Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

1514 mintegy negyedrészét képezik s a római katholikus szerzetesrendek 149 könyvtára, a bennök őrzött 741,434 könyvvel, a középiskolák kivételével, a legnagyobb szám, melyet jelen statisztikai felvételünk egy társadalmi osztály javára kimutathat. Bizonyos büszkeséggel s önérzettel emeljük ki ez adatokat. Olaszország s Anglia hires egyházi könyvtárai túlnyomólag a középkor s renaissance hagyatékai : a magyar nemzetnél, melyre talán az összes kulturnemzetek között legtöbb csapást mért sokat emlegetett balsorsa s mely még aránylag rövid idő előtt, mintegy kétszázaddal is, oly annyira megfogyott, hogy akkori népességét három millióra alig lehet becsülni, a múltból csak töredékek maradtak korunkra s az alkotás minden téren s így a közművelődés eszközeinek megszerzésében is aránylag újabb nemzedékek feladata volt. S a magyar népnek egy oly társada'mi osztálya, melynek tevékenységét s régi hatáskörét már a mult században Európaszerte megingatta az újkor szelleme, a kulturélet e nevezetes tényezőjével szemben derekasan megoldotta feladatát s folyvást buzgalommal igyekszik összehordani a tudomány eszközeit. Tisztán külsőleg sem állunk hátul. A legtekintélyesebb szemináriumok közölt a protestánsoké Wittembergben 20, Tübingában 30, a memnonitáké Amsterdamban 15, a katholikusoké Kölnben 20 s Strassburgban 30 ezer kötetes könyvtárak felett rendelkezik; a világhírű zárdák közül a Monte-Cassinóiban (Olaszország) 20, a St.-galleniben (Svájc) 40, a fuldaiban (Németország) 50 s a krems-münsteriben (Ausztria) szintén 50 ezer kötet könyv őriztetik. Nálunk a szerzetesek könyvtárai között a pannonhalmi apatságé áll elől százezret meghaladó tekintélyes gyűjteményével s csaknem közvetlen utánna jő a világi papság az esztergomi főegyházmegye székhelyén őrzött 63 ezer kötetből álló nagy könyvtárral. S mennyi e mellett a számra vagy belbecsre nézve figyelemreméltó egyházi jellegű könyvtárak száma 1 S mindez főkép a mult századtól kezdődik. Nincs ugyan még az a művelődéstörténelmünk megírva, melyből egész határozottan kimutathatnók könyvtáraink szegénységét a török pusztítások kora után ; de maga az a tény, hogy a másfél-százdos török hódoltság alatt Magyarors/ág legnagyobb részében al g van város, mely a pusztulásnak nem volt kitéve, elég szomorúan meggyőző érv. Hiszen még az aránylag legjobban megkímélt felföldről is sűrűn akadunk történeti adatokra, melyek egyes egyházi jellegű könyvtárak pusztulását jelzik. 1532-ben rabolták ki a lőcsei szent Erzsébet egyházat, melynek három codexe van ma a Battyányi könyvtárban Gyulafehérvárt ; ugyancsak Szepesmegyében 1534-ben pusztult el az egykor hires látókövi (Lapis Refugii) karthauzi zárda, melynek több kincse a budapesti egyetemi könyvtárban őriztetik ; 1605-ben égett le könyvtárával a szakolcai ferencrendiek zárdája stb. Egyenes bizonyítékunk is van a könyvtárak aránylagos szegénységéről : a bencések könyveinek 1667-ben kelt jegyzéke, mely e tudós s könyvkedvelő rend összes könyveit 1341 munkában s 1614 kötetben sorolja fel. Kimutatásunkban 38 könyvtár fordul elő, melyek alapítási éve a XVIII-ik századot megelőző időre esik. Ezek a következők : kassai domokosrendi társház (XIII. század), szegedi ferencrendiek (1468), pozsonyi káptalan (XV. század), a jászberényi (1520), gyöngyösi (1526) s szécsényi (1565) üdvözítőről címzett ferencrendiek zárdája, a csernekhegyi sz. Vazul-rend zárdája (1580), továbbá harminc — túlnyomó részben (27) r. kath. szerzetesi — könyvtár a XVII ik században. De e számok legnagyobb része nem a jelenlegi könyvtár, hanem a szerzet alapítását jelenti, a minthogy több II. József korában felosztatott s később újonnan alakult zárda nevét is találjuk közöttök. De még e hiányos s a régiséget kereső kimutatás szerint is látjuk, hogy 123 szerzetesi könyvtár közül, melynek alapítási kora közöltetik, 64, tehát felénél több, a mult századból s 29 a jelen századból kelteztetik, s általában az egyházi jellegű könyvtárak közül nem kevesebb, mint 87-nek alapítása esik a mult századra, a többi században ellenben a nagyrészt apróbb s modern eredetű plébániai s esperességi könyvtárak hozzászámításával is csak 147. — A nem római katholikus hitfelekezetűek közt még kedvezőbb az arány. A csernekhegyi bazilika zárdáét kivéve, melyet fenntebb említettünk meg, egyetlen könyvtár sem származik a XVIII-ik századot megelőző időkből, a XVIII-ik századra is csak 7 könyvtár jut (3 görög-katholikus s 4 protestáns), a többi mind a jelen századra. Ha összehasonlítjuk ez adatokat az osztrák könyvtári statisztika ama számaival, hogy az ott kimutatott 88 szerzetesi könyvtár közül csak 14 keletkezett a jelen században s 26 a mult században, a többi 48, tehát a felénél jóval több a megelőző időkből ered és pedig a Xl-ik s/ázadból 5, a XH-ikből ugyanannyi *), — s ha tudjuk, hogy az arány a legtöbb államban csaknem ugyanaz (az ifjú amerikai Egyesült-Államokban ellenkezőleg csak két egyházi jellegű könyvtár van, mely nem a jelen században alapíttatott) : — ha összehasonlítjuk, ismételjük, a mi adatainkat, a külföldi adatokkal, bebizonyítva látjuk fenntebb is kockáztatott állításunkat, hogy a magyarországi egyházi jellegű könyvtáraink általában modern eredetűek, sőt még a szerzetes könyvtárak zömének keletkezését is a mult századra kell tennünk. Kétségtelen mindamellett (s később a könyvtárak részletesebb jellemzésénél bővebb alkalmunk lesz ezt a köztudatot képező körülményt jobban megvilágítani), hogy az egyházi és különösen a tanítással nem foglalkozó szerzetesrendek tulajdonát képező könyvtárak jellege túlnyomólag középkorias. Egyes nyilvános, iskolai könyvtárak eredete is felvihető a mult századot megelőző időkbe, így p. a protestáns főiskoláké, de e tisztes kor nem adta meg nekik azt a jelleget, melyet a zardai könyvtarak forgalmával általaban összekötni szoktunk s melyet itt rendesen fel is találunk. Túlnyomólag latin művek, ma már kevéssé olvasott egyházi munkák, a modern tudományok képviselőinek csaknem teljes hiánya: ezek a főbb közös vonások, melyet a tisztes korú athósi vagy olaszországi kolostorok s a mi modern jellegűbb zárdáink könyvtárainál egyaránt gyakran feltalálunk, különösen, ha az utóbbiak sorából a tanítórendek könyvtárait kivesszük. A közös hivatás, a katholika egyházban uralkodó latin nyelv s a szigorú egyházi censura, mely már a mult században is nagyon megnehezítette a sokoldalú könyvtárak alapítását s mindenekfelett a mult század második fele óta oly rohamosan átalakult társadalmi élet, melyben a szerzetesrendek legnagyobb része mindinkább elkülönítve találta magát, eléggé megmagyarázzák a hazai és külföldi zárdai könyvtárak közt a nagy kor különbség dacára is feltalálható rokonságokat. A történeti összeköttetés a századot megelőzött s a jelenlegi egyházi könyvtárak között csaknem teljesen megszakadt. Á bártfai plébánia könyvtára, hol a köny-*) Pizzala : Stand der Bibliotheken der im Reichsrathe vertretenen Königreiche etc. II. Theil. 58. 1. Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistik. Zwanzigster Jahrgang. VI. Heft. Wien 1874.