Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-12-05 / 49. szám
1545 1546 nyelv, vagyis a segédnyelvek a legtöbb intézetben csak : is az I. osztályban használtatnak, ritkán felsőbb osztályokban. A lefolyt tanévben a 178 középiskolába 41,508 tanuló iratkozott be, vagyis 1429-el kevesebb, mint az előbbi évben ; mégis a vizsgálatokig az iskolában megmaradt tanulók száma, t. i. 38,655, nagyobb volt, mint az előbbi évben és pedig 708-al. Középiskoláinkban ez fölötte nevezetes új jelenség. Bizonyítéka annak, hogy a szülők most már, mielőtt beadnák gyermeküket a középiskolába, jobban megfontolják, meg van-e anyagi erejük az iskoláztatásra, s meg van-e gyermeküknél a hajlam és tehetség az iskolázásra. Innét van a kevesebb meggondolatlan próbálkozás, innét az évközben kimaradottak csekélyebb száma. — A tanév végéig megmaradt 38,655 tanuló közül gymnasiumba járt 33,134, reáliskolába 5521. Az emelkedés a gymnasiumoknál csak 0-68°/e , a reáliskoláknál 9-58°/0 , mi igen örvendetes jelenség. Az állami és királyi középiskolákban volt 10,358, a katholikus, községi és magán-középiskolákban 16,404, a gör. keletiekben 575, az ág. evangélikusokban 5121, az ev reformátusokban 5842, az unitáriusokban 335 a tanulók száma. Nyilvános tanuló volt 31,754, magán 901. A magán tanulók legnagyobb számban az ev. református s a szerzetes, különösen a ferencrendi iskolákat keresték fel. Anyanyelvre nézve magyar 27,366, német 6140, román 2181, olasz 132, tót 1733, szerb-horvát 764, ruthén 132, más nyelvű 207. Az olaszokat kivéve az előbbi évhez képest mindenütt van némi emelkedés. Hazánk különböző anyanyelvű lakosai közül leginkább a magyarok veszik igénybe a középiskolákat. Minden 100,000 magyar lakosra 443 középiskolai tanuló jut ; a németeknél az arányszám 341, a szerbek és horvátoknál 124, a tótoknál 96, a románoknál 93, a ruthéneknél 38. Az öszszes 38,655 középiskolai tanuló közül magyarul beszélt 37>39T > n em tudott magyarul 1254. Ezek is többnyire alsó osztályú tanulók, kik a középiskola bevégeztéig megtanulják az állam nyelvét. A mult tanévhez képest itt is van emelkedés. Vallásra nézve róm. katholikus volt 17,751, görög katholikus 1570, gör. keleti 1898, ág. evangelikus 4295, ev. református 5203, unitárius 271, izraelita 7677. E számarányok az előbbi évhez képest alig mutatnak változást. A középiskolákat számukhoz képest legnagyobb arányban az izraeliták veszik igénybe. 100,000 izraelita közül 1227 jár középiskolába. Ezen arány az unitáriusoknál 490, az ág. evangélikusoknál 387, a róm. katholikusoknál 273, az ev. reformátusoknál 257, a gör. katholikusoknál 106, a gör. keletieknél 97. A 37,754 nyilvános tanuló közül jó magaviseletű volt 22,839, szabályszerű 12,918, kevésbé szabályszerű 933, rossz magaviseletű 64. — Az előbbi tanévhez képest csekély emelkedés észlelhető a jó magaviseletű tanulóknál. Előmenetel tekintetében a következő számokat emelhetjük ki. A 38,655 tanuló közül jelesen végzett 2888, mindenből legalabb jól 7722, mindenből legalább elégségesen 19,233, egy tárgyból elégtelent kapott 3767, két tárgyból 1959, több tárgyból 3086. Az előbbi évhez képest tehát az osztályozás szigorúbb volt. IOOO tanuló közül a gymnasiumokban osztály ismétlésre utasíttatott 77, a reáliskolákban 94. Tehát a gymnasiumokban az előmenetel kedvezőbb volt mint a reáliskolákban, IOOO elégséges előmenetelű tanulóra jut az állami és királyi tanintézetekben 324 bukott, a katholikus, községi és magán középiskolákban 449, az ágostai evangélikusoknál 475, az ev. reformáltaknál 514, a görög keletieknél 882. Tehát az előmenetel legjobb volt az állami és királyi középiskolákban, leggyöngébb a gör. keletieknél. A osztályokat hasonlítva össze, leggyöngébb az előmenetel az első osztályokban, hol t. i. legtöbb a tanuló s különösen oly osztályokban, hol tultömöttség van, mi természetes is, és kiáltó bizonyítéka a párhuzamos osztályok szükségességének. Átlag (tehát valamennyi osztályt tekintetbe véve) 22°/0 bukik a gymnasiumokban, a népesebb I. osztályokban 26° a tultömött I. osztályokban pedig 32°/0 . Mily világosan beszél a statistika! Középiskoláink gyöngeségének legfőbb oka az alsó osztályok túltömöttsége. Ha az alsó osztályokban rosszul vettetik meg az alap, akkor a felső osztályok sem lehetnek erősek. Rendesen a tantervben keresik a bajt s a legelementarisabb akadályt nem látják embereink. Még a törvény által megengedett 60 tanulót sem lehet sikerrel tanítani egy osztályban. A franciák már ezt belátták s az alsó osztályokban nem engednek meg többet 30 tanulónál. Érettségi vizsgálatra jelentkezett a lefolyt tanévben 2635 tanuló (4-gyel több, mint az előbbi évben.) A gymnasiumokban jelentkező 2413 közül megfelelt 1988, vagyis IOOO közül 741 (az előbbi tanévben 851); a reáliskolákban jelentkező 222 közül megfelelt 197, vagyis 1000-nek megfelelően 887 (az előbbi tanévben 814.) Ez arra mutat, hogy a reáliskolákban az osztályokban szigorúbban rostálták meg a tanulókat, mint a gymnasiumokban. Legkielégítőbb volt az eredmény az állam rendelkezése alatt álló állami és királyi középiskolákban, hol IOOO közül 830 végzett sikerrel, legkedvezőtlenebb az ev. reformátusoknál, hol IOOO közül csak 688 felelt meg. Az ország középiskoláiban a lefolyt tanévben összesen 2900 tanár és tanító műküdött. Közülök volt rendes tanár 1618, rendes tantárgyat tanító helyettes tanár 343, kisegítő óraadó 134, hitoktató 622, rendkívüli tárgy tanítója 183. Az előbbi tanévhez képest a rendes tanárok számában 13 s a helyettes tanárok számában 19 az emelkedés. A többi tanárok és tanítóknál szintén emelkedés van. A rendes tanárok száma a gymnasiumban 1296, a reáliskolákban 322. A helyettes tanárok száma a gymnasiumokban 311, a reáliskolákban 32. A rendes és helyettes tanárok közti arány a reáliskoláknál sokkal kedvezőbb mint a gymnasiumoknál, míg a reáliskoláknál IOO rendes tanárra csak 10 helyettes tanár esik, addig a gymnasiumoknál 24, mi onnét van, mert a reáliskolák legnagyobb részt államiak, s az állam jobban gondoskodik tanintézeteiről mint más iskola-fenntartók. Az 1618 rendes tanár közt okleveles 1267, nem okleveles 351 ; a 343 helyettes tanár közt okleveles 165, nem okleveles 178. Az előbbi évben a rendes tanároknak csak 75.5°/0 -a volt okleveles, míg a lefolyt évben 78.3%. A helyettes tanároknál az arány alig változott, tehát általában emelkedés észlelhető. A reáliskolákban, a fönnebb említett oknál fogva, a képesítettség aránya kedvezőbb, mint a gymnasiumokban. Ott IOOO rendes tanárból képesített951, itt 741. Legkedvezőbb képesítettség tekintetében az arány az állam rendelkezése alatt álló középiskolákban, t. i. 100 rendes tanár közt van 954 okleveles (a nem oklevelesek régi tanárok), az ág. evangelisoknál 799, az állam vezetése alatt álló (kath. község, és magán) középiskoláknál 724, az ev. reformátusoknál 496. A görög-keletiek és unitáriusok száma csekély az összehasonlításra. Az ország 178 középiskolája közül saját épületi van 160 intézetnek, saját és bérházban van elhelyezve 4, csupán bérházban 14. Az oktatás és nevelés céljaira szolgáló helyiségek összes száma volt 4192, tehát az előbbi évhez képest
