Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

622 változtatást tenni; ahol mégis kellett, ott külön megje- I lelte. Az 53. § f) pontjából nem is bizonyítható be, hogy a konventi tagok választása a presbyteriumok joga, mert míg a piispök-, főgondnok-, tanácsbiró és jegyzőválasztásnál a 135. 149. 153 és 159. §§ban névszerint meg vannak említve a presbyteriumok, a konventi tagokról az 56. §-ban csakis annyi van, hogy i>az egyházkerületek által 3 évre történő választás alapján« választatnak, a presbyteriumokról szó sincs. Meg van különben győződve, hogy ha a presbyteriumoknak adatik a választási jog, veszedelmes következmények állanak be. Megtörténhetnék, hogy kerületünk konventi képviselete egyenes ellentétben állana a kerületi közgyűléssel. Márpedig a súlypontot itt kell megtartani. Szőke János. A konventi tagok választásáról szentesitett törvény intézkedik. Vagy világos ez s akkor köve'ni kell, vagy nem világos, s akkor a zsinat van hivatva a magyarázatra. Mi hiába töltünk el akármennyi időt ís, egymást meg nem győzzük. Kik az egyházmegyei képviselők választásának analógiájával argumentálnak, azoknak megjegyzi, hogy a konvent bírói hatóság is, míg a megyei képviselők a kerületi törvényszéknek nem tagjai. Egyházalkotmányunk democrat presbyteri, mérsékelt népképviseleti ; papuralom veszélyéről beszélni nem lehet. Kiss Albert főkép Váradi G. beszédére tesz megjegyzéseket. O sem akarja az utasításokat behozni, de nem helyesli s cáfolja Váradinak a politikai élet teréről vett hasonlatát Most itt mi az eset ? Az egyházmegyék képviselői ellene szavaztak küldőiknek. Pedig a képviselőknek az lenne a kötelességök, hogy ha nem érthetnek egyet lényeges kérdésekben küldőikkel : jelentsék ki ezt s mondjanak le, mert ha ez elvet feladjuk, a morális alapot romboljuk le. Nem hiszi, hogy a konvent s kerületi gyűlés közt elvi ellentét állhatna valaha elő, de ha mégis megtörténnék, nem lát benne semmi nagy veszélyt ; hiszen mindkettőt ugyanazon többség választotta, ugyanaz itél felette. Végre igen különösnek látná, hogy ha már a többi 3 kerület 3—400 lelket számláló gyülekezetei megnyerték a választási jogot, a mi legnagyobb kerületünk 10 —20—30-—40 ezer lelket számláló gyülekezeteitől ugyanaz megtagadtatnék. Tisza István, gr. Ráday Gedeon, Uray Imre és Segesvári József a szótól elállván, elrendeltetett a névszerinti szavazás, mely szerint a gr. Degenfeld és társai indítványa 44 szóval 23 ellen elfogadtatott. Igennel szavaztak : Szeremley József, gr. Degenfeld József, Szabó János, gr. Ráday Gedeon, Ritoók Zsigmond, Dávidházy János, Bernáth István, Fráter Imre, Székely Károly, Horthy István, Várady Gábor, Ujfalussy Sándor, Segesváry József, Széli Kálmán, Balogh Ferenc, György Endre, Simonfify Imre, Tabajdy Károly, Soltész László, Katona Endre, Lengyel Imre, Czeglédy Lajos, Miklovicz Balint, Tatay János, Kovács Ferenc, dr. Hajnal István, Oláh József. Kiss Elek, László János, Nagy Ferenc, Fráter Béla. Végh Sándor, Széky Péter, Szentpály Jenő, Ujlaky Gábor, Debreczeni István, dr. Tisza István, Balogh Ambrus, Csiky Lajos, Tüdős János, Joó István, Bodolay László, Elek Lajos, Tóth Sámuel. Nemmel szavaztak: Peterdi Károly, Uray Imre, Szabó Károly, Szőke János. Lukács Ödön, Csernák István, Bencsik István, Kiss Áron, Isaák Dezső, Szűcs István, Kis Albert. K. Tóth Kálmán, Beke Mihály, Férge József, Kovács István, Nagy Lajos, Kársai Ignác, Vitéz Mihály, Madarász Imre, Soltész János, Szarka Boldizsár, Csepeli Miklós, dr. Kovács Sándor. Távol voltak Ármós Bálint, Biró Lajos, Farkas Antal és Némethy Lajos. A szavazás eredményének kihirdetése után lsaák Dezső a kisebbség nevében kijelenti, hogy e határozatot az egyházi törvények 61. § e) pontja értelmében a konventhez fellebbezik, egyszersmind az ügy eldőltéig kéri a választás elhalasztását. Kiss Aron csak óvást óhajt tenni, mig Kiss Albert azt akarja megtudni, hogy megengedtetik-e vagy nem ez esetben a fellebbezés? Tisza István, Horthy, gróf Ráday veszélyes kísérletnek látják azon elv hangoztatását, hogy az egyházkerület ilynemű határozatai fellebbezhetők lennének. Ez centralisatióra vezetne, a kerület önmaga alul kirántaná az alapzatot. Ritoók Zsigmond erőteljes beszéde zárta be a vitát. Határozottan kimondá, hogy itt fellebbezésnek helye nem lehet. A 61. § e) pontjában emiitett »viszályos iigy« csakis a két vagy több egyházkerület közt felmerülő viszályt jelenti. A konvent hatásköre sehol nincs ugy kiterjesztve, hogy oda bármi közigazgatási ügy felterjeszthető lenne s igy a kisebbség bármikor megállíthatná a határozat végrehajtásai. Mi lenne akkor a közigazgatás folyamából ? A kisebbségnek csakis annyi joga van, hogy kérvényt nyújthat be a konventhez. A közgyűlés felállással végzett szavazás után, a fellebbezésnek nem ad helyet s a konventi tagok választását (1886—1888. évekre) azonnal megejti. Beadatott összesen 40 szavazat; a kisebbség tagjai a teremből eltávozván, nem szavaztak. Rendes tagok egyházi részről: Kiss Áron, Szabó János, Tóth Sámuel, Széli Kálmán, világi részről: gróf Degenfeld József, György Endre, gróf Ráday Gedeon, Ritoók Zsigmond. Póttagok : Székely Károly, Szeremley Sámuel, Kovács Ferenc, Tisza István. A konventi vitáról ezekben kimerítő tudósítást adván, az öt napig tartott közgyűlés más nevezetesebb tárgyairól csak röviden emlékezünk meg. A közalap kezelési szabályait illetőleg, 4 egyházmegye és a debreczeni egyház véleményének figyelembevételével, ujabb tervjavaslat kidolgozására egy küldöttség választatott. A vidéki középiskolák lételét erősen megingató miniszteri leirat tárgyalása közben erős kifakadások is hangzottak, különben az illető középiskolák fenntartó testületei, a debreceni főgymnásiumban felállítandó parallel osztályokra nézve pedig a gazdasági tanács bízattak meg intézkedésilletőleg javaslattétellel. A lelkészi s tanári nyugdíj- s özvegy-árva gyámintézet alapszabályai egy küldöttségnek adattak ki véleményezés végett s a még nem nyilatkozott egyházmegyék véleményök beadására felszólittattak. A lelkészminősitési szabályok módosítása elkerülhetetlenül szükséges lévén, e feladat megoldásával egy egyháziak s világiakból összeállított vegyes küldöttség bízatott meg. A debreceni ref. főiskolai tápintézet ügye is szőnyegen forgott, s a legközelebbi gyűlés alkalmával talán véglegesen rendezve s megállapítva leend. A tanári nyűg- és gyámintézeti szabályok a debreceni iskolára nézve, bizonyos módosításokkal megerősíttettek. A debreceni főiskolához helybeli igazgatótanács nem állíttatik fel, mivel a püspök és főgondnok, a tanügyi bizottság és a gazdasági tanács mikép a múltban, úgy ezentúl is te'jes megnyugtatásra végzik a főiskolára való feliigye'etet, de egy számvevőszék felallitása inditványoztatotr, mire nézve a gazdasági tanács fog véleményt adni. A főiskolai könyvtár mellé felállítandó nyilvános olvasóterem költségeire Debrecen városa 1885-tő! számítva, három éven át, évi 200 forint segélyt ajánlott fel, igy talán már, a főiskola sokfelől igénybe vett pénztáranalc nagyobb mérvű hozzájárulásával nemsoká létre fog jőni a