Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-12-19 / 51. szám
1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 814 Ugylátszik »híres* és nagybecsű lehetett Gerhard János e könyve a régieknél, a mely — mint Aachs említi — »annak előtte régen, Zólyomi Boldizsár által megmagyaráztatott és 1614 Esztendőben Solnán nyomtatásban kiadattatott; újonnan én általam világosságra, minden emberek hasznára, és a nagy Istennek dicsőségére hozni kívántam — — a melyet a jó Isten segítségéből immár véghez vivén, és egészlen által, a Deák editio szerint, uj magyar versekkel megékesítvén,« stb. Reám nézve a kegyelet érzése kétszeresen becsessé teszi e könyvet. Mert hiszen a kinek ajánlva van, s a kinek a költségén nyomtattatott, a fenntnevezett Czékus Miklós, egyik apai ősöm, ki a Rákóczy szabadságharcaiban való részvétele miatt száműzetett, a mint az »Ajánló Levélben« Aachs is említi: »az igaz boldogságnak megadóját, a boldog és örökkévaló Istent buzgóságosan kérem, hogy Kegyelmeteknek, Nemzetes Uram és Asszonyom, e mostani keserves számkivetésekből, kedves lakóhelyében, a Csetnek-Taploczai házában szállítsa, hogy hazánk boldogulását látván, míg Istennek ő sz. Felségének, életeket még itt e világon halasztani tetszik, csendes, egészséges és békességes nyugodalomban tartsa.« Az ajánlólevelet követő s szerző által említett »új magyar verseket* s a többi ajánlatokat — térszűke miatt — mellőzve, ezután három szép régi ének következik, arra a nótára: »Tündöklő hajnali csillag;« s így következnek az »Elmélkedések* ötvenegy fejezetben : »a bűnnek megismeretéről, a Penitenciának gyakorlásáról, Jézus nevéről, Isten szeretetiről, a végvacsora, menybemenés, anyaszentegyház, lelkiismeret, alázatosság s fösvénységről stb. oly szép és vonzó modorban, hogy azt ma is bármely vallásos lélek a legnagyobb élvezettel olvashatja. ( 2. A második könyv címe: kegyességnek mindennapi gyakorlása. A mely négy részből állván, magában foglalja (I) A bűnökről való vallástételeket, (II) Hála adásokat, (III) Könyörgéseket és (IV) Esedezéseket. Megirattatott Gerhardus János Jénai Sz. írásmagyarázó Doktor és Professor által. Megmagyaráztatott pedig Zólyomi Boldizsártól és most sok vétkekből megtisztíttatott s kiadatott Aachs Mihály, a Bártfai Gymnar.iumnak Rectora által. Bártfán MDCCX esztendőben.* Majdnem mindenben hasonlít amaz elsőhöz, szerzője egy levén s így bővebb ismertetését feleslegesnek tartom. 3. A harmadik könyv: »Szent Bernhard atyáiiak szép áhítatos Elmélkedési az emberi állapot ismeretiről. Másképen: A lélekről való könyvecskéje, melyet a keresztyének közönséges épületire, megmagyarázott: a b. e. Madarász Márton. Az Eperjesi Magyar Evangelica Ecclesiának régi Prédikátora, és most újonnan kiadott Aachs Mihály, a Cassai magyar Evangelica Ecclesiának méltatlan L. P. Lap. 15. v. 3. Az Istent ismérni tökélletes igazság. Cassán. Nyomt. Bártfa városának betűivel 1710 eszt.« Ajánlva: »Á Tekintetes és Nemzetes Szentiványi János Urnák, A Felséges II. Rákóczy Ferenc, A Méltóságos Magyar és Erdélyországi öszve szövetkezett rendek vezérlő Fejedelem, Testőrző hadai Brigadirusának, és egy Gyalog Regimentnek Colonellusának, és a szabad királyi Eperjes Városának, s abban lévő Lovas és Gyalog hadaknak Fő Commendansának, úgy szintén : az ő kegyelme kedves házastársának, Tekintetes és nemzetes Gelsovits Klára asszonynak, nékem mindenkoron nagy jóakaró Patrónus Uramnak és Patrona asszonyomnak, az Úr Istentől kegyelmet, jó egésséget, hosszúéletet, minden lelki és testi jókban való bőséges és idvességes áldást szívesen kívánok.« Az ajánló levelet szerzőnk eme szavakkal kezdi meg. »Ki vagy? Honnét ösz? és hová mégy ?« s megfelel reá, hogy ez a »strázsán álló vitézeknek szokott kérdések,* de egyúttal nekünk is, kik a földi életben bujdosunk, kell, hogy ez legyen jelszavunk. Ezzel foglalkozik e kis könyv is. Majd igen szépen így folytatja: »ezekből tanuljuk megismérni az Istennek hozzánk való jóvoltát és a mi magunk romlottságát, a melyre igen derekasan tanít, e gyönyörűséges szép könyvecske, Sz. Bernhard atyának szép áhítatos elmélkedési : Az emberi állapot isméretiről, melyet az ő hasznos voltáért a b. e. Madarász Márton, az Eperjesi Evangelica Ecclesiának Lelkipásztora megmagyarázza, és 1649 esztendőben kinyomtattatta, a melynek szükséges és hasznos voltát látván; mivel az emberek az ő magok isméretire oly nehezen térnek, hogy ennél, semminémű dologra nehezebben nem mehetnek, e pedig egy átaljában szükség minden idvezítendő embernek, hogy ismérhesse meg maga nyomorúságát, s azután keresse az Istennek irgalmasságát, E végre a keresztyéneknek, magok isméretinek, és az Istenes életben való nevekedésnek kedveért, újonnan kinyomtattattam, és a kegyelmetek nevének Tekintetes Uram és Tekintetes Asszonyom ajánlottam, nemtsak Kegyelmednek e mostani felháborodott országban való tábori szolgálattyáért; (hogy a fellyebb előlhozott és szokott Tábori kérdések szerint: Ki vagy ? Honnét jösz ? Hová mégy ? a mint Kegyelmetek magok tanullyák magukat megismérni; így mások is tudhassák magokat érteni, melyet ha sehol nem is, de megtanulhat e könyvnek gyakorta való olvasásából) hanem ez Istenes szép munkához való kegyes indulattyáért, hogy ennek lenyomtatásáért, és a közönséges haszonra való fordításáért költségeket sem szánta, sem pedig tsalogató Ígérettel, és egyebek szokása szerint, híjában való biztatással, sem vonogatta sem halogatta, és e szép munkát el nem mulattatta ; hanem annak jó idejében előre a költséget érette megadta, mely kegyelmetek jótéteményének, az Ur Isten légyen bőséges jutalma, és áldgya meg érette, minden testi és lelki javaival; mind szerelmes, egyetlen egy jó és di'séretes indulatú, jó reménségű fiatskájaval, az én kedves Szentiványi Josephemmel, ki felől én, első látásomtól, és véle való ismeretségemtől fogva sok jókat jövendöltem, az Ur Isten több áldásival együtt, adgya látni Kegyelmeteknek, hogy napról-napra, neveikegyen az Ur Istennek ; az igaz keresztyéni hitnek és önnön magának isméretiben ; hogy jövendőben hasznoson szolgálhasson, az Isten itt e földön vitézkedő Anyaszentegyházának a mi igyefogyott Magyar hazánknak és Kegyelmeteknek, minden Isteni félelemre, és ditséretes szép erköltsökre tanitó szerelmes édes szülének. Tartsa meg az Ur Isten Kegyelmeteket minden részről itt ez életben sokféle veszedelmek között sokáig, jó egésségben és békességben. A jövendő örök életben pedig, vigye végnélkül való örömbe, idvességbe és ditsőségbe. Irám a nemes szabad királyi Cassa városában Sz. György havának 28-ik napján 1710. esztendőben: melyet tiszta és igaz keresztényi szivéből kíván Kegyelmeteknek Tekintetes Uram és Tekintetes Asszonyom Aachs Mihály a Cassai magyar Evangélica Ecclésiának méltatlan L. P.« Kezdődik e könyv: »Sz. Bernhard Atya életének röviden való feljegyzésével.* S ezután következnek az igazán szép »Elmélkedések« az ember méltóságáról, nyavalyás voltáról, a lélek méltóságáról, az önvizsgálatról, a halál gondolatáról, s mi módon kell az embernek figyelmetesen imádkozni a bűn menthetetlenségéről, lelkiismeretből, az embernek három ellenségéről, az ember tette, az örök életről, az embernek rövid életéről.* (Vége köv.) í Czékus László, kölesei evang. lelkész.