Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-19 / 51. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 814 Ugylátszik »híres* és nagybecsű lehetett Gerhard János e könyve a régieknél, a mely — mint Aachs említi — »annak előtte régen, Zólyomi Boldizsár által megmagyaráztatott és 1614 Esztendőben Solnán nyom­tatásban kiadattatott; újonnan én általam világosságra, minden emberek hasznára, és a nagy Istennek dicsősé­gére hozni kívántam — — a melyet a jó Isten segítsé­géből immár véghez vivén, és egészlen által, a Deák editio szerint, uj magyar versekkel megékesítvén,« stb. Reám nézve a kegyelet érzése kétszeresen becsessé teszi e könyvet. Mert hiszen a kinek ajánlva van, s a kinek a költségén nyomtattatott, a fenntnevezett Czékus Miklós, egyik apai ősöm, ki a Rákóczy szabadságharcai­ban való részvétele miatt száműzetett, a mint az »Ajánló Levélben« Aachs is említi: »az igaz boldogságnak meg­adóját, a boldog és örökkévaló Istent buzgóságosan kérem, hogy Kegyelmeteknek, Nemzetes Uram és Asszonyom, e mostani keserves számkivetésekből, kedves lakóhelyé­ben, a Csetnek-Taploczai házában szállítsa, hogy hazánk boldogulását látván, míg Istennek ő sz. Felségének, éle­teket még itt e világon halasztani tetszik, csendes, egész­séges és békességes nyugodalomban tartsa.« Az ajánlólevelet követő s szerző által említett »új magyar verseket* s a többi ajánlatokat — térszűke miatt — mellőzve, ezután három szép régi ének követ­kezik, arra a nótára: »Tündöklő hajnali csillag;« s így következnek az »Elmélkedések* ötvenegy fejezetben : »a bűnnek megismeretéről, a Penitenciának gyakorlásáról, Jé­zus nevéről, Isten szeretetiről, a végvacsora, menybeme­nés, anyaszentegyház, lelkiismeret, alázatosság s fösvény­ségről stb. oly szép és vonzó modorban, hogy azt ma is bármely vallásos lélek a legnagyobb élvezettel olvashatja. ( 2. A második könyv címe: kegyességnek min­dennapi gyakorlása. A mely négy részből állván, magá­ban foglalja (I) A bűnökről való vallástételeket, (II) Hála adásokat, (III) Könyörgéseket és (IV) Esedezéseket. Megirattatott Gerhardus János Jénai Sz. írásmagya­rázó Doktor és Professor által. Megmagyaráztatott pedig Zólyomi Boldizsártól és most sok vétkekből megtisztítta­tott s kiadatott Aachs Mihály, a Bártfai Gymnar.iumnak Rectora által. Bártfán MDCCX esztendőben.* Majdnem mindenben hasonlít amaz elsőhöz, szerzője egy levén s így bővebb ismertetését feleslegesnek tartom. 3. A harmadik könyv: »Szent Bernhard atyáiiak szép áhítatos Elmélkedési az emberi állapot ismeretiről. Másképen: A lélekről való könyvecskéje, melyet a ke­resztyének közönséges épületire, megmagyarázott: a b. e. Madarász Márton. Az Eperjesi Magyar Evangelica Ecclesiának régi Prédikátora, és most újonnan kiadott Aachs Mihály, a Cassai magyar Evangelica Ecclesiának méltatlan L. P. Lap. 15. v. 3. Az Istent ismérni tökél­letes igazság. Cassán. Nyomt. Bártfa városának betűivel 1710 eszt.« Ajánlva: »Á Tekintetes és Nemzetes Szent­iványi János Urnák, A Felséges II. Rákóczy Ferenc, A Méltóságos Magyar és Erdélyországi öszve szövetkezett rendek vezérlő Fejedelem, Testőrző hadai Brigadirusá­nak, és egy Gyalog Regimentnek Colonellusának, és a szabad királyi Eperjes Városának, s abban lévő Lovas és Gyalog hadaknak Fő Commendansának, úgy szintén : az ő kegyelme kedves házastársának, Tekintetes és nem­zetes Gelsovits Klára asszonynak, nékem mindenkoron nagy jóakaró Patrónus Uramnak és Patrona asszonyom­nak, az Úr Istentől kegyelmet, jó egésséget, hosszú­életet, minden lelki és testi jókban való bőséges és id­vességes áldást szívesen kívánok.« Az ajánló levelet szerzőnk eme szavakkal kezdi meg. »Ki vagy? Honnét ösz? és hová mégy ?« s megfelel reá, hogy ez a »strá­zsán álló vitézeknek szokott kérdések,* de egyúttal ne­künk is, kik a földi életben bujdosunk, kell, hogy ez le­gyen jelszavunk. Ezzel foglalkozik e kis könyv is. Majd igen szépen így folytatja: »ezekből tanuljuk megismérni az Istennek hozzánk való jóvoltát és a mi magunk rom­lottságát, a melyre igen derekasan tanít, e gyönyörűsé­ges szép könyvecske, Sz. Bernhard atyának szép áhíta­tos elmélkedési : Az emberi állapot isméretiről, melyet az ő hasznos voltáért a b. e. Madarász Márton, az Eper­jesi Evangelica Ecclesiának Lelkipásztora megmagyarázza, és 1649 esztendőben kinyomtattatta, a melynek szüksé­ges és hasznos voltát látván; mivel az emberek az ő magok isméretire oly nehezen térnek, hogy ennél, sem­minémű dologra nehezebben nem mehetnek, e pedig egy átaljában szükség minden idvezítendő embernek, hogy ismérhesse meg maga nyomorúságát, s azután keresse az Istennek irgalmasságát, E végre a keresztyéneknek, magok isméretinek, és az Istenes életben való neveke­désnek kedveért, újonnan kinyomtattattam, és a kegyel­metek nevének Tekintetes Uram és Tekintetes Asszo­nyom ajánlottam, nemtsak Kegyelmednek e mostani felháborodott országban való tábori szolgálattyáért; (hogy a fellyebb előlhozott és szokott Tábori kérdések szerint: Ki vagy ? Honnét jösz ? Hová mégy ? a mint Kegyelme­tek magok tanullyák magukat megismérni; így mások is tudhassák magokat érteni, melyet ha sehol nem is, de megtanulhat e könyvnek gyakorta való olvasásából) hanem ez Istenes szép munkához való kegyes indulat­tyáért, hogy ennek lenyomtatásáért, és a közönséges haszonra való fordításáért költségeket sem szánta, sem pedig tsalogató Ígérettel, és egyebek szokása szerint, híjában való biztatással, sem vonogatta sem halogatta, és e szép munkát el nem mulattatta ; hanem annak jó idejében előre a költséget érette megadta, mely kegyel­metek jótéteményének, az Ur Isten légyen bőséges ju­talma, és áldgya meg érette, minden testi és lelki ja­vaival; mind szerelmes, egyetlen egy jó és di'séretes indulatú, jó reménségű fiatskájaval, az én kedves Szent­iványi Josephemmel, ki felől én, első látásomtól, és véle való ismeretségemtől fogva sok jókat jövendöltem, az Ur Isten több áldásival együtt, adgya látni Kegyelme­teknek, hogy napról-napra, neveikegyen az Ur Istennek ; az igaz keresztyéni hitnek és önnön magának isméreti­ben ; hogy jövendőben hasznoson szolgálhasson, az Is­ten itt e földön vitézkedő Anyaszentegyházának a mi igyefogyott Magyar hazánknak és Kegyelmeteknek, min­den Isteni félelemre, és ditséretes szép erköltsökre ta­nitó szerelmes édes szülének. Tartsa meg az Ur Isten Kegyelmeteket minden részről itt ez életben sokféle ve­szedelmek között sokáig, jó egésségben és békességben. A jövendő örök életben pedig, vigye végnélkül való örömbe, idvességbe és ditsőségbe. Irám a nemes szabad királyi Cassa városában Sz. György havának 28-ik napján 1710. esztendőben: melyet tiszta és igaz keresztényi szi­véből kíván Kegyelmeteknek Tekintetes Uram és Te­kintetes Asszonyom Aachs Mihály a Cassai magyar Evangélica Ecclésiának méltatlan L. P.« Kezdődik e könyv: »Sz. Bernhard Atya életének röviden való feljegyzésével.* S ezután következnek az igazán szép »Elmélkedések« az ember méltóságáról, nyavalyás voltáról, a lélek méltóságáról, az önvizsgá­latról, a halál gondolatáról, s mi módon kell az ember­nek figyelmetesen imádkozni a bűn menthetetlenségéről, lelkiismeretből, az embernek három ellenségéről, az em­ber tette, az örök életről, az embernek rövid életéről.* (Vége köv.) í Czékus László, kölesei evang. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom