Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1256 megtámadott édes anyát, a hazát, meg is védelmezni, sőt még tovább mehetünk s kimondhatjuk azt, hogy ama közös kötelezettség nemcsak a közös kötelesség érzetét emeli érvényre, hanem közös jogközlés is az; ki van abban mondva, hogy hazáját minden egyes fiának minden egyes polgárának közös kölcsönös joga szerethetni úgy, a hogy annak viszonyai, körülményei megkívánják, igényelik. Ez az, a mi az általános hadkötelezettség behozatalánál eredménynek, vívmánynak mondható, hogy t. i. tért nyit a hazaszeretet nyilvánulásának, az önfeláldozás tényeig, mert hiszen a legdrágább áldozat az, mely vérbe, életbe kerül. S ha a hadkötelezettség általános szükségessége az ilyképen nyilvánuló hazaszeretet tényére a világbékével nem leendene utalva, kérdés, hogy ezen önfeláldozó hazaszeretet megtalálná-e a maga méltó terét ? Kérdés, hogy ezen hazaszaretet nem lenne e képes a világbékét olykor-olykor már csak ama nyilvánulási sajátságánál fogva megzavarni? A hadi tudomány fejlődésének és tökéletesbitésének méltányolása az önvédelem körül messze vezetne a címtől, a tudomány szempontjából is más lapra tartozik. Korunk, a közelmúlt, a jelen, eltekintve egyes kisebb bajoktól, melyek ismételve jelentkeznek, tekintve a continensiink sorsat intéző nagy hatalmak béke fenntartó munkásságának eredményét, legalabb külsőleg színleg békésnek mondható ; a hadügyi budget massája okoz ugyan nem kis főfájást és nyi'a'ást az adófizető polgárnak, ha azonban katonaságot látunk elmasirozni minden feltűnés nélkül, úgy tekintjük azt, mint szükséges kötelességet teljesítő osztályt, a nélkül, hogy annak lételéből a netán származható bajokra gondolnánk, a béke tartama alatt. Több figyelmet érdemel azonban és komolyabb lesz a kérdés, ha olvasunk az egyes nemzetek e tekintet -beni párhuzamosan előrehaladó védelmi intézkedéseiről, melyek tényleg a szomszédokat a paritás elvének alapján hasonló eljárásra sarkalják, kényszerítik arra, hogy az egyensúly a béke idejében kellő nyomatékkal biztosíttassék; így az 1870 es évek óta a népfelkelés is a legtöbb nyugati államnal behozatott, behozatott az, s szentesítést nyert legközelebb nálunk is s a hadkötelezettség kiterjesztetett a negyvenkettedik évig. Az egyházakra, lelkészekre és tanítókra nézve fontos és figyelmet érdemel az új népfölkelési törvény, mert míg az 1868-iki védtörvény s még inkább az 1882-diki védtörvény-novella a lelkészek és tanítók iránt a lehető kedvezményeket teszi, szolgálat alól amazokat teljesen felmenti, tábori lelkészekül alkalmazza, emezeket a szünidő alatt képezteti harcfiakká: addig a népfelkelési törvény a lelkészek és tanítók állapotáról az új keretben egyáltalaban nem emlékezik meg, nem tudni nevezetesen, hogy a hadkötelezettség ezen éveihez tartozó lelkészeinknek minő szerep jut a népfelkelés keretében békében és hábo rúban! Egyes hivatalbeli tisztviselők, a mint a napilapok elbeszélték, kérdést" intéztek felfelé helyzetük iránt a népfelkelést illetőleg s arra kaptak is kielégítő feleletet; nem lenne-e célszerű a törvény életbeléptetése után közvetlen tisztába jönni azzal, hogy e tekintetben lelkészeink hogy ál'anak ? Eszünkbe jut ezen kérdés a nélkül, hogy a veszélyeztetett haza iránti kötelességeinket a legkevésbé is elhanyagolni, feledni tudnók és akarnók egyházunk szempontjából, de felmerülhet e kérdés azért is, mert a római egyház canonjogának ma is érvényben levő álláspontjából folyólag a katona kötelezettségből háború folyamán folyó tettleges tények (ölés) mint de fectus perfectae lenitatis (lelki szelidséghiánya) a lelkészi hivataellátására képtelenítenek. A népfelkelési törvény életbe hozatala különben úgy az egyes allamok körében, mint azok egymáshoz való kölcsönös viszonyában még nem rejti magában a jelen védelmi állapotok legkisebb megrázkodását, a jelen békés viszonyok legkisebb veszélyeztetését sem ; a statizálás stádiumában van az nyugaton is, s marad sokáig előreláthatólag nálunk is, arra azonban alkalmas, hogy egyházi főhatóságaink lelkészeinkre vonatkozó eme felvetett kérdés tisztázását gondjukra méltassák, s arra is, hogy mi elmondhassuk: Világbéke! jöjjön el ... . de távol van a te országod ! Nemes Károly. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (Vége.) Az eddig részletesebben ismertetett iskolai értesítőkön kívül még beküldettek az alább következők, melyekből csak a legfőbb adatok közlésére szorítkozhatunk: 38. A kegyes tanitorendiek budapesti fogymnasiumarol kiadott értesítőt 1)rajkó Béla tanárnak »Horatius ethikai elvei« című értekezése nyitja meg. A gymnasiumban működött 20 rendes és 4 rendkívüli tanár. A növendékek száma volt 691, érettségi vizsgát tett 41. 39. A lőcsei kir. kath. főgymnásium értesítőjét Halász László igazgató adta ki. Falusy István: »A hajcsövesség elméletéről« értekezik folytatólag. A tanári testület állott 16 tagból, a növendékek összes száma volt 240, érettségi vizsgálatot tettek 15-en. 40. Az ungvári kir. kath. főgymnásium értesítőjét közli Hódoly László. Homicskó Miklós elhunyt tanár emlékének szentel a jelentés egy necrológot. Azután Danielovics Kálmánnak nagyon érdekes értekezése közöltetik »Homeros világa két éposza alapján« címmel. Végül Pogány Gyula közli két lefolyt évről meteorologiai észleleteit. Á tanári kar állott 21 tagból, vezetésök alatt 468 növendék állott. Érettségi vizsgát tettek 44-en. 41. A szatmári kir. kath. főgymnásium értesítőjében Bagány Károly értekezik igen tanulságosan arról, hogy »Mikép fokozhatják a szülők gyermekeik szorgalmát s mikép háríthatjuk el ennek némely akadályait?« A főgymnasiumban működött lő tanár, a növendékek összes száma volt 352. Érettségi vizsgálatot tett 26. A gymn. összes vagyona 12,359 frt 82 kr. . 42. A nyitrai róm. kath. főgymnásium értesítőjében »A középiskolai tanárok természetes szövetségesei a nevelés oktatásban« címmel Ilayek Vincze értekezik. A tantestület tagjainak száma 16, a növendékeké pedig 364. Érettségi vizsgát tett 13. A tanári könyvtár áll 7015 dbból. Leggazdagabb a terményrajzi gyűjtemény 13,435 dbból. 43. A nagy-szombati érseki főgymnásium értesítőjét közli Graeffel János igazgató. A gazdag könyvtár címjegyzékét már most VIII. közleményben J\lelcsiczky Lajos adja 300 lapon. A főgymnasiumban működött 15 tanár s tanult 421 növedék. Érettségit tettek 33-an. 44. A székes-fehérvári állami főreáliskola értesítőjében Bod Lajos értekezik a »Gravitatio és annak elméleteiről.* A tanárok száma 21, a melléktanárokkal együtt, a tanulóké pedig 233. Érettségi vizsgát tett 5. Igazgató : Valkovszky Miklós. 79*