Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 mult századbeli 2 kötetes »catalogus benefactorumt-bó\ konstatáltam, hogy a régi magyar könyvek sorából ma már a könyvtár helyiségében nem található Sylvester >Új testamentomának* első kiadasa, továbbá Félegyházi »Uj szövetséget, helyesebben mondva »frigye* 1586-ból, egy Kolozsvárt 1562. megjelent új-szövetségi fordítás, Molnár Albert magyar nyelvtana 1610-ből, több magyar fejedelem és főúr által könyv!árunknak ajándékozott számos érem stb. Hihetőleg a 2 egyetem egyesítése után a hur­colkodás (hajókon) alkalmával károsodott meg nagyon a könyvtár. A hallei könyvtár katalógusa, melyet még a de­rék Thébusz János kezdett meg a 60-as évek elején, ha nem is egészen rendszeresnek, de magában véve teljes­nek mégis mondható. Egyedül az elszórt kéziratok voltak jegyzék hiányában csakis »/ascisi név alattbevezetve, s épen ezen körülmény is indított engem arra, hogy a porlepte s rendezetlenül heverő, sőt az enyészetnek szánt kéziratokat összeszedjem, s a mennyire lehetett, rendezzem. Végül azon óhajtását fejezi ki Révész, hogy a »Halléban tartózkodó ifjú papjelölteink közül vállalkoznék valaki a kézirattár rendezésére és jegyzékbevételére.« Ezt már az egyetemes egyház kérelmének tagadó leér­kezése után Haan Lajos is ajánlotta, mely alkalommal azonban nem késtem e feletti aggodalmaimnak kifejezést adni, a melyek különben a kérvényben is meg voltak röviden érintve.5 ) Szerintem leginkább azvezetne célhoz, ha az evang. egyháze.gyetem által a Gusztáv-Adolf egyleti közgyűlésre évenként kiküldetni szokott (szakértő) követek vennék kezökbe az ügyet s a kéziratokat, miu'án azok meg nem szerezhetők, egyetemes levéltárunk számára lemásolnak, s a jegyzéket közre is bocsátanák.6 ) E helyütt őszinte szíves köszönetet mondok llévé.sz kartárs úrnak becses közleményeért, melylyel — mint azt 1882-ben én is tettem — az érdeklődést melegen fölhívta a hallei magyar könyvtár iránt, mely azt oly nagy mértékben megérdemli. Vajha az ő nemes példáját többen is követnék ! Azon óhajtása azonban, hogy a hallei magyar könyvtárban ^különféle esélyeknek nagyon nagyon is kitett becsesebb könyvek és kéziratok mihama­rább visszakerüljenek . . . s a nemzeti muzeum könyvtá­rában elhelyeztessenek,* sajnos, nem fog megvalósulni, miután e könyvtár a halle-wittenbergi egyetem magyar protest. alapítványainak, főleg a »Cassait-nak kiegészítő részét képezi. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLFÖLD. Örvendetes esemény történt pár héttel ez előtt Torre-Pelliceben (Olaszország). Akkor tartatott ugyan: s ama városban *az evangeliumi waldi egyház« és »a sza­bad olasz egyházi egyetemes zsinata, melyen létrejött a két egyház uniója 67 szavazattal 3 ellenében. E szép eredmény nagy mértékben Signor H. Bosionak köszön-b) »Da solche litterarische Sachen nur dann ihren wahren Werth habén, wenn sie von vaterlánd. Gelehrten bequem benut/.t werden können, entspreclien dieselben in Ilalle ihrer Bestimmung in einem sehr geringem Grade. Es trifft sich áusserst selten, dass ein ung. Gelehrter aus diesem Zwecke Halle besuchen müchte, unsere Candida­ten der Theol. aber, die in Ilalle studieren, sind theils noch zu jung, theils zu sehr mit ihren theol. Studien beschaftigt, als dass sie diesen litt. Schatz, schon wegen Mangel an Zeit, benutzen und ausbeuten könnten.* Sz. M. 6) Vagy Thaly Kálmán jeles történészünk volna arra fölké­rendő, ki évenként szokott Némethonban megfordulni. Sz. M. hető, ki a zsinat egyesülési bizottságának buzgó elnöke volt és nagyon lelkesen beszélt úgy a bizottságban, mint a zsinaton az unió mellett, a mire nekik égető szükségük volt, hogy viribus unitis küzdjenek a pápista Olaszor­szágban a pipismus ellen. A fontosabb pontok, melyek az egyesülés alapjáúl elfogadtatattak, ezek: 1. »Az evangeliumi waldi egyház és a szabad olasz egyház meggyőződtek affelől, hogy ezen egyhazak többsége egymásnak akadályul szolgál az Isten országa terjesztésében: ennélfogva elhatározzák, hogy jövőre egy egyházzá tömörülnek.« 2. »A szabad olasz egyház felszentelt papjainak és evangélistáinak ugyanazon jogai és kötelességei lesznek, mint az evangeliumi waldensi egyháznak.* 3. »Az egyesült egyház »Waldi evangeliumi egy­ház* nevet fog kapni; mindazonáltal fennhagyatik a jog, hogy egyes gyülekezetek — ha úgy tetszik — az »Olasz evangeliumi egyház« nevet viseljék és kifejezte­tett az az óhaj, hogy minél hamarább jöjjön el az idő, midőn minden olasz protest. felekezet egyesül egy olasz evangeliumi egyházzá.* A dogmatikai kérdések érintet­lenül hagyattak. * * * A »Journal des Debats* nagyon szomorú vezér­cikket közöl a francia nép stagnálásáról. Németország­ban a szülöttek száma majdnem kétannyi, mint Francia­országban. Franciaország népessége régebben csaknem túlszárnyalta a Német birodalomét ; most a Német biro­biroda^m népessége 9 millióval múlja felül Franciaor­szágét. Nevezett lap következtetése az, hogy igy Fran­ciaország elveszté energiáját, gyenge, degenerált lett. A szomorú jelenség okát pedig abban találja, hogy Fran­ciaországban a házas élet elvesztette szentségi jellegét és így a nép nagyon demóralizálttá lett. Pár héttel ezelőtt a párisi könyvpiacon egy érde­kes statistikai mű jelent meg, melyből világosan látható, hogy Franciaországban az öngyilkossági esetek száma rohamosan emelkedik. Az emelkedési arány ez: Fran­ciaország területén 20 évvel ezelőtt minden 100,000-ből 10 öngyilkos volt évenként, az utóbbi 20 év alatt pedig minden 100,000-ből 20 öngyilkos évenként; tehát 20 év lefolyása alatt az öngyilkossági esetek száma épen megduplázódott. Igy például Páris — mondjuk — 2 és Vo millió lakójából évenként 500 az öngyilkosok száma. A francia orvosi akadémia tagjai az eseteknek egy jó nagy számát az akarat elgyengülésének és az elcsügge­dés reactiójának tulajdonítják, melyek a szeszesitalok mértéktelen élvezetében és aztán halálban keresnek szaba­dulást. A theologusok és filozofusok ped g — kik szem­tanúi az atheisticus theoriák naponkénti terjedésének a francia földön — a secularismus gyors fejlődésében lát­ják a megdöbbentő statistika okát. Mindkét theoria alkal­mas arra, hogy az embert gyávává tegye a bizonytalan jövővel szemben. * * * Persiai ásatások. A » Times* hires világlap egyik mult heti számában felette érdekes tudósításokat közöl a Persíában nem rég történt ásatásokról. Ugyanis megta­lálták a romjait annak a hires susani (Susa) királyi palo­tának, mely az Assvérusé volt, *ki uralkodik vala Indiá­tól fogva Szerecsen országig száz és huszonhét tartomá­ny okon* (Eszter I. r. I. v.) és a mely palotáról azt olvas­suk a Nehemias, Eszter és Dániel könyveiben, hogy rendkívüli fénynyel volt berendezve. Az ásatások veze­tője régebben egy angol, Kennet Lofrus volt, de munká­jában megakadályozta őt a persák fanatismusa. A persa

Next

/
Oldalképek
Tartalom