Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-07 / 6. szám

183 után. A rossanói kézirat számos képpel volt díszítve és így érdekes példánya volt a nagyon korai keresztyén művészetnek. Más tekintetben is érdekes volt a kézirat, mivel világot vetett ama régi görög összeköttetésre, mely Konstantinápoly és Itália keleti partja között létezett egészen a mult századig, midőn még némi nyomai léteztek a görög rítusnak a rossanói liturgiában. A mi pedig a Stokes által ismertetett kéziratot illeti, ez a Rossanóval szemben levő másik tengerparton fedeztetett föl Pierre Batiffol, a Rómában levő francia archeológiai társaság egyik tagja által, a ki Melanges d'Archeologie et d'historie publics par l'Ecole Francaíse de Romé 1885 című művében hozta először a közönség tudomására. 1881-ben egy másik francia tudós Duchesne, ki ugyanazon társasághoz tartozott, jelentést tett a társulat előtt a kézirat létezéséről, deriválván az ő értesülését Anthymus beráti *) metropolita munkájából, mely Corcyrában 1868-ban jelent meg. Duchesne azonban csak a létezését tudta, de magát a kéziratot nem ismerte. A mult évben a francia közoktatásügyi miniszter elküldötte a fentebb emiitett Batififolt a kézirat megvizsgálására. Batiffol az albaniai metropolita könyvtárában több mint 20 kéziratot talált, részint bibliait, részint liturgiáit, melyek közül legértékesebb az, a melyet már emiitett munkájában leir. E kézirat az 5 vagy 6-dik századból való manuscriptuma a Máté és Márk evangéliumainak, ugy irva, mint a rossanói, arany betűkkel bíbor alapon. Eredetileg egy patmosi szerzet tulajdona volt ; azután átkerült Kisázsiába vagy Syriába és innen ismét visszakerült valami módon mostani helyére, körülbelül a 14-dik század végén. A kézirat nagy érdeke abban a jegyzetben összpontosul, mely hozzá van függesztve, t. i. hogy azt szent Chrysostomus János irta akkor, midőn az antiokhiai egyház dékánja volt; a mi természetesen nem lehet elfogadható akkor, ha a kritikusoknak igazuk van a kézirat dátumának megállapításában, de jelenthet egy másolatot oly szövegről, mely az anthiokhiai iskolából deriváltatott. Ezt a jegyzetet újból írták, midőn a könyv beköttetett 1805-ben; azonban a jegyzet bevallja, hogy csak másolata az ős, ugyanazon tartalmú jegyzetnek. A német kormány a rossanói kézirat képeinek és szövegének nagy részét nyilvánosságra hozta csakhamar á felfedezés után. Most a tudományos világ várja, hogy a francia kormány hasonlót fog cselekedni a »codex«-szel (igy neveztetett el az ajonnan felfedezett manuscriptum), ezáltal alkalmat adván a kritikusoknak, hogy megítélhessék a kézírat valódi értékét. Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy a midőn egy bibliai kézírat napvilágot lát, nemsokára rá egy másik fedeztetik föl, melynek eredeti hazája — ugylátszik — Sz. Jánosnak ugyanazon patmosi görög szerzete. Ennyit a manuscriptumról. Ezzel kapcsolatban nem leend érdektelen fölemlíteni, hogy a Péter és Pál »cselekedeteinek« görög szövege, melyről ez volt az átalános tudat, hogy egy patmosi kéziratban létezik, de a mely sohasem volt kinyomatva, Lypsius által sajtó alá rendeztetett a »Jarbücher íür prot. Theologie« legújabb számában, mely első része az 1886-iki kötetnek. Ezek a »cselekedetek« régóta ismeretesek voltak ugyan latin nyelven, de görög szövegben egyátalában nem fordultak elő. Lypsius szerint — ki nagy tekintély e téren — a 2-ik század végéről keltetett, eredetileg catholicus documentumok voltak ezek *) Berát elrontása Belgrádnak; mindazonáltal gondosan megkülönböztetendő a szerbiai Belgrádtól. Az itt levő Berát az Adriába ömlő kis Argent folyó mellett fekszik Itáliában, csaknem szemben Otrántóval. a »cselekedetek*, melyeket a gnostikusok saját céljaikra elfogadtak, s általa életet adtak különösen Péterre illő számos egyházi hagyománynak, mint a minő példáú Péter megfeszittetése fejével lefelé, továbbá, miképen menekül Péter Néró haragját kikerülendő, Rómából és találkozik Krisztusssal, ki épen azon kapun lép be, a melyen ő kilépett. Ez a Lypsius által kiadott görög szöveg sokkal tisztább és egyszerűbb, mint a Tischendorf által sajtó alá rendezett és dr. Salmon által megkritizált latin szöveg. A bibliai tudományosságnak mennyi kibányászatlan kincse lehet még elrejtve amaz albániai, romántikus sziklára épült székes egyházban ?! Edinburgh, 1886. január. Szöts Gerö. IRODALOM. „Iskolai zsebnaptár az 1886-ik évre" szerkeszti és kiadja Belicza József fővárosi vezető-tanító. Ez a címe egy csinosan kiállított kis kötetnek, mely a fővárosi tanárok- és tanítóknak különös figyelmébe aján'ható, miután bő és alapos tájékoztatást nyújt a főváros területén létező minden községi-, reál-, ipar-, rajz-, polgári- és elemi-iskolák viszonyai, tanárai és tanítóiról. Hogy menynyire nélkülözhetetlen a tanító-világnak e kis könyvecske, bizonyítja itt közölt tartalma: Az első lapon Békey Imre miniszteri osztálytanácsos, — Budapest — fővárosi kír. tanfelügyelő jól sikerült arcképével találkozunk ; ezután a napi jegyzék, naptár, s Békeynek rövid életrajza következik ; tovább a fővárosi községi tanárok és tanítók fizetési szabályzata, nyugdijszabályzat a fővárosnál alkalmazott egyének, illetőleg özvegyeik és árváik ellátásáról; a főváros tanácsa által 1883 — 5. években hozott általános érdekű iskolaügyi határozatok rövid kivonatban. Fontosabb miniszteri rendeletek 1884—85. évre. Iskolai hatóságok. Az 1885-ben megjelent tanügyi lapok jegyzéke; Budapest főváros közoktatási kiadások költségelőirányzata az 1886. évre. A világ minden államaiban forgalomban levő pénznemek összehasonlítása az osztrák értékkel. Arany és ezüstpénzek értéke. Hossz-, sík-, test-, űr- és súlymérték. Az európai államok politikai áttekintése. Magyar uralkodók névsora és uralkodásiideje. Mennyiségtani adatok a földrajzból. A postai ügyrendről. Táviratozási díjak. Bélyegilleték. A népoktatás állapota 1883—84-ben. A budapesti tanár és nevelőintézetek. Az 1885-ben kínevezett igazgatók, tanárok, tanítók és tanítónők névsora, mindegyik születési éve, helye, képesítése, szolgálati év száma stb. Végül egy nagymennyiségű hirdetéssel zárja be szerző a valóban hasznos szolgálatot tévő kis zsebnaptárt. Megjelent : »Imádságtan« (Euchetika) a protestáns lelkészi kar, de különösen a hittanhallgatók használatára Gsiky Lajos debreceni ev. ref. hittanártól. Debrecen, a város könyvnyomdájában 1886. 8-adrét, VIII+159 lap. Ára 1 frt 10 kr. Addig is, mig legközelebb érdemileg méltathatjuk ezen művet, mely theologiai irodalmunk terén nem csak hézagot pótol, de feltűnő jelenség, ajánljuk azt a lelkész urak pártoló figyelmébe! Shakspere színművei. A halhatatlan brítt költő ujabb alakban jelenik meg előttünk Ráth Mór kiadásában. Nem célunk itt Shaksperet ismertetni a nagy közönséggel, hisz régen irodalmi kincse ez már a magyar nemzetnek is s pedig a legkitűnőbb írók fordításában; e most megjelent mű ugyanaz, csakhogy a Cassel-féle kiadás képeivel van illustrálva s Csiky Gergely bevezetéseivel s jegyzeteivel ellátva. Az egész mű s/áz füzetből