Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-13 / 7. szám
fizetésekre, mint a segélyezésekre nézve, a polgári év vétetik alapul. 6. §. Az intézeti tagok, az őket terlielő fizetendők közül a 3. § b) és c) pontjában jelölteket, a mint esedékessé válnak, egy hónap alatt, a d) pont alattit pedig 6 hónap alatt, az egyházmegyei, illetőleg iskolai pénztárnokhoz befizetni tartoznak; ellenkező esetben 8% késedelmi kamatot fizetnek s magukat törvényes végrehajtásnak teszik ki. A hivatalba lépéstől az új évig terjedő időre, az évi járulék megfelelő része fizetendő. Az egyházmegyei, illetőleg iskolai pénztárnokok, a hozzájok befolyt pénzt, haladéktalanul a magyar földhitelintézet pénztárába szolgáltatják be. 7. §. Gyámdíjban részesül az intézet mindenik tagjának özvegye, míg özvegy marad és minden kiskorú árvája. 8. §. A nyugdíjazás eseteit, az egyházmegyei bíróság, illetőleg az iskolai kormányzóság indokolt jelentése alapján, az egyházkerületi bíróság határozza meg. 9. §. Hogy egy tag családja gyámdíjul, illetőleg nyugdíjul, évenk'nt mennyi összeget nyer, az a hivatalban töltött szolgálati idő tekintetbe vétele mellett egyfelől a gyám- és nyugdijul kiosztandó segélyösszegtől ; másfelől a gyám- és nyugdíjasok számától függ. 10. §. A 4. § értelmében megállapíttatván évenkint a gyám- és nyugdíjképen kiosztandó összeg és számba vétetvén az ebben részesítendők : a) azon tag özvegyét, kinek férje 5 évnél többet nem töltött hivata1 Í szolgá'atban : gyámdíj illeti; b) azon tag özvegyét, kinek férje 10 évet töltött hivatali szolgálatban : 2 /4 gyámdíj illeti; c) azon tag özvegyét, kinek férje 15 évet töltött hivatali szolgálatban: 3 /4 gyámdíj illeti; d) azon tag özvegyét, kinek férje 20 évet vagy többet töltött hivatali szolgálatban: 4 /4 gyámdíj i leti. 11. §. Minden kiskorú árva, ha anyja él, anyja özvegyi illetményének 1 íi -ét kapja gyámdíjul; ha pedig anyja nem él, s így teljesen árva, anyja özvegyi illetményének 2 /4 -ét kapja gyámdíjul. 12. §. Kiskorúaknak tekintetnek a gyermekek életük 18-ik évének betöltéseig ; azonban a leányok férjhezmenetelük által megszűnnek kiskorúak lenni, ha életük 18-ik évét még nem töltötték is be. Keresetképtelenek 18 éves koruk betöltése" után is segélyeztetnek kivételesen, azon esetben, ha keresetképtelenségüket az igazgatóság előtt évről-évre beigazolják. 13. §. Az intézetnek azon tagja, ki nyugdíjaztatott : özvegye esedékes gyámdíjának értékét kapja nyűg díjul, ezenkívül részesülvén családja a fentebbiek szerint őt megillető gyámdíjban is. 14. §. Ha az intézeti tag Önhibája miatt, az egyházi bíróság Ítélete által, hivatalától elmozdíttatik vagy megfosztatik: családja árva családnak tekintetik és úgy segélyeztetik, mint a va'óságos özvegyek és árvák. Az ilyen segélyezés megszűnik akkor, ha a családfő olyan keresethez jut, mely az élvezett segélynek megfelel. 15. §. Ha az intézeti tag hivataláról önként lemond, egyfelől megszűnik minden kötelezettsége ezen gyám- és nyugdíj-intézet iránt; másfelől pedig családja is elveszti minden igényét az intézettel szemben, mint a mely nagyobb mértékben van az egyházi közjótékonyság elvére, mini az intézeti tagok befizetésére alapítva. Azonban, ha az ilyen lemondó tag, egyházi és iskolai felsőbbsége beleegyezésével, jellegét továbbra is megtartja s az intézet iránti kötelezettségeinek, a_lgpq Qndás évében teljesített mértékben, továbbra is eleget tesz, családjának igényei is épségben maradnak. 16. §. Az intézet tényleges működésének megkezdésétől fogva, tehát 1889 január i-től kezdve, a kegyév intézménye, az egész magyarországi ev. ref. egyházban, »kegyeleti átalány«-nyá alakíttatik át, oly módon, hogy az egy esztendei hivatali fizetés értékéből levonatván a palástdíjak és ott, hol a lakás helyett lakásdíj adatik, ez utóbbi is, az így fennmaradó összegnek fele fizettetik kegyeleti átalányul az özvegy és árva családnak, vagy ennek nem létében, a 3-dik § d) pontja értelmében az egyetemes gyámintézetnek, a hivatali utód által és pedig a hivatal tényleges átvételétől számított hat hónap alatt. Ugy hogy megtörténvén a lelkészválasztás, az »egyházi törvény« 196. §-ában kijelölt idő alatt, a csonka év leteltével az újonnan választott lelkész veszi át a hivatalt, teljes díjazásával együtt. A csonka évben, az özvegy és árva családot illetvén a hivatali fizetés, őket terheli a hivatal elláttatása is, már akár helyettes, akár az újonnan választott lelkész által, de kápláni díjazás mellett. A kegyeleti átalány jövőben a lelkészi képesítéssel biró tanárok özvegyeire és árváira is kiterjesztetik a fentebbiek értelmében. 17. §. A gyám- és nyugdíj minden esztendőről utólagosan tétetik folyóvá, mindig a következő év febr. i-én és pedig: a) a gyámdíj számíttatik azon év január i-től fogva, a melyet előzőleg esedékessé vált az özvegy-át va családra nézve a kegyeleti átalány ; b) a nyugdíj pedig a nyugdíjazást elrendelő jogerős itélet napjától kezdve. 18. §. Ha az intézet valamelyik tagja meghal, nyugdíjaztatik, vagy hivatalától a 14. §. értelmében elmozdíttatik, vagy megfosztatik : az esperes, illetőleg az igazgató-tanár 30 nap alatt jelentést tesz az igazgatóság elnökének, csatolva az illetőnek hivatalos használatra hivatalból bélyegtelenül kiállított családívét; kimutatva, hogy mikor válik esedékessé a kegyeleti átalány az özvegyárva családra? s mely időtől számítandó annak gyámdíja ? továbbá mellékeli a nyugdíjazást elrendelő, vagy a hivataltői való elmozdítást, megfosztást kimondó egyh bírósági Ítéletet, hiteles másolatban; valamint minden év december 15-én az igazgatóság elnökéhez beterjeszti a hatósága alatti, gyám- és nyugdíjra felveendők összesített kimutatását, igazolva az illetők életben lételét, özvegyi állapotát és életkorát. 19. §. A beterjesztett okmányok alapján, az igazgató bizottság megállapítván a gyám- és nyugdíjasok számát s a 4., 10., 11., 13. § ok értelmében meghatározván a gyám- és nyugdíjul adandó segélyt, az igazgatóság elnöke folyóvá teszi azt, az illető esperes, illetve igazgató-tanár kezéhez, kitol a gyám- és nyugdíjasok, szadályszerű nyugta mellett, átveszik azt. 20. §. A gyám- és nyugdíjasoknak, ha lakásukat változtatják, jogukban van kívánni, hogy segélydíjuk, új lakóhelyük espereséhez, vagy igazgató tanárához utalványoztassék. 21. §. Az esperesek és igazgató-tanárok ezen segélypénzeket teljes anyagi felelősség terhe alatt kezelik, s a segélyezettek nyugtáit esetről-esetre, beküldik az igazgatóság elnökéhez, s e tárgyú számadásukat az egyházmegyei illetőleg az egyházkerületi közgyűlés elé felterjesztik. 22. §. Az egyes egyházkerületeknél, egyházmegyéknél, gyülekezeteknél vagy tanintézeteknél fennálló gyám- és nyugdíj-intézetek és netalán létező olyan ala-
