Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-31 / 5. szám

83 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 14 2 állott, 24 az ó-testamentomra és 25 az újra. Tehát a britt és amerikai bizottság együtt véve 101 tagból állott, 52 re­videálván az ó-, és 49 az újtestamentumot. Az amerikai bizottság is nagy gonddal volt összeválasztva. Bátran el­mondhatjuk , hogy sohasem volt az amerikai conti­nensen fontosabb munkával foglalatoskodó összhangzóbb bizottság. Kilenc különböző felekezet volt képviselve benne : az episcopalisok (anglicanok), presbyterianusok, congre­gationalisták, baptisták, methodisták, reformátusok, lu­theránusok, unitáriusok és a »testvérek. * Az amerikaiak is ugyanazon elvek alapján dolgoz­tak, mint a brittek, a végből, hogy egy és ugyanazon fordítást hozzák létre a két ország, s esetleg a világ összes angol-nyelvű egyházai számára és mindig a new­yorki »Bible house«-ban tárták üléseiket. A két bizottság viszonya a »revised version« előszavában igy iratik le : »Átkiildöttük időről-időre — írják az angolok — min­den egyes részét az első revisíónak, melyre ők megtet­ték megjegyzéseiket és javaslataikat. Ezeket mi nagy gonddal tanulmányoztuk át a 2-ik revisiónál. Aztán át­küldöttük a 2-ik revisió különböző részeit, a mint azok elkészültek. Ezekre ismét kritikát és javaslatokat kap­tunk, melyeket szintén gondosan megjegyeztünk és leg­utoljára átküldöttük az egész »revised versiont« végleges alakjában és a jegyzékét azon locusoknak, melyekben ők — másképen olvasván az eredeti szöveget — más fordítást használtak.« E meglehetős hosszú jegyzék a »revised version® függelékében olvasható. Ezeknél fogva az amerikaiak e munkánál nem ugy tekintendők, mint tanácsadók hanem, mint revideálótársak. Az amerikai bizottság költségeit egyes nagylelkű adakozók hordozták, kik ezért hálából a »revised ver­sion* legelső és legszebb példányait kapták az összes amerikai munkatársak sajátkezüleg irt neveível. A britt­társaság pedig megegyezett az oxfordi és cambridgei egyetemi sajtókkal, melyek megszerezték a »revised ver­sion* nyomásának kizárólagos jogát, viselvén ennek fe­jében a britt-társaság mindennemű költségeit, melyek 100,000 font sterlingen felül rúgtak (több, mint egy millió forint.) 1881. május 17-én Cambridgeben és Oxfordban egyszerre, május 20-án pedig New-Yorkban jelent meg az első »revísed new-testament,« mig az ó csak 1885. májusában. Ama napok epochát képeznek a bibliafor­dítás történetében. A közönség mohó vágya az uj for­dítás után és az eladás gyorsasága felülmulta még a leg­vérmesebb várakozást is és páratlanul áll a könyvkeres­kedelem históriájában. Keresztyén aeránk 30-ik évében a nagy tanitó 12 egyszerű tanítványt és egynehány ezer hallgatót tanított a galileai hegyen és a jeruzsá­lemi templom pitvarában, míg a Palesztinán kivüli görög római világ még az ő létezését sem tudta jóformán: az 1881 -ik évben pedig az igazságnak az életnek ugyan­azon szavait hirdette uj formában, csak egy nyelven, több ezer tanítványnak és a hallgatók millióinak az egész globuson 1 Május 17-én kezdődött meg a szigeten az eladás. Már a megjelenés előtt való napon Oxfordból egy millió rendeltetett meg Londonba, ugyanannyi Camridgeből. Egy londoni telegramm, mely 1881. május 21-ről keltezve New-Yorkba küldetett, 2 millió ujtestamentom eladását jelentette. Nem egészen 5 nap alatt egy városban 2 mil­lió uj testamentomot eladni valóban bámulatra méltó! Az oxfordi egyetemi sajtó new-yorki és chicagói ügy­nökei az első napokban több, mint egy félmillió pél­dányt adtak el. És ez ilyen arányban ment azon napok­ban mindenütt innen és túl az Óceánon, Ezeken kivül az amerikai lapok és folyóiratok nyil­vánosságra hozták ama napokban vagy az egész revi­deált ujtestamentomot, vagy annak bizonyos részeit. Egy chigagói napilap a »Times « New-Yorkból, tehát 978 an­gol mértföld távolságból megtelegrafiroztatta a 4 evan­géliumot az apostolok cselekedeteit és a római levelet és elküldötte olvasóinak mindezeket az uj test. megjele­nése utáni napon. Egy másik eset még érdekesebb : ugyan­csak egy másik chicagói napilap »a Tribüné* megtelegrafi­roztatta magának az egész ujtestamentomot New-Yorkból és 2 nappal a megjelenés után az egész uj testamentom kezei közt volt*) ugyhiszem ez a legörvendetesebb és leghosszabb telegramm, mely a világon valaha küldetett! Curiosumképen megemlitem, hogy a »Tribüné* telegram­ján 97 ember dolgozott, kik közül 5 a correcturával volt elfoglalva és az egész telegramm kész volt 12 óra alatt. (Folyt, köv.) Szöts Gerö. KÜLÖNFÉLÉK. * Conventi tagokul a tiszáninneni egyházkerület ré­széről megválasztattak: Egyházi részről, rendes tagokul: Fejes István, Mahai Dániel: póttagokul: Béky Sámuel, Mitrovics Gyula. Világi részről, rendes tagokul : Mocsáry Lajos, Liilcő Géza. Póttagságra általános többséget senki sem nyervén, ujabb szavazásra kijelöltettek : Csider Károly, dr. Lengyel Endre, fíernáth Elemér, és Orbán József. * Felügyelökké választattak : Kaas Ivor báró Rákos Palotán és Fogler János, a gödöllői korona uradalom igaz­gatója Domonyban. * A beregi ev. ref. egyházmegyében a v.-atyai lelkészi állomásra — a január 24-én megejtett választás alkalmával — a jelölt-társai 12 szavazata ellenében 77 sza­vazattal Balog Sándor bótrágyi segédlelkész választa­tott meg. A fiatal lelkész előtt nagy feladat áll, éveken át húzódó rendetlenségek megszüntetése, az egyház ügyei iránti közérdekeltség felkeltése stb. Vájjon lesz-e elég gya­korlata tapintata és erélyessége a helyi nehéz viszonyok­kal ifjúsága mellett megbirkózni. Hírlik, hogy a válasz­tást megelőző tények folytán ez ügyben felszólamlás íog történni. * Oltár. A »Sárospataki Lapok* megint bomlik. Az ez évi »Protestáns-Naptár«-ban, dr. Csiky Kálmán gr. Tisza Lajos főgondnok beígtatását irván le, azt találta írni, hogy »Sz. K. püspök az uj főgondnokot az oltár eló'tt üdvözölte.« A Sp. L. »Beküldetett«-je ezen elször­nyülködik, hogy a pesti ref. templomban már oltár van s várja mikor fogja olvasni, hogy oda Szűz-Máriát ábrá­zoló oltárképet festetett stb. Nem tudja, hogy az ortho­dox Baranyában az Urasztalát a köznép századok óta oltárnak nevezi. Persze, mindig az a kérdés: mit értünk oltár aiatt. Hát »sziveink oltárán* nem égnek e áldozat­tüzek Istennek ? A szónoki kifejezés, vagy a népies ké­pes kifejezések, nem alkalmasak arra, hogy okos ember riadozzon tőlök, mint bika a vörös posztótól. Egy hires (orthodox) igy kezdte gyászbeszédét az egyház egy nagy oszlop-embere fölött: »Sionunk gyászba borult; a tem^ plom kárpitjai repedeznek; gyász fátyol borítja az Úrim és Thummim fényességét.* Szerencsére még akkor nem volt »Sárospataki Lapok*, hogy kisüsse, hogy ez s ez ref. templomban már helyre állították a — zsidó istenitisztel e­*) Lásd a chicagói »Times« és »Tribune« 1881. május 22-iki számait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom