Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 BELFÖLD. Szász Károly úr püspöki látogatása. Szept. 15-ikén reggel Kákicsról a marócsai leány­egyházba ment püspök úr a látogatás végzésére. Sűiű erdő közepén, elrejtett madárfészekként, csendes egy­szerűségben találta a kis gyülekezetet. Az öreg előkö­nyörgő Varga Pál megható beszéddel fogadta főpászto­rát, ki azokra a természetes szókra, szíve nemes érzésé­vel, elérzékenyítő hatással felelt. A szép kis templom tisztasága, a buzgó nép éneklése csak fokozta az első benyomást, melynek püspök úr átengedvén magát, tel­jesen elragadta minden rendű hallgatóját. Az erdők népe csudálva hallgatta az utolsó szóig megértett beszé­det, az intelligens rész gyönyörködött az idylli képben, mely a természetes frisseség költői hangjával festve, élő alakokban s helyzetben láttatta hűsége próbáját. Az iskola volt e kép kiegészítő része, melyben az éltes tanító értelmesen, ha nem is a mai módszer alkalmazá­sával, sokkal többre vitte növendékeit, mint igen sok modern »szakszerű« tanító. Délután Drávafok következett, hol Hetesi Viktor lelkész üdvözölte s családjával együtt fogadta az érkező püspüköt. E somogymegyei községben a dunántúli egy­házkerületnek belső-somogyi egyházmegyéjéből is üdvözlő küldöttség várt reá, melynek tagjai Begedi István istvándi, Peti Lőrinc bürüsi, Novotni Alajos egyházm. főjegyző, Német Zsigmond hoboli lelkész voltak tagjai. Begedi szép beszéddel fejezte ki az egyházmegye örömét, melyet püspök úr me'eg szavakban köszönvén meg, örömmel fogadott. Majd a környékbeli r. kath. birtokosság tagjai, Kammerer, Ivankovics, Rihmer és Heigl urak tiszteleg­tek. Püspök úr templomba menvén a gyülekezet jelle­méhez s körülményeihez alkalmazott beszédben intette, feddette a kissé nehezen kormányozható népet; majd az iskolát vette tüzetes vizsgálat alá, hol nem csupán a növendékek nagyobb száma (92) miatt mutatkoznak hiá­nyok. A még ifjú tanító Csikesz Sándor jó hasznát veheti a szakszerű utasításoknak, melyeket püspök úrtól nyert, valamint a presbyterium is, m lynek tagjai nem mindig hajlandók engedni derék lelkészük szavának, mikor az a törvény rendeléseire figyelmezteti őket. Ezek végeztével püspök úr kísérőivel együtt Bittó István ő excellentiánál tette tiszteletét, kivel azután együtt tért vissza a lelkész­lakra, hol gazdag vacsora várta a nagyszámú vendég­sereget. Lelkes felköszöntésekkel éltették püspök urat s Bittó Istvánt. 16-án reggel Markóczra, Bogdása filiájába ment püspök úr, hol Sütő Pál előkönyörgő által fogadtatott. Somogymegye területén ez volt az utolsó gyülekezet, melynek népe buzgóságban, munkásságában egyiránt kitűnik. Kicsiny, de tisztán tartott templomát híven lá­togatja s most is megtöltötte. Hitben, kitartásban meg­erősödve hagyták el e jó emberek az Istenházát, midőn főpásztoruknak irántuk való gondoskodásáról s szerete­téről tanúskodó beszédét s velők és értök mondott imád­ságát végig hallgatták. Iskolájuk alkalmas tiszta helyiség; benne a tani ás jó és értelmes. A tudományokból vett rész jövőre talán nagyobb lesz. Oly helyesen tanított gyermekek bizonyosan többet is megbírnak. Ebéd után Bogdására ment püspök úr. Elhagyván Somogy földét, búcsút vett Eenyőssy Ödön főszolgabíró úrtól, ki a megye területén köszönetére teljesen érdemes szívességgel kalau­zolta. Bogdásán Horváth József a szeretetreméltó szelidségű jó lelkipásztor üdvözölte püspökét, egész kedves család­jával fogadván. A zsúfolásig telt templomban a helybeli plébános segédjével együtt s rajtok kívül a ráczpeterdi plébános is, valamint a katholikusok közül szintén számo­san megjelentek. A vagyonos és egyháza fenntartása körül áldozatra kész gyülekezet a tiszta igazság szavait hallotta püspöke ajkáról, mind a megtartandó s folyta­tandó jókra, mind az eltávoztatandó hibákra s ross^ szokásokra nézve. Épült s lelkesedett a nép, mely min­den jóra, szépre fogékony, mit temploma, iskolája, lel­készének és tanítójának lakása fényesen bizonyít. Az ifjú tanító Ürögdi József 79 tanítványát a legje'esebb eredménynyel vezeti. Nem válogat a tantárgyban, nem felezi, harmadolja a mit tanítani kell, módszere helyes, a siker teljesnek mondható. Ennek a gyülekezetnek rendezett állapota a következő nemzedék idejében is biztosítva lesz. Miután az értelmes és buzgó presbyte­teriummal is értekezett püspök úr, viszonozta a helybeli plébánus úr látogatását. Estve a környékbeli papság számos tagjával vacsorált a barátságos lelkészlakon, majd a lelkész kitűnő cimbalom játékában gyönyörködött. 17-én reggel a bogdásaiak szíves szeretetének nyilvání­tása s mindkét felekezet harangjainak hangzása közt tá­vozott Sellyére, hol szintén a kath. torony harangjai is szóltak a bevonulás alatt. Itt Bosznai Sándor lelkész által üdvözöltetett. A szép magas dombon épült tágas templom szépen megtelt s helyből mint vidékről más fe­lekezet tagjai is jelentek meg az istentiszteleten. A vá­rosias közönség feszült figyelemmel hallgatta az itt is, mint mindenütt hely- és alkalomszerű beszédet, mely bár a gyülekezet állapotával foglalkozott, mégis mindenki gyö­nyörűséggel hallhatta. Templom után a most épült szép és célszerű iskolában ment végbe a látogatás. A tanítás értelmes és ügye-, csakhogy — opus materiam non su­perat. A fáradhatlan lelkész és presbyterium az iskola­látogatás után tartott értekezleten is arról tett tanúbi­zonyságot, hogy a jóban nem szándékozik megrestülni, tudja, hogy a végzett munka után újabb munka várako­zik rá s arra készül is. Segítse őket az Isten ! Püspök úr a hivatalos dolgok végeztével, az épen ott időző gr. Draskovitsnál tisztelgett, ki az iskolaépítésben segít­ségére volt az egyháznak. Mind a gróf, mind a grófné (született Erdődy grófnő) lekötelező módon fogadták püspök urat, ki tőlük visszatérőben, vele volt kíséretével együtt Fazekas Sándor egyházmegyei tanácsbíró úrnál tett látogatást. A lelkészlakon nagy társaságban elköltött barátságos ebéd után püspök úr gr. Draskovits fogatán folytatta útját Kis-Csányba. Port, meleget felejtetett a kis-csány-oszrói szíves fogadás. Iványos Soma a tevékeny szellemű lelkész számos társaitól s egész gyülekezetétől körülvéve fogadta főpásztorát. Lelkesült volt a fogadás és üdvözlés, elragadó az azt teljesen méltányló püspöki válasz. A ritka szép nagy templom egészen megtelt a rendhez szokott gyülekezettel s a nagy számra szaporo­dott püspöki kísérettel. Kis-Csány és Oszró népe, mely hozzá van szokva az őszinte beszédhez, ily hangon hal­lotta püspöke ajkáról azokat, melyek neki javára valók. A dicséretet vegyest a hibáztatással. Férfiaknak, asszonyok­nak, ifjaknak, leányoknak egyiránt szólt a beszéd s az arcokról le lehetett olvasni, hogy mindazok igazak és ámenek. Kis-Csányban fél nap pihenésre volt szánva, azért az iskolalátogatás s az egyház-tanácscsal való ér­tekezés másnapra maradt. Barátságos vacsora és társal­gás töltötte be az estvét, mely a jókedélyű lelkész és neje házához gyűlt díszes vendégkoszoru körében üdítő hatású volt. 18-án délelőtt az iskolalátogatás és presby­teriális értekezlet történt meg. A gyülekezetnek, nyugal­mát megérdemelt tanítója, Bagaméri Benő mar maga

Next

/
Oldalképek
Tartalom