Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-20 / 12. szám

D J Harmincadik évfolyam, 12. sz. Budapest, 1887. március 20. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IST* Teljes számú péld-étn-yokilcsLl xnizxcLig- szolg-á.ltLa.ÍTjm.k:. Ama t. előfizetőink, kiknek előfizetésük az első negyed végével lejár, előfizetésük megújítására fölkéretnek. Az országos gyám- és nyugdíj-intézet tervezetéhez. 2. Az egyetemes gyám- és nyugdíj-intézet bevételi forrásait illetőleg több megjegyzésem van. a) Óhajtandó, sőt elengedhetetlenül szükséges, hogy az intézet fenntartásához ne csak az érdekelt lelkipásztorok, tanárok és a közalap, hanem a gyülekezetek és az iskola-fenntartó testületek is hozzájár idjanak. Hogy a gyülekezetek lelkipásztorai és az iskolák tanárai elöregedésük vagy nyomorékká lételök esetén tisztességes nyugdíjat kapjanak, mely megélhetésüket biztosítsa és helyök munkabíró emberekkel nyomban betölthető legyen, ez nemcsak nekünk papoknak és tanároknak, hanem a gyülekezeteknek és az iskoláknak is előnyére és hasznára válnék úgy szellemi mint anyagi tekintetben. Mily nagy kára van jelenleg a vallás-erkölcsi életnek és a tanügynek abban, hogy sok gyülekezet és iskola kénytelen testileg és lelkileg elgyöngült emberek szolgálatával beérni, mert őket el nem csaphatja, sem családjuk tagjait koldulni menni nem engedhetheti. Mit tesznek tehát? Hagyják szolgálni a szolgálatra már nem alkalmas papokat és tanárokat, várva-lesve a pillanatot, midőn a gondviselés jóvoltából örök álomra hunyják szemeiket. A vagyonosabb gyülekezetek és iskolák úgy segítnek némileg e bajon, hogy segédet vagy administratort fogadnak elgyöngült hivatalnokaik mellé, jelentékeny áldozatot hozva ezért a közügy oltárára. És akár így, akár úgy a gyülekezetek és az iskolák érdekei szenvednek. Mind ezen bajok megszűnnének a nyugdíj-intézet felállításával. A gyülekezetek és az iskolák azonnal betölthetnék szolgálatra már alkalmatlanná vált hivatalnokaik helyét, mihelyt ezek nyugdíjaztatása az illetékes fórum által elrendeltetett, s a nyugdíjazott lelkipásztorok és tanárok pedig gond és bajok nélkül, békében tölthetnék el hátralevő napjaikat. Méltányos és igazságos tehát a kívánság, hogy a tervezett gyám- és nyugdíj-intézet fenntartási költségeihez a gyülekezetek és az iskolák is hozzájáruljanak, mert ők is élvezni fogják e jótékony intézet gyümölcseit. Igazságos annyival is inkább, mert az országos közalap kilátásba helyezett segélye nem tekinthető a gyülekezetek és az iskolák terhének, s ha ilyenül tekintetnék is, egyáltalában nincsen arányban a lelkészek és a tanárok által hordozott terhekkel. Az országos közalapba nem a gyülekezetek pénztárai, hanem a gyülekezetek kebelében levő ref. családfők adóznak. Ennélfogva a közalaphoz való járulás nem tekinthető a gyülekezetek, annál kevésbbé az iskola-fenntartó testületek terhének. Igaz, hogy sok gyülekezet van, mely szükségleteit csaknem kizárólag a hívek adományaiból, illetve azok megadóztatásából fedezi, ennélfogva minden, a gyülekezet pénztárára kivetett új teher, indirecte a gyülekezet tagjaira esik. Ámde sokkal több az olyan gyülekezetek száma, melyek ily aránylag csekély teher hordozása végett nem kénytelenek a híveket megadóztatni, mert pénztáruk io—20 frt újabb kiadást — a nélkül is fedezni képes. És ha nem lenne is képes, jaj annak a gyülekezetnek, mely 10—20 frtot közös erővel kiteremteni nem tud. Nem újabb kirovás, nem az egyházi adó vagy kepe növelése által, hanem más módon, pl. egy mulatság rendezése vagy valamely szorgalmi jövedelem eszközlése folytán, melyre épen a legszegényebb falusi gyülekezetek oly sok szép példát mutatnak fel. Ne állítsuk ez újabb terhet mumus gyanánt oda. — Amint a tanítók nyugdíjintézetére évi 12 frtot s