Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

sággal elmondott védbeszéde után a teremből távozott, ügyének igazságos elintézését az esperesség jogérzetére és humanizmusára bízván. Haviár Dániel azon véleményben van, hogy ezen szomorú ügy megítélésénél nem szabad a rokon vagy ellenszenv által befolyásoltatnia az esperességnek. Indítványozza, hogy az egész szomorú ügy kiindulási pontját képező sajtóbeli, botrányos kihágásra nézve a perbefogó határozat kimondassák s a felfüggesztés kérdése külön szavazás alá bocsáttassák. Ezzel szemben Hász Sándor a perbefogatást az összes felmerült vádakra kiterjesztetni kéri. Azt, hogy a vádolt lelkész sajtó útján támadta meg esperesét, kevésbé súlyos vétségnek tekinti azon bánásmóddal szemben, melyben nevezett lelkész híveit részesíti. A vádhatározat különben sem bebizonyított tények, hanem gyanuokok alapján hozatik. A biróság^ dolga megítélni, hogy mi igaz a vádakból, mi nem ? O rá az itt felhozott vádak összessége oly felháborító benyomást tett, hogy a perbefogatást az összes felhozott vádakra nézve kimondhatónak véli. Draskóczy Lajos és Sárkány Jánosnak hasonló értelemben lett felszólalása után, a perbefogatás az összes felmerült vádalcra nézve határozatilag kimondatott A felfüggesztés kérdése sokkal élesebb vitára szolgáltatott alkalmat. E kérdésben kétfelé ágaztak a vélemények. Némelyek azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy elég nagy büntetés már az is, hogy az illető lelkész félév óta fel van függesztve hivatalától, tehát a rendes ítélet meghozatalig is vissza kellene őt helyezni parochiájába. Ily értelemben szóltak a kérdéshez Draskóczy Lajos, Veress József, Jeszenszky Károly stb., kik a Steltzer ügyben nemzetiségi zaklatást is véltek látni. Mások a kiszácsi egyház, a bácsszerémi esperesség és a békési bizottság jelentéseinek alapjára helyezkedve, a felfüggesztést fenntartandónak véleményezték ; e nézetben voltak Haan Lajos, Sárkány János, Klenk stb. Kiváló figyelemben részesült Hász Sándor aradi ügyvédnek (kamarai elnök) s egyh. felügyelőnek beszéde, melyben Haviár Dániel esp. ügyészszel szemben kimutatta, hogy a Steltzer Frigyes ellen emelt vádak legnagyobb része nagyon is be van bizonyítva és hogy az illető felfüggesztett lelkésznek visszahelyezése azon egyháznak végelpusztítását vonná maga után. Voltak, a kik ezen tisztán egyházfegyelmi ügybe is be akarták keverni a nemzetiségi kérdést ; de az elnökség tapintatosan hárította el az ebből származható civakodást. Steltzer felfüggesztett lelkész ugyanis nyomtatott és litographirozott irataiban panszlávismussal vádolja bácskai ellenfeleit s állítólagos üldöztetését egyenesen a panszlávoknak tu- ! lajdonítja. Ezt azonban senki sem hajlandó komolyan venni, mert az illető elkeseredett lelkész csak általánosságban vádol, de törvényes fórum előtt egyenesen senkit sem merészel feladni, mert nem tudna bizonyítani. A kérdésnek végre is szavazás vetett véget és j 12 szavazattal 9 ellenében a felfüggesztés fenntartása határozatilag kimondatott. E kérdéssel kapcsolatban egyik napilap levelezője nyilt kifejezést ad azon közbotránkozásnak, melyet azon hírlapokban nyíltan közlött hír idézett elő, hogy a magyarellenes »Slováci a Sloboda« című tót könyvet Szeberényi Andor nagylaki lelkész és volt országgyűlési képviselő irta. Nem akarjuk ezt feltételezni, de a békésmegyei hazafias közvélemény tudni akarja, mi ebben a való és mi a rágalom. Ugy hallom, írja a tudósító, hogy e tekintetben Szeberényi Andor nyilatkozatra fog felhivatni egyházi felsőbbsége által. A vallás- és közoktatási tárca költségvetésének tárgyalása. A hét folyamán került rá a sor s lefolyásáról szokás szerint mi is értesítjük röviden t. olvasóinkat. Elvi jelentőségű enuntiatiók, nagy szabású beszédek a két napig tartott általános vitában nem merültek föl, de sensatiós jelenetek, személyes támadások, antisemita expectoratiók annál nagyobb számban. Az előadó (Országh Sándor) indokoló beszéde sem forma, sem tartalom tekintetében nem emelkedett fölül a közönséges előadói beszédek színvonalán. — A vitát Leskó István (sárosmegyei plebánus) nyitotta meg. Elismerte, hogy a tanügyminiszter európai műveltségű férfi, de hozzá tette, hogy vannak gyöngéi. Egyik gyöngéje a német iskolai rendszer meghonosítása, mely túlterheléssel jár. Panaszolta, hogy a tandíj emelkedik, állami iskolák építésére sokat költenek, a felekezetiekkel pedig mostohán bánnak. Végül szemelvényeket olvasott föl a »Jó könyvek®-bői annak bizonyítására, hogy e pártolt füzetekkel is rontják a népet. Még Mikszáth Kálmán egy jó humorú művét is, a herceg Eszterházy Pál egykori pazarlásairól, úgy tünteté föl, mintha az is lázítás volna a főnemesség ellen. Szóval a tisztelendő úr nagyon bőkezűleg szórta vádjait, melyekre Trefort miniszter később talpraesetten felelt. Irányi Dániel, mint évenkint szokta, most is felszólalt a vallásszabadság érdekében s határozati javaslatot nyújtott be, hogy e végett törvény alkottassák. Trefort azt felelte erre, hogy a vallásszabadság rendezésének akkor lesz az ideje, midőn az emberek általában érettek lesznek rá. Most csak növelné az államellenes erőket. A házassági jog rendezésével foglalkozik az igazságügyminiszter. Arra az antisemita kívánságra pedig, hogy legyen zsidó gymnasium, a miniszter megjegyzé, hogy e tekintetben a kezdeményezést az illető felekezetre kell bízni. A költségvetés alkalmából az egész vallás- közoktatásügyi politikát részletes bírálat alá vette Kovács Albert, ki a miniszter egyházpolitikájával egyetért, de tanügyi politikáját élesen elitéli. Hibáztatja a miniszter ingatag, kapkodó s tervnélküli eljárását, mely a költségvetés azon tételéből is kitűnik, mely tiz reáliskola mellé rendkívüli latinnyelv tanárokat szándékozik alkalmazni. Ha ez tudatos és tervszerű átmenet volna az egységes középiskolára, szóló üdvözölné a kezdeményezést, mert tapasztalat bizonyítja, hogy a gymnasium még a mathematicumokban ís jobb képzést ad, mint a reáliskola. De ez intézkedés, úgy látszik, kijátszása akar lenni a classicus képzésnek, illetőleg a görög nyelv tanításának, hogy ha már díspensálni nem lehet a görög alól, a latinnal tarkázott reáliskola útján juthasson egyetemre a görögül tanulni nem szerető fiatal ember. Kapkodásra mutat a tanterv gyakori változtatása, mit különösen a földrajz tanítása körüli gyakori . experímentaciókkal bizonyít a szóló ; kapkodásra vallanak a budai paedagogium körében mutatkozó célszerűtlen kísérletezések, melyeket Kovács A. közvetlen tapasztalatból illusztrál. Helyteleníti az internátus behozatalára vonatkozó tervét a miniszternek stb. A beszédet, mely a miniszter többszöri felszólalását provokálta, élénk helyesléssel fogadták az ellenzéken. Ezután Komlóssy Ferenc (kath. pap) állt fel. Előre