Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-11-28 / 48. szám
1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1532 bennök »a püspök a tudóst meg nem fojtotta. * A püspökök terrorismusa élőbbén jobb meggyőződésük ellenére a lelkészek és laikusok felett nem ismert határt, a miben nagy segítségére volt Rómának a művelt katholikusok nagyszámának ismert közönyössége a vallássos dolgok iránt, a mit a jezsuiták eléggé ki is aknáztak. Az államférfiak keveset törődtek ezen ideális dolgokkal, sőt a bajor és osztrák kormány az ókath. mozgalmat egyenesen államveszélyesnek s az az egyházi szervezetet fölforgatónak nevezte. Miután 1871. április haváig az ellenzék minden egyes püspöke meghátrált az új dogma előtt, a régi egyetemes kathol. hithez híven ragaszkodó lelkészek és laikusok számára nem maradt más hátra, mint az egyházi szervezkedés tere. Igy jött létre több előzetes értekezlet után 1871. szept. 22— 24-én az ókatholikusok müncheni kongresszusai) Miután 1873-ban a porosz kormány a megválasztandó ókath. püspöknek megerősítését kilátásba helyezte, iunius 4-én Bonnban Ileinkens borozói theol. tanár választatott meg s melléje 2 pap és 3 laikusból álló állandó zsinati képviselőség rendeltetett. Az új püspököt Heykamp németalföldi ókath. püspök szentelte föl aug. 1 i-én Rotterdámban, s a zsinati képviselőség megkeresésére leérkezett a megerősítő okirat a porosz, badeni és hesszeni kormánytól. Ezen megerősítés azt eredményezte, hogy 600 év óta a klérus és gyülekezetektől első ízben megválasztott püspök — a mint azt a régi egyház is kívánja — pápai megerősítés nélkül is mint »kath. püspök« az állam felügyelete alatt szabadon élhet egyházi hivatalának. A pápa iránti »sátáni« engedelmesség s a római scholastikus hittételeknek isteni kijelentésszerű tekintélye meg lett itt törve s ha az ókatholicismus ezen világtörténeti jelentőségű tényét közönyösen fogadta a politikai sajtó, s a püspökválasztó bonni értekezletnek csak annyi figyelemmel adózott, mint más értekezletnek, politikainak vagy egyházinak egyaránt: ágy ezen körülmény csak azt bizonyítja, hogy mennyire megsemmisítette az indifferentismus és materialismus egyes nagyobb köröknek érdeklődését és érzékét az ideális dolgok iránt. Helyesen emeli ki Schulte : ha a hit oly élő alakban lépne föl ma, mint a 16-ik században, másként állana ma a dolog. Ma azonban a romanismusban az élő hit helyére a külső egyháziasság lépett, s a nagy tömegnél a hit mellékes dolog. Az üdv az egyházhoz való külső állástól s az absolutió, bőjtölés s más üres cselekvényektől függ, míg az u. n. művelt katholikusok 9/1 0 -énél sem hit, sem egyházias szükséglet nem talál ható, s rajok nézve elég kényelmes helyzet az, hogy külsőleg a római egyház kötelékébe tartoznak. S ha az ókath. egyház még századokon keresztül kis mustármag maradna is a fényes Róma mellett, úgy mégis eszközét és központját képezi mindörökre egy valódi reformkísérletnek a kath. egyházon belül. Schulte i. helyen behatóan ismerteti tovább az ókath. ügy további fejlődését és jelen állását. Forrásszerű adatok alapján kimutatja, hogy míg 1874-ben Badenben 28 gyülekezet létezett, addig ma 39 önálló ókath. gyülekezet dicséri az Urat távol Rómától. Poroszországban 35 gyülekezet van; a legtöbb lélekszám van Boroszlóban és Kölnben. Hessenben, de főleg Bajorországban sok nehézséggel, főleg a romanismus s az államhatalom által okozott bajokkal küzd az ókatholicismus. (Vége köv.) Dr. Szlávik Mátyás. 3) Az ókath. értekezletekről hosszasabban szólottam a »Protest. Egyh. és Isk. Lap« 1883-iki évfolyamában. IRODALOM. Arany János hátrahagyott munkái-ra hirdet előfizetést Ráth Mór jeles könyvkiadónk. A mű négy kötetben, arcképekkel, mellékletekkel, az Arany összes munkáinak legutóbbi nyolc kötetes kiadásával egészen azonos alakban, 120 ívre terjedő'.eg jelenik meg, 10 forint előfizetési árral, mely összeg két 5 frtos részletben is beküldhető. Arany irodalmi hagyatéka nem szorul ajánlatra ; országra szóló örömhír az, mely a költészetkedvelő egész »népnek öröme lészen.* A beküldött felhívás következőleg ismerteti a »hátrahagyott munkák* tartalmát. Az első kötet Arany László bevezetésével nagyérdekű adalékokat nyújt a költő életrajzához, tartalmazni fogja Arany János önéletrajzát és 30—35 ívre terjedő kiadatlan költői műveit. Ezek közt a »Csaba kirárlyfi« cimű hún rege foglalja el az első helyet, mely a »Buda halálát« az »Etele és Buda« »Rika és Ildikó,« s a »Csaba* cimű részekkel egy nagy tetralogiává egészíti ki. Ezenkívül öt más epopéát is tartalmaz e kötet, melyek cimei: »Az utolsó magyar*,* Edua«, az »Öldöklőangyal«, »Csanád« és »Daliás idők.« Ugyané kötetben egész sorozatai a lírai és kisebb epikai költeményeknek, epigrammoknak fogja találni a közönség. Itt közöltetnek a »régi költemények« ama számai, melyek eddig politikai s egyéb okokból nem jelenhettek meg. Ilyen többek közt a »Rózsa Sándor* című, s 4 műfordítás Moore-ból, Burns-ből és Horatius-ból. Az »Őszikék« ciklusa 35, a »Köszöntők* 6, a politikai félék 12, a »Paródiák* 7, a »Csil'aghulláskor« cimű 7, az »Ortologusok ellen* cimű 3 s a »Betegsége, aggsága* cimű 16 költeményt tartalmaz. Van ezen kivül e kötetben 34 »terv« és »kezdet«, 22 »rögtönzés«, »tréfa* és »sohvj«, és töredékben a »Zrínyi* népies kidolgozása s a vázlatok közt a »Bolond Istók* folytatása. A kötet bezáró ivei Arany László jegyzeteit úgy a bevezetéshez, mint az önéletrajzhoz tartalmazzák. A második kötetben a költő prózai művei vannak összegyűjtve. Ezek részint irodalmi iranycikkek, bírálatok, könyvismertetések, melyek eddig nem jelentek meg, részint kisebbnagyobb tanulmányok, milyen a »Nyelv és stil« cimű s »Zrinyi és Tasso«-ról szóló. Berekesztik a kötetet »beszély kísérletek« és irodalmi »forgácsok.« A harmadik és negyedik kötetben Arany János levelezései fognak összegyűjtve közkincscsé válni. Ez a gyűjtemény öt részből all: a forradalmi évek Petőfivel stb. (1845—49)> a forradalom után Tompával stb. (1850 — 51), a nagy-kőrösi évek időszakából (1851—60), a szerkesztőségi és akadémiai évekből (1861—76), végre az »Alkonyat* cimű sorozatból (1877 —82). Á függelék a költő utolsó leveleit (1882) tartalmazza. Ráth Mór e kiadásához Arany János három különböző korbeli arcképét, közte azt, melyet Petőfi rajzolt, számos fakszimile és egyéb lerajzolt relikvia kíséretében mellékeli. Az ifjúsági iratok tára új ciklusára hirdet előfizetést az ország, középisk. tanár-egyesület választmánya megbízásából a vállalat szerkesztője Sebestyén Gyula. A fölhívás így szól: Alulírott mint az Ifjúsági Iratok Tárának szerkesztője, a választmány határozata alapján és megbízásából, értesítem a t. iskolai előjáróságokat, kollegákat s mindazokat, akiket az ügy érdekel, hogy az új, 1886—87. iskolai évre szóló ciklusra a szükséges előkészítési intézkedések már megtétettek s csupán a vállalat pártolásának arányatói függ, hogy a füzetek nyomását és szétküldését megkezdjük. Az Ifjúsági Iratok Tára 1886—87. évi ciklusában a következő munkák fognak megjelenni: I. Római világ Cicero korában. Church
