Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

1335 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LÁP. 1270 Az ág. hitv. evangelikus egyház egyetemes közgyűlése. Az evangelikus egyház egyetemes közgyűlése okt. 13-án Budapesten kezdte meg évi rendes közgyűlését, mely igen látogatott volt. A közgyűlést Prónay Dezső báró egyetemes felügyelő mint világi és Geduly Lajos dunáninneni kerületi püspök mint egyházi elnökök vezették. A közgyűlést báró Prónay Dezső elnök nyitotta meg tartalmas beszéddel, melynek bő kivonatát e következőben közöljük: »Örvendek, hogy a kerületek kiküldöttei oly szép számmal jelentek meg emez egyetemes gyűlésen, a mi azt bizonyítja, hogy az egyházi ügyünk iránti érdeklődés nem hanyatlott, sőt inkább növekedett. Ezen érdeklődésre azonban egyházunknak szüksége is van, mert komoly és nehéz feladatok megoldására vagyunk hivatva. A reformáció óta majdnem három századon át a vallásos kérdések oly nagy mértékben uralták a kedélyeket s annyira előtérben állottak, hogy a politikára is e kérdések gyakorolták a legnagyobb befolyást. Európa legtöbb államában s ezek közt hazánkban is a fejedelmek a szerint szövetkeztek egymással, a mint egy hitvallást követtek. Egy ugyanazon nemzet fiai, egyházának polgárai két egymással szemben álló ellenséges táborra oszoltak csupán azért, mert más alakban imádták istent, a keresztyén szeretet istenét. Ezen ellentét véres harcokra vezetett az egyes államok között, ugy, hogy a legelkeseredettebb vallási belháborúk sorozata képezi a XVI-dik és XVII-dik századok történetét. Ma szinte csudálkozva tekintünk vissza azon időkre, melyekben a vallási kérdések feletti nézeteltérések belháborúkra vezettek. Szomorú korszak volt az minden országra nézve, s különösen szeretett hazánkra nézve, midőn a vallásos kérdések fölötti nézeteltérés, a politikai pártok átalakulásának alapját képezvén, két ellenséges táborba osztá a nemzetet. Ma mar ezen egykor oly éles ellentétnek csak csekély nyomait találhatjuk fel egy letűnt korszak maradványaiként. Ha figyelemmel és behatóbban szemléljük hazánk közéletét, azt fogjuk tapasztalni, hogy bizonyos nagy fontosságú politikai kérdések oly nagy befolyást gyakorolnak a közvéleményre, hogy azoknak a hatása még az egyház kormányzatára hivatott testületekben is érezhető s bizonyos politikai kérdésnek hatása egész egyházunkra kiterjed. Szomorú jelenség volt, midőn nézeteltérések vallási kérdések fölött két ellenséges táborba oszták egy országnak polgárait, de nem kevésbbé szomorú jelenség volna az, ha politikai elvek feletti nézeteltérések evangelikus egyházunk közügyeivel foglalkozó tagjait, mint ellenfeleket állítanak egymással szembe. Eddig is az volt egyik fő törekvésünk, hogy tanácskozmányainkban szorosan ama tárgyakhoz ragaszkodjunk, melyek egyházunk autonomiájanal fogva minden kétséget kizáróan hatáskörünhöz tartoznak ; e határt fentartanunlc sikerült a múltban és sikerülni fog — nem kétlem — a jövőben is. Es midőn politikai kérdések felett fenforgó vélemény különbségnek és politikai törekvéseknek egyházunkra való hatásáról megemlékezem, korántsem akarok arra célozni, mintha egyházi tanácskozmányainkban oda nem tartozó kérdések felmerülhetnének, de célozni kivánok azon igen komoly jelenségre, hogy bizonyos politikai kérdéseknek a kedélyekre gyakorolt hatása oly nagy, hogy közvetve még egyházi gyűléseink tanácskozását is befolyásolja, s mint ellenfeleket állítja, szembe azokat, kik hivatva volnának kölcsönös jó egyetértésre törekedni és közremunkálkodni szeretett egyházunk érdekében. Miként a múltban az tette volna a legnagyobb szolgálatot hazánknak, kinek sikerült volna áthidalni azon űrt, mely a hitfelekezeti különbség által két táborra oszlottakat elválasztá, ez idő szerint kétségkívül az tenne nagy szolgálatot egyházunknak, kinek sikerülne legalább mérsékelni azon ellentétet, mely egyetemes egyházunk egyik részében úgy látszik már majdnem annyira fokozódott, hogy az érvekkel való kölcsönös kapacitálás már mintegy előre kizártnak látszik. Azonban nem adom fel azon reményt, hogy épen úgy, miként a vallásos kérdések feletti nézeteltéreseknek hatása a politikai életre a mult időkhöz képest lényegesen változott s az ebből eredő ellentét mindig csekélyebb lett, be fog következni azon idő is, midőn a közvélemény felett urakodó politikai kérdéseknek egyházunkra való hatása, egyházi életünk békés fejlődésnek javára lényegesen mérséklődni fog, ezt annyival inkább reménylem, mert az egyházak körében ma még fennforgó lényegesebb ellentétek tulajdonképeni maradványai egy szerencsére már letűnt szomorú korszaknak, mely egyházunkra is akarta alkalmazni a »divide et impera« elvét. És mentől távolabb fogunk állani e letűnt korszaktól, annál inkább mérséklődni fognak ama aggodalomra is okot szolgálható ellentétek. Legfőképen óhajtom, hogy ezennel megnyitott tanácskozásunkban is legyen mindnyájunknak törekvése : egyházunk békés fejlődésének biztosítása. Még egyszer üdvözölvén egyházkerületeinknek egybegyűlt küldötteit, van szerencsém elnöki jelentésemet benyújtani. Prónay Dezső báró nagy tetszéssel fogadott beszéde után felolvastatott az ő egyetemes felügyelői jelentése. A brassói egyházmegye azon határozata, hogy a tiszai kerületbe való bekeblezésébe szívesen beleegyezik, örömmel üdvözöltetett. De mivel a dolognak pénzügyi oldala is van, Szontágh Pál indítványára kimondatott, hogy az erdélyi »Evang. Landeskirche« és az államkormány egyidejűleg meg fog kerestetni az iránt, hogy a szász egyháznak 16 ezer frtos államsegélyéből a kivált magyar egyházmegyét lélekszám arányban megillető része ezután ne az erdélyi, hanem a tiszai ev. egyházkerülethez utalványoztassék. Az egyetemes pénztárra, melyet eddig is a budapesti egyház pénztárnoka kezelt, a nevezett egyház által készített új pénztárkezelési szabályzatot az egyetemes gyűlés szintén elfogadta, illetőleg kiterjesztette. A keresztelések és temetkezések körül felmerült vallásügyi sérelmek tárgyaltatván, határozatként kimondatott, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter kéressék föl, hogy vagy szerezzen hatályt az általa erre vonatkozólag 1884. évben kibocsátott rendeltének, vagy pedig gondoskodjék arról, hogy a sérelem törvényhozásilag orvosoltassék. Az egyetemes alap létesítése, a melynek eszméjét évekkel ezelőtt Radvánszky Antal br. pendítette meg, s a mely a kölcsönös segélyezést célozza, ezúttal is vita tágyául szolgált. A megoldás körül nagy nehézségek mutatkoznak, legkivált abból az okból, mert úgy a kerületek, mint az egyes egyházak már is nagyon igénybe vannak véve. A tárgyhoz többen hozzá szóltak s végre Geduly Lajos püspök indítványára kimondatott, hogy az egyetemes alap létesítésére kiküldött bizottság javaslata véleményezés végett leküldessék a kerületekhez. Az ülés délután 1 órakor ért véget. — A tanácskozás további folyamáról a jövő számban; itt csak az október 15-iki ülés egy izgalmas jelenetéről tévén még említést. Tárgysorozat rendjén az anyakönyvek nyelvkérdése ügyében göm. Szontágh Pál szólalt fel, elmondván, hogy