Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-14 / 46. szám

1469 mátorok által »vad mag«-nak nézett kijelentés, termé- ' szetfelettiség és személyes istenség eszméit hathatósan védi, kimutatván, hogy a naturálista filozofusok mekkora ellenmondásban vannak önmagukkal, midőn »egyfelől azt, hogy egy szellemi hatalom a természet törvényét megszeghesse, a legostobább képtelenségnek kiáltják ki ; másfelől az embernek a természet felett csaknem határtalan uralkodást tulajdonítanak « »Az istenséget kell megtagadnia annak — írja egy helyen — ki a természetfelettiséget a babonával összevétve, képtelenségnek állítja. Nincs biz ebben az eszmében: »természet ura,« sem képtelenség, sem nevetség; de van ám az Epikurus dőzsölő gondatlan isteneiében ; van a Spinoza öntudatlan, érzéketlen mindenségében, melylyel őt posthumus tanítványai az atheizmus vadja alól felmenteni igyekeznek ; van a modern tudomány vitézeinek »natura naturans«-ában, a »természet« puszta fogalmában, melyet sem anyagi, sem szellemi képbe öltöztetni nem lehet, a mely bi/ony cselekvény cselekvő nélkül, a milyen pl. a Darwin »ratural selection«-je és »struggle for existence«-e, a milyenekkel nem mert volna előállani egy középkori scholasticus a többiek kacaja nélkül.« E határozott theisticus isten- és világnézletben mi is osztozunk a tudós felolvasóval, de végső kérdésére adott feleletét már nem tudnók aláírni. Azt kérdi ugyanis: »Vajjon nem jobb volna-e a készítendő új vallás helyett a meglevők kö/.t nézni szét és azt dönteni el: melyiköknek van legtöbb kilátása, hogy legnagyobb tért foglaljon jövőre az emberiségben?« — »Gyanítást nyilvánítva, azt vélem, hogy az a vallás tarthat leginkább számot a művelt világ kedvezésére, a mely az általános keresztyénségben gyökerezve ez idő szerint legtisztítottabb :. . az unitárizmus vagy mondjuk nevén : az unitáriusok vallása « — Sz. F. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Révész Bálint tiszántúli püspök Tóth Sámuel és Balogh Ferenc theol. tanárok kíséretében jelen volt a nagy-létai renovált templom megnyitásán. — Angyelics Germán gör. kel. patriarcha az ó-kéri ág. evang. egyháznak templomépítési költségeire ioo frtot adományozott. — Vargha László sz.-monostori és Urházi Lajos biai reform, lelkészek Pestmegye bizottsági tagjaivá választattak. — Kulcsár Károly a miskolci evangel. egyház gondnoka a diós-győri ev. egyháznak két kis harangot ajándékozott. Ozv. Jajnor Józsefné Selmecen végrendeletileg 2000 frtot hagyott az ottani1

evang. egyháznak. * A magyar biblia átdolgozása tárgyában f. hó 5-én d. u. és folytatólag 6-án d. e. Szász Károly püspök úr elnöklete alatt nagyfontosságú értekezlet tartatott Budapesten. A conferentián jelen voltak Hunfalvy Fái kiváló nyelvtudósunk, Szilády Aron a dunam. egyházkerület főjegyzője, dr. Ballagi Mór, Bacliat Dániel ág. hitv. ev. esperes, Fröhlich Róbert ág. ev. gymn. tanár, Keresztes József a n.-enyedi s Petri Elek és Kenessey Béla a budapesti theol. akadémia tanárai. Miután püspök úr örömmel kijelentette, hogy Hunfalvy Pál, Szilády Aron és dr. Ballagi Mór urak a legnagyobb készséggel elfogadták a központi bizottsági tagságot, melyre őket felkérte s bemutatta az átdolgozásra ajánlkozottak névsorát : előterjesztette az értekezlet tárgyait. Ezek között legjelentékenyebb volt amaz elveknek közelebbi megjelölése, a melyek szerint az átdolgozásnak létesülnie kell. A megállapodás amaz elvekben történt meg, melyeket lapunk más helyén v^sz az olvasó. Majd a beküldött ajánlkozások alapján az eg)',

es munkatársaknak osztattak ki az ó-testamentom egyes könyvei, szem előtt tartásával amaz elvnek, hogy az egynemű és természetű munkák lehetőleg egy kézben egyesíttessenek. Az átdolgozásban való részvételre ajánlkoztak: Keresztes József, Radácsi György, Petri Elek, Németh István, Kenessey Béla, Poszvék Sándor, Pulcánszky Béla, Dicsó'ff'i József theol. tanárok, Venetiáner Sándor, Erdős József ref. lelkészek, Fröhlich Bóhert főgymn. tanár, Limberger István és Baltazar Antal ág. ev. lelkészek és kit legelőször kellett volna említenünk, Szilády Aron ker. főjegyző. — Az átdolgozás elveinek s a munka felosztásának megállapításával tehát a valósulás stádiumába lépett a nagy munka, a melyhez úgy az egészet vezető püspök úrnak, mint a központi bizottságnak és az átdolgozóknak Isten áldását kívánjuk és kérjük. * Új iskola megnyitása. A hogárd-tinódi ref. egyház új, díszes iskoláját folyó hó 7-én délután nyitotta meg ünnepélyesen. Rég idő óta szükségét érezte az egyház új iskolának, mert a körülbelül 300 tanköteles gyermek két tanteremben szorongott. Most végre megépült az, melyre ő felsége a király S'áz forintot adott, Zichy Nándor és Zichy Pál grófok kő- és tégla-anyagot, azonkívül többen egyes buzgó lelkek több kevesebb pénzbeli segélyt. Az iskola-épületben van egy tágas tanterem, egy tanítói lakás (két szoba, konyha s kamara) az utcára néző homlokzatán óra, fenn a tetőn egy kisszerű torony, benne harangocska, mely a Mészöly Péterné úrasszony ajándéka. Vasárnap e hó 7-én ezernyi nép gyűlt össze az iskola udvarán részt venni a7

- egyszerű ünnepélyben. Elsőben a dalárda énekelt, azután Forgács lelkész mondott csinos alkalmi beszédet s annak végén imát. Majd felolvastatott az iskola keletkezésének rövid története, melyet a főgondnok állított össze. Végre a dalárda elénekelte Kölcsey hymnus-át s ezzel az ünnepély véget ért. Este táncvigalom is tartatott a fogadó termében, hol az iskola javára 65 frt gyűlt össze. * A nyíregyházi ev. egyház október 23—25-dik napjain többszörös örömünnepet iilt. Első nap Nyíregyháza anyaegyház ünnepelte mrg temploma felszent éltetésének százados évfordulóját, nemcsak ünnepi fénnyel, hanem e nagy egyházhoz méltó ünnepélyes ténnyel is, a mennyiben a százados templomot közel 36 ezer frtra menő s a hívek önkénytes adományából összegyűlt költséggel kijavíttatta és ékesen feldiszittette. Október 24. Bartholomeides János tiszteletbeli főesperesnek, az esperességi lelkészikar ez érdemes nesztorának tartotta meg 50 éves lelkészi jubileumát, mely időből az Úr ez ősz bajnoka 25 évet töltött a hegyaljai egyházmegye íőesperesi székében. Végre október 25-dikén a kis hegyalji leányegyház új templomának felszentelési ünnepélyét ülte meg. Az ünnepélyeken az egész környék lakossága részt vett, lelkes örömmel hallgatva végig a jól megválasztott alkalmi szónokok magvas beszédeit. * Templomszentelés. A hontmegyei Százd evang. gyülekezet október 24-én ünnepelte meg új templomának felszenteltetését. A felszentelő imát és beszédet Schmidt György egyház-maróti lelkész, az alkalmi beszédet Fuchs János bagonyai, a liturgiát Rell Sámuel teszéri lelkészek végezték. A kis gyülekezet öröme akkor érte el tetőpontját, midőn érdemes lelkésze, Schmidt Lajos, a templom történetét a szószékről felolvasta. A templom 7645 frtba került, nem számítva a szekeres és tenyeres munkát, melyet a hívek végeztek. Az építés érdeméből a lelkészt illeti az oroszlán-rész, ki hangya-szorgalommal éveken át gyűjtögette össze kis gyü'ekezetében (189 fizetésképes tagból áll) azon egyházfenntavtási alapot,