Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

nevezzenek ki. — IX. Pius pápa nem is késett az új nuncíus papi címét növelni: kinevezte prálatussá s thessalonikai érsekké. Bécsben nehéz feladat várt Jacobinira, az Ausztriával kötött konkordátum bomblófélben volt s Jacobinínek, a ki Bécsben csakhamar nagy tekintélyt vivott ki, sikerült a kérdést a pápaság megelégedésére oldatnia meg. Bécsben a társaskörök nem győzték dicsérni szeretetreméltó modorát; míg a diplomaták előzékenysége mellett éles itélőtehetségét is magasztalták. Jacobini ezalatt fáradhatatlanul munkálkodott, buzgott. Gyakran küldött jelentéseket Rómába s ki tudta eszközölni, hogy lassanként a Vatikán minden fontosabb diplomáciai ügyét reá bizták. Utóbb tulajdonképen nem is csak bécsi nuncius volt, hanem a Vatikánnak követe egész Európára. így ő egyenlíté ki az Oroszország s a Vatikán közti differenciákat; ő intézte a Berlin s Róma közt folyt tárgyalásokat s végre az ő műve a montenegrói konkordátum is. Ez utóbbi sikeréért megkapta a bibornoki kalapot s 1880-ban XIII. Leo pápa sajátkezű levélben hívta őt meg államtitkárnak, Nina bibornok utódául. Jellemző, hogy herceg Bismark is rendesen mint »a szeretetreméltó Jacobíni«-t szokta emlegetni. Hazánkban is többször megfordult, Esztergomnak és Kalocsának több ízben' volt szívesen látott vendége. Halálát őszinte fájdalommal gyászolja a Vatikán s fájlalja a kath. világ. A Religio következő szavakkal dicsőíti az elhunytat : »A világ vallási pacificatójának nagy pápai titkárja, — egy elsőrangú csillag az egyházi élet egén — hunyt el a boldogultban. XIII. Leo pápának 10 éves kormánya alatt már négy államtitkárja volt: Simeoni, Franchi, Nina és az imént elhunyt Jakobini. Mínd a négyen nagy egyházi politikusok, de legnagyobb és legszerencsésebb köztük Jacobini bíboros vala. Mint a lumen de coelo pápájának jobb keze, korunk legnagyobb államférfiaival, nagy és kisebb államaival, a hol csak a vallás és egyház java kívánta, Jacobini bibornok szerencsés sikerrel végezte tárgyalásait. A pápaság dicsőségéből nem egy fénysugár ragyogja körül a feledhetetlen bibornok ha' lántékait.« A jezsuita generális, páter BecJcx Péter Rómában meghalt. Nagyon öreg ember volt, még a mult században, 1795. febr. 8-án Sichemben Belgiumban született, rég óta betegeskedett, s jó darab ideje a rend igazgatását is helyettese végezte. Páter Beckx, mint a hogy általánosan is nevezték, korán a papi pályára lépett s alig hogy fölszentelték, már 1819-ben a jezsuita rend tagjává lőn. Hamar fölismerték benne az ügyes embert s mikor Ferdinánd anhalt-köthení herceg a katholikus hitre tért, a fiatal Beckxet küldték gyóntatójának. B. ott maradt a herceg halála után is s Bécsbe kisérte az özvegy hercegnét. Mikor a jezsuitákat 1848-ban kitiltották Ausztriából, haza ment Belgiumba, hol a löweni collegium rektora volt. De a jezsuiták visszahivatván, nem sokára ismét Bécsben volt s nagy előzékenységgel mozdítá elő a kormány érdekeit. Része van abban is, hogy Szcitovszky hercegprímás Nagyszombatba hívta a jezsuitákat. 1853-ban választották generálissá s ez állásában sokat tett a rend érdekében. SZÍVÓS kitartásának eredménye, hogy a jezsuiták a protestáns államokban is tért foglalhattak, s abban is övé az oroszlánrész, hogy a jezsuiták újabb időben ismét oly nagy tekintélyre emelkedtek ! Pius pápa utolsó éveiben szó volt róla, hogy a jezsuita rend szabályai ellenére kinevezik bibornokká. Betegsége óta a rend ügyeit Anderledy másodgenerálís vezette. Beckx irodalmilag is működött. A orosz államegyházban, a legújabb hivatalos adatok szerint 3 metropolita van: Moszkva, Kíew és Sz.-Pétervár fővárosokban. Ezeken kívül van 15 érsek és 75 püspök. Egy egy püspök évi fizetése 1200 forint! Van 380 férfi-zárda, 10,879 szerzetessel és 171 nőzárda 17,907 apácával. A világi papi kart 1418 főpap, 34,375 pap , 6810 diakon és 42,371 énekes képezi. Áz évi kultusz-budget 6 millió rubelre, tehát körülbelül 9 millió o. é. forintra rúg. Az orosz metropolita 988-tól, vagyis a keresztyénségnek Oroszországban történt meghonosodásától kezdve, 6 századon át a konstantinápolyi patriarchia fennhatósága alatt állott. Ekkor azonban (1589-ben) önállóvá lett, s mint ilyen, kitűnő politikai jogokat élvezett, nevezetesen döntő szava volt a háború vagy béke kérdésében, új adó-tervek behozatalában ; ezenfelül bíráskodott a legfontosabb polgári és fegyelmi ügyekben ís, 1721-ben Nagy Péter a patriarcha jogait a szent zsinatra ruházta át (utolsó patriarcha Hadrian volt, meghalt 1699-ben, s utána 22 éven administrator ült a patriarcha széken) ; 1764-ben pedig II. Katalin teljesen megszüntette az orosz egyház önállóságát, elfoglalván annak összes javait. Ma az orosz egyházat a cár hatalom szava kormányozza, s főpapjai versenyeznek szegénységben a mi prot. főpapjainkkal. A magyarországi görög-püspökök, bár messze esnek anyagiakban a római katholikusoktól, oroszországi hivataltársaikhoz képest dúskálnak a világi jóban. (Sp. L.) A vallástalan nevelés következményei Franciaországban. A statisztikai adatok minden kétséget kizárólag mutatják azon rombolást, melyet a vallastalan nevelés Franciaországban az ifjúság erkölcsi életének terén előidéz. Ez adatok a következők: 1870-ben a különféle vétségek miatt bevádolt egyének között 16 éven aluli ifjú 2658; 16—21 éves pedig 6982. E számokhoz képest az 1885. év adatai valóban megdöbbentő mérvű emelkedést tüntetnek fel. A jelzett évben (1885) u. is 16 éven aluli vádlott volt 6587; 16 — 21 éves pedig 23>3I

9- — E szomorú adatok sokoldalú elmélkedésre szolgáltatnak anyagot. Láthatjuk belőlük, hogy nem üres phrázis, hanem elvitázhatlanul igaz szó az, hogy vallás nélkül erkölcsiség nem képzelhető. Meg kellene ez adatokat szívlelnie az államnak, mely oly mostohán bánik a legmagasztosabb és az egész élet alakulásának mikéntje tekintetéből legszükségesebb tantárgygyal! Buzdításul szolgálhatnak azonban ez adatok mindnyájunknak ís, kik az ifjúság nevelése körül fáradozunk, hogy ne csak elméjébe véssük az üdv tanait, hanem tudván, hogy | azok a gyermek és ifjú életének irányára döntő befolyással bírnak, azokat velük megkedveltessük és őket ! buzgó követésüknek egészen megnyerni törekedjünk 1 IRODALOM. Nemzeti nőnevelés VIII. évf. 2. fűz. Tartalma: Trefort Ág. 70. születésnapja. A felsőbb leányiskolák tanítási rendszeréről irta Oerando Antonina. Az Eötvösalap ünnepe (György Aladár szép ünnepi beszéde stb.) Egy női kézimunka kiállításról Személy Kálmánnétól. A házi nevelés főelvei Angliában Berta Ilonától, ki Angliában tauulmányozza az angol nevelést, a mint cikkéből látszik, haszonnal és eredménynyel. A felvidéki állami leányiskolák Manyáh Alajostól. Révy F. olvasókönyvénele ismertetése Komdromy Lajostól. A „Keresztyén Magvető" folyó évi I-ső füzete Péterfi Dénes és Kovács János szerkesztésében szokott változatos tartalommal megjelent. Cikkei : Pál apostol tana az eredendő bűnről. Varga Dénes. Adalékok Kő-