevésbé értsenek bennünket a »választékos« nyelv miatt, de a mennyiben megértenek, annyiban eszök, szívok nemesíttessék; hogy sem mint esetlen népies-íi modor s népiesnek vélt durva kifejezések, tréfák s adomák által azok erkölcseit durvítsuk. A sajtóhibák miatt biztosíthatjuk olvasóinkat, hogy legkevesebb okuk lesz a panaszra, ha bár az idézett cikkben, kivételesen megtörtént; van abban egy tollúiba is, a mely igaz, hogy hiba, de az elcsúszhatok közé tartozik. Eötvös K. Lajos és Almási P. cikkeivel meg van elégedve az ismertető, sőt azokat nagy — s szerintünk is méltó — dicsérettel említi fel; hanem annál erősebb kifogásai, mondhatnám kifakadásai vannak Váradi Antal »A jó Isten kii!dötte« című elbeszélése ellen. Ezen erős kritika ellenében legyen s abad a vállalatunk irányában őszintén érdeklődő, s ép azért többször korholó »Sárospataki lapok«-nak ezen cikkre vonatkozó szavait ismételnem: »A 4-ik számú (»A jó Isten küldötte*) kimagaslik az egészből, és kiengesztel a többiek fogyatkozásaiért is. Tartalma, nyelvezete keresetlen és mégis mélységes vallásos hangulata magához húz és fölemel. Itt már az alakokban és az ügyesen alkotott helyzetekben van meg a tanító elem és nem a szavakban.... Mennél többet ilyet s a vállalat sikere biztosítva lesz.® (»Sárosp Lapok« 199. 1.). Hogy melyik ismertető fogta fel helyesebben a cikket nem vitatom, de azt láthatja a t. olvasó, hogy a korholt cikk nem egyforma benyomást tett mindenkire. Végül megjegyzem, hogy a második füzet is, miként az első is nem három íves, mint az ismertetésben mondatik, hanem négy íves. Ennyit zsenge s nagyon nehéz akadályokkal lúizködő vállalatunk érdekében szükségesnek véltem megjegyezni. Farkas József. Rath Mór kiadásában megjelent Shakspere színmüvei 600 képpel illustrált, s Csiky Gergely bevezetésével és jegyzeteivel ellátott kiadásának 9-dik és 10-dik füzete. Egy-egy füzet ára 40 kr. A Franklin-társulat kiadásában megjelent Naplótöredék az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetet illetőleg, Törökországban és az amerikai Egyesíilt-Á'lamokban. Irta László Károly. — Ára 2 forint. — Gaius római jogi institutióinak négy könyve. Latinul és magyarúl. Magyarra fordította s jegyzetekkel kisérte dr. Bozóky Alajos. Ára 3 frt. Székesfehérvárt megjelent: A kuruc-háborá. Politikai és történelmi összehasonlító tanulmány. Történelmi kútfők nyomán irta Boross Mihály. Ára 20 kr. A tiszta jövedelem a fehérvári vértanu-szobor javara íordíttatik. „Józsi és Erzsike" kedvelt gyermeklapnak 8-dik száma megjelent változatos tartalommal és szép kivitelű képekkel. Tartalma a következő : A tavaszhoz. (Vers). A nemzet ünnepe, (br. Eötvös szoborképével). Magyarok hazája (Költemény). Mese a tizenkét hónapról. A virágokról (Vers). Margitka emléke (képpel). Igaz történetek. Vallás és erkölcsi rovatában Eötvös gondolataiból közöl néhányat magyarázattal. Eötvös élet- és jellem rajza (képpé ). Gyermekjátékok. A szófogadatlan Pali (képekkel). Gyermekdalok. Számrejtvények, talányok. »Józsi és Erzsike* postája. — E szám is kitűnően megfelel kitűzőit céljának, hogy tárgya és modo-ával a gyermekekhez alkalmazkodjék. Teljesíti nevelő hatású tendentiáját. Kívánatos, hogy e rövid idő alatt szép hirre jött gyermeklapot minél többen szerezzék meg gyermekeik örömére. Ára, mint képes lapnak túl olcsó : egy évre 1 frt 20 kr. Megjelen Aradon minden hó közepén, szerkeszt Oyörgyössy Rudolf, kiadó : Endes Dániel. Az előfizetések Árad-a küldendők (Magyar-utca 24. sz.) Melegen ajánljuk a tanító uraknak is, hogy iskoláikban ajánlják e lapot tanulóik figyelmébe. A „Nemzeti Nőnevelés" című folyóirat márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: A felsőbb leányiskolák szervezetének módosításáról, Thuránsz'cy Iréntől. Budai leányiskolák és nevelő-intézetek 1775 — 1825-ig (első közlemény) Péterfy Sándortól. Az ó-testamentum paed igogiaja (első közlemény) Kenessey Bélától. A tizes számrendszer tanításáról a felsőbb leányiskolában, irta Mendlik Ferenc. Gúta József a »Felvidéki áll. felsőbb leányiskola* című cikkre felel. Az »Irodalom« rovatban Komáromy Lajos ismerteti Beöthy Zsoltnak »A szép prózai elbeszélés a régi magyar irodalomban* című művét. Majd birálólag említtetnek fel a Szigetvári Iván által magyarázott »Csalódások, * Arany János hátraha-