Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-05 / 49. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 787 és öt gyermével megkeresztelkedett és az evang. egy­házba tért át. * Honvéd-segédlelkészi kinevezések. A honvé­delmi miniszter f. évi dec. hó i-től számítandó ranggal, a szabadságolt állományban honvéd-segédlelkészekké a II-ik csoportban a következő lelkészeket illetőleg segéd­lelkészeket nevezte ki. Staudner Mátyás, 22. féldandár­beli honvéd és helv. hitv. lelkészt az erdélyi szuperinten­denciához tartozó Moson községben ; Quoditián György, 15. féldandadárbeli honvéd és ágostai hitv. segédlelkészt, a dunáninneni szuperintendenciához tartozó U-Tura köz­ségben ; Tóth József, 11. féldandárbeli honvéd és helv. hitv. segédlelkészt, a tiszáninneni szuperintendenciához tartozó Szürthe községben ; és Bod László, 2. feldandárbeli honv. és h. hitv. segédlelkész, a tiszántúli szuperintendenciához tartozó Okány községben. * Gáspár János-ünnepélyt rendez az alsó-fehérme­gyei tanitó-testület, f. hó 8-án N.-Enyeden a kitűnő paedagogus és tanügyi iró tiszteletére. Gáspár J. ötven év óta működik a nevelésügy terén mint tanár, tanfel­ügyelő és tankönyy-iró, országos hírnevet szerezve, köz­elismerést aratva egyháza és hazája részéről egyaránt. Most midőn a népnevelés terén kiejtett, félszázadra ter­jedő áldásos és közhasznú működését a nevezett tanitó­testület egyesületi ünnepélyeséggel és tisztelet-nyilváni­tással kivánja méltányolni : az egyházi sajtó is örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy őszinte elismeréssel és tisztelettel adózzék a magyar paedagogiai irodalom neszto­rának, egyháza jeles fiának, ki a protestáns és hazai népne­velés-ügy felvirágoztatásában az »úttörők« nehéz, de hasznos munkáját végezé. Az ünnepély sorrendje : I. Hymnusz, a tanító-képezdei ifjúság által. 2. Üdvözlő beszéd, Nagy Lajos képezdei igazgató, egyesületi alelnök által. 3. Ének, a polg. leány isk. növendékei által. 4. Gáspár János tan­ügyi működésének méltatása, Sebestyén Sándor, polg. isk. tan. egyl. főjegyző által. 5. Alkalmi hymnusz, ev. ref. theol. dalkör által. 6. Az egyesület által az ünnepelt nevére teendő 500 frtos »Gáspár-alap* alapítólevelének felolvasása. 7. Ének. 8. Testületek tisztelgése. * Hetesy V. „Egyházi Beszédvázlatai" *) ügyében a buzgó szerző részéről a következő sorok közlésére ké­rettünk fel: »A nyáron kiadtam egy kötet franciából fordított Egyházi beszédvázlatot, s mivel kéziratom után azt véltem, hogy vastagabb kötetet fog kiadni, árát 2 írtban állapítottam meg. — Közbe jött betegségem s fürdői távollétem (Karlsbad) alatt a könyv elkészült, a nélkül, hogy megtekinthettem volna annak terjedelmét s leszállíthattam volna igen magasra szabott árát. Sietek tehát a Vázlatok árára nézve a kitervelt kárpótlást megadni; mely abból áll, hogy árát I frt 20 krra szál­lítom le; s mivel Kókai Lajos könyvkereskedő úrnak is (Budapest, Károly-utca I. szám) a napokban adtam át bizományul, őt is értesítettem, hogy 1 frt 20 krért áru­sítsa, s a kik e kevés időköz alatt netalán megvették volna tőle, jelentkezésük esetében szolgáltassa vissza a fe­lesleg 80 krajcárt, mit az eladott könyvbe jegyezzen be. Azoknak pedig, kik előfizetés vagy nálam történt meg­rendelés útján szerezték meg, tetszésükre bízom a vá­lasztást, hogy vagy a 80 krt visszautalványozom, vagy a jövő nyáron kiadandó franciából átdolgozott ünnepi egy­házi beszédek ; vagy a Bennefon-féle második kötet Vázlatok árába fogom betudni. (Mind a két kötet el van már ná­*) Mélyen kérem mindazokat a nagyt. szerkesztő urakat, kik e munkáról megemlékeztek lapjaikban, szíveskedjenek azokban e sorokat is közülni. — Hetesy Viktor, lelkész. lam nyomda alá készítve, de még magam sem határoz­tam, hogy melyik jöjjön előbb). — Ára mindegyiknek 1 frt 10 kr. leend. E zavarért, mely csak nekem oko­zott nagy vesződséget, mentsen ki kettő: először a be­tegség miatti távollétem ; másodszor a vázlatok tartalma, melyet egyházi lapjaink dicsérettel bíráltak meg. Dráva-Fok, Hetesy Viktor, ref. lelkész. * 1000 tanító. Néhány nappal ezelőtt az »Aradi Közlöny*-ben egy cikk jelent meg ezen cím alatt: »Száz forint.« Ebben az ottani polgári iskola egyik tanára, Niedermayer Tóbiás, jelenti, hogy az ottani ipariskolában iskolai takarékpénztárt léptetett életbe, melynek oly szép a sikere, hogy másfél hét alatt az oda járó tanoncok részéről IOO frtot gyűjtött. A mesterek buzdítják ezeket takarékosságra, hogy a botra valót vagy másképen aján­dékba kapott pénzeket ne fecséreljék — mint eddig szo­kásos volt — nyalánkságra, szivarra és egyéb haszon­talanságokra, hanem adják át a tanárnak, ki azokat nagyobb összegben a posta-takarékpénztárnál kamatozó­lag elhelyezi. Valódi megelégedéssel mondja a nevezett tanár, hogy ez üdvös intézkedés úgy a mestereknek, mint a tanoncoknak nagy örömére szolgál és mindkét részre nagy erkölcsi hatást gyakorol. Még nagyobb meg­elégedéssel, sőt örömmel veszik majd ügyünk barátai azt a örvendetes hírünket, hogy azon tanítók száma, kik hazánkban iskolai takarékpénztárt kezelnek, hála Isten­nek már az 1000-et elérte. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezen tanítók fáradságukért, idővesztésükért felelősségük­ért stb. alig és csak nagy ritkán várhatnak némi csekély anyagi jutalmat, hanem fáradságos kezelésüket csupán ha­zafias áldozatnak kell vennünk : akkor ezt az ezres számot valódi győzelemnek és diadalnak kell tekintenünk, mely alapos reményt nyújt arra, hogy áldásdús intézményünk, melylyel hazánk polgárait már fiatal korukban a józan takarékosság erényére kívánjuk szoktatni, folyton növe­kedő kiterjedést fog nyerni édes hazánk népeinek gaz­dagodásra és boldogítására. — Budapesten, 1886. novem­ber 25-én. — Weisz Bernát Ferenc, s. k. * A rozsnyói egyház jubileuma. A rozsnyói ev. egyház — mint onnan irják — nov. 28-án ünnepelte temploma fölszentelésének 100 éves fordulóját. Czékus István püspök úr ez alkalommal emelkedett beszédet tartott. Az ifjúi tűzzel elmondott fennkölt szellemű beszéd után Krausz Lajos segédlelkész, a rozsnyói egyháznak Kramarcsik Károly főgimnáziumi tanár által kidolgozott történelmét olvasta fel. Az isteni tisztelet végeztével az urvacsoráját szolgáltatta ki a püspök, az ünnepély végén ped'g az egyház 74 éven felül levő tagjait áldotta meg. Az ünnepnap estéjén Markó Imre, Markó Sándorné, Feledy Mariska Porubszki Pál műkedvelők szíves közreműködésével »Az első ebéd« című vígjáték és »A levél* című magánjelenet adatott elő. Ez utóbbit megelőzőleg Tirsér Irén zongorán játszott, Kubinyi Mariska magyar népda'okat énekelt és Porubszki Pál Petőfi »Ledőlt szobor* költeményét szavalta. Az előadás 150 frt jövedelmet hozott az egyház pénztárába. Végül táncmu­latság volt a »Sas« vendéglőben. * A nagyszebeni reformátusok nov. 28-án ülték meg templomuk fennállsának századik évét. Nagy József, az egyház ügybuzgó lelkésze tartotta az alkalmi beszédet, érdekes történeti visszapillantást vetve a százados egyház viharos és tanulságos múltjára. Beszéde végeztével felol­vasta a gyülekezet száz éves történetét. A n.-szebeni egy­ház története megannyi kulturhistóriai ténynek láncolata s maga a templom felépítése a magyarság meghonosulását je­lentette a tulzó-szász Szeben városában. Nem áldozatkész ség vagy pénz hiánya késleltette a református egyház

Next

/
Oldalképek
Tartalom