Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-17 / 3. szám

89 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 90 magamat sodortatva, a mely vitát bármily fontos volt is • elvileg, a nyugodt és higgadt vi/sgálódás hátrányára nem egy félreértés jellemez. A helyett, hogy azt kérdezték volna : az érzelem, vagy az értelem-e biró a vallás terén, azt kérdezték, a mit senkinek sem jutott eszébe állítani, hogy dönthet-e az érzelem históriai tények fölött, például hogy »Han­nibal átkelt az Alpokon.« Annak a kérdésnek eldön­tése, hogy hát az érzelem, vagy az értelem-e, ez ál­tal háttérbe szorult. Van Oosterzee néhány csatározás után lassanként visszavonult a supranaturalisticus biblia­tekintély sáncai mögé és ettől kezdve megszűnt az én részemen állani. Minthogy ez a név előttem örökre be­záródott, nem tudtam jobbat tenni, mint Jacobi tanácsa szerint, csak buzgón tovább bölcselkedni, philosophálni, a végből, hogy az értelem és érzelem, keresztyénség és bölcsészet kölcsönös viszonyára vonatkozó eszméimet mi­nél világosabbakká tegyem. Erre alkalmam nyilt a theo­logia naturalis és a vallás- és bölcsészet történetének tárgyalása által, melyek 1844 óta rám voltak bizva. A korábbi véleményt, hogy kétféle theologia van, u. m. természetes és kijelentett, elhagytam. Mert hiszen a mit természetes Istenismeretnek nevezének, azon alapult, a mit Isten a természetben és történetben kijelentett; és másfelől a keresztyénség nem a Jézusban nyilvánuló leg­főbb emberi — s igy természetesnek kifejezése volt-e? Igy megszűnt minden harc a bölcsészet és keresztyénség között. Mert hiszen természet és történet keresztyénre és philosophusra nézve egyaránt az Istenismeret forrásai voltak; s megfordítva a Jézus megjelenésében a böl­csész nem a legszebb lapot látta csatoltatni a kijelentés nagy könyvéhez, melyet Isten a természet- és történet­ben felnyitott előttünk ? 1 Igy előkészülve nyilvánítottam a vallás és philosophia viszonyára vonatkozó akkori meg­győződésemet 1847 február 7-én tartott rectori beszé­demben, melyben a bölcsészet és theologia helyes ta­nulmányozását mint olyan eszközt mutattam fel, mely­lyel a kettő között levő ellentétet ki lehet egyen­líteni. *) E közben azonban az orthodoxia »réveil« név alatt mindinkább-inkább kezdé fejét fölemelni. Mr. Groen van Pinsterer és társai, a grönningeni iskola heves ellenfelei mind hangosabban-hangosabban panaszkodtak a reformá­tus érzületen ejtett sérelem miatt, s ügyük győzelmét az országos kormánytól és a legfőbb egyházi tekintély végzéséből várták. Csupán Da Costa nem tartá szüksé­gesnek ezt a támaszt. Bármily fájdalmasok voltak légyen az ő szemében a theologiában felszinre bukkant tévelyek, hitte, hogy a jövő az övé, hogy a régi református egy­házi hit biztosítva van, mert az az ő meggyőződése sze­rint maga az igazság. De hát a »réveil« emberei csakugyan reformátusok voltak-e a szónak históriai jelentése szerint ? A régi praedestinatio-tan harcosai voltak-e ? azé a praedestina­tióé, a melyet atyáink „cor ecclesiae"-nek neveztek, — és más hitcikkeké, melyeket régi confessiónk tanított? Nem ideje volt e már a vádlóknak bebizonyítani azt, hogy nem csupán mi, hanem ők magok is eltértek a régi egyházi tantól és igy nincs joguk, hogy keresztyén­társaikat az egyházi tan álláspontjáról kárhoztassák! Ez a kérdés, kapcsolatban a tárgy nagy fontosságával indí­tott engem arra, hogy »a református egyház elvei fe­lett* már régebben megkezdett vizsgálódásaimat tanítvá­nyaimmal tovább folytassam, és e vizsgálódások resulta­tumát, első izben 1848-ban, a theologus világnak tudo-*) »De rechte beoefening van wysbegeerte en godgeleerdheid het middel om den strijd van beiden te vereffenen.* mására hozzam. Minő elvekből indult ki a ref. egyház, és hű maradt-e dogmatikájában ezekhez az elvekhez ? Igy az egyházi tant saját elveinek zsinórmértéke szerint kritika alá vettem. Ez a mű egyenes hadüzenet nélkül tá­madást intézett a hazai (t. i. hollandi) theologia minden irányzata ellen. A vKatholiek***) és Da Costa, van Oos­terzee és Doedes, Remonstransok és Baptisták, Utreclit és Grönningen, sőt még de la Saussaye is, ez utóbbi azon­ban a modern orthodoxia álláspontján, a modern világ­nézlet iránt sok sympathiával, mindnyájan fegyvert fogtak, hogy y>pro aris et focis« harcoljanak. Nem is csoda! Mert a református elvek megismerésével egy oly theo­logíát láttunk magunk előtt a mely, mert a XlX-ik szá­zad szülöttje volt, éppen azért visszatetszett mindazok­nak a kik akár Trident és Dordrecht elavult egyházi fogalmai akár még korábbi eltérő nézetek, mint az Aria­nismus, az Arminiusféle szabadakarat vagy a felnőttek keresztsége mellett még mindig készek voltak fölvenni a kesztyűt. A vita lassanként nem annyira egyes tanok fe­lett folyt, mint inkább az ó és uj világnézlet közötti küzdelemmé vált. A reformátió, a CartesiussdA fellépő uj philosophia és a Verulami Bacoval kezdődő természet­tudomány megkezdték a középkorral való szakítást, azon­ban ugylátszik miszerint a XIX. század feladatául van föntartva, hogy a középkor utolsó nyomait is, minden abstractiói és lidércalakjaival egyetemben örökre eltörülje. A református egyház elvei felett való vizsgálódás fontos discussiókra vezetett főleg az Istenfogalomnál. (Folyt, köv.) IRODALOM. Ráth Mór kiadásában e héten a következő becses és szépen kiállított művek jelentek meg : Páris Ameri­kában, irta Laboulaye, franciából fordította Márkus Ist­ván. Harmadik, olcsó kiadás. Ára 1 frt. — Arany Já­nos összes munkái 34-ik és 35-ik füzete, melylyel Árany műveinek végleges teljes kiadása befejeztetett. E kettős füzet ára 80 kr. Arany összes munkáihoz 8 diszes be­kötési tábla készült; minden tábla ára 80 kr. Miután mások által is készíttettek ily bekötési táblák, megren­delések esetén kijelentendő, hogy »Ráth Mór-fé'e eredeti táblák* kívánlatnak. — Br. Eötvös József összes munkái­nak végleges teljes kiadásából megjelent: Emlékbeszédek. 2-ik bővített kiadás. Első füzet. Ára 50 kr. Ráth Mórnál legújabban a következő becses művek jelentek meg : Kazinczy Ferenc utazásai. Br. Eötvös Jó­zsefnek Kazinczy fölött tartott emlékbeszédével bővitett kiadás. Ára 80 kr. — Huszonöt év Magyarország törté­nelméből, 1823—1848. Irta Horváth Mihály. 3-ik javí­tott kiadás. Első füzet. Ára 50 kr. Az egész mű husz füzetben fog megjelenni. — Római világ. Művelődéstör­téneti rajzok a császárság fénykorából. Friedlaender, Jung, Bender és mások művei nyomán átdolgozta dr. Bo­zóky Alajos. Nyolcadik kettős füzet, szebbnél-szebb metszvényekkel. Ára 1 frt 40 kr. Radácsi György s.-pataki theolog. tanár »Bibliai tanulmányok* című művére, melyre a mult év nyarán előfizetést hirdetett, de a jelentkező előfizetők csekély száma miatt a becses dolgozat nyomda alá adatása meg­gátoltatott, újból előfizetést hirdet. Az előfizetési ár 1 frt, mely szerzőhöz küldendő. A hirdetett mű, melyben az **) Ily cimű folyóirat, A németalföldi róm. katholikusok legfőbb organuma, , J, N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom