Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

Huszonkilencedik évfolyam. I 39. sz. Budapest, 1886. szeptember 26. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. SL 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. f^gT* Teljes számn példá-n^ol^l^a,! mindig Ama t. előfizetőink, kiknek előfizetésük a harmadik negyed végével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek föl. Misszióügyi teendőink. A misszió ügye nagyfontosságú ügy, bármely szempontból tekintsük. Elvi oldalról a keresztyénségnek világraszóló, világnemesítő egyetemes jelleme nyilatkozik benne, tehát a Mester utolsó parancsa : elmenvén, tanítsatok meg minden népeket. Gyakorlatilag azon meggyőződés kifejezése minden misszió, hogy a keresztyén vallás erjeszt és éleszt, mint a kovász; világít és melegít, mint a nap-világ; izesít és fűszerez, mint a só. A keresztyénség a világ világossága, a föld sava, a tészta kovásza. Vallja és követi ezt minden élő egyház, terjeszti és propagálja is magát minden élő hit és erős meggyőződés. Az élő vallásnak ismert természete, az eleven egyházi életnek tapasztalt jellege, hogy terjeszkedik, nő, gyarapszik, mint maga az élet. Mióta a külső nyomás enyhültével ereje öszszeszedésére időt és alkalmat nyert a hazai protestántismus: egyházaink kebelében is föl-fölmerül az erősödés vágya, a terjeszkedés ösztöne, a missziók szervezése. Most már többen valljuk, hogy bel- és külterji erősödés nélkül nincs az egyházban életadó élet; most már számos hívei vannak közöttünk a missziónak és a belmissziónak, sőt itt-ott immár némi szervezkedések is történtek. Az egyházias szív örömmel hallja a misszió nevét és érdekkel lesi az alkotásokat, melyek e téren készülőben vannak. A református egyház a közalapban immár eszközzel is rendelkezik a missziói célok megvalósítására. A zsinati törvény elrendeli, hogy az országos alap jövedelmének bizonyos része miszszióra fordíttassék, hogy >Magyarország határain belől és a társországokban, vagy az ezeken túl fekvő keleti és déli államokban elszórva élő hitfeleink lelki gondozása s e célból missziók, utazó lelkipásztorok intézményének gyámolítása, fenntartása és szervezése* az országos egyházi közalapnak egyik feladata. E feladat megoldásának első feltétele a helyzet megismerése vagyis alapos diagnozis-csinálás. Megtudni hol hiányos a hitsorsosok lelki gondozása? hol nincs egyáltalában gyülekezeti és kultusi élet? hol oly erőtelen az egyházi élet, hogy külsegély nélkül fenn nem állhat ? Az első konvent e tekintetben már sok anyagot gyűjtött, s a még hiányzó adatok összeszedését is elrendelvén, az új konventre vár a nehéz munka: feldolgozni a nagy anyagot. A feldolgozásban arra kell törekednie, hogy a közeleső helyekből alkalmas központtal missziói köröket alkosson, a központba missziói lelkészt állítson be. A hol pedig a szórványok távolfekvése vagy a hitfelek csekély száma miatt központ kijelölésére nincs alkalmas hely, oda utazó lelkipásztori állomásokat szervezzen. A missziói feladat megoldásának másik feltétele a missziói költségvetés megcsinálása. Az első konvent eljárása, hogy esetről-esetre egy pár segélyt szavazott meg, nem tartható helyesnek ; mert így nem lehet missziót szervezni, legfölebb gyámolítani. Ismerjük ugyan a konvent legutolsó ülésének az addigi rendszertől eltérő határozatát, melylyel Jövőre az országos közalap évi jövedelmének egynegyed részét mindig missziói célokra és netalán előforduló rectiíicatiora"1

rendeli fenntartatni (1885. évi jegyzőkönyv, 51. sz. végzés); de e végzést hajlandók vagyunk inkább a jlbuzgó elhamarkodás, mint a számotvető megfontolás kifolyásának tartani. Mert ha a közalap évi jövedelme, mondjuk, 80 ezer frt, akkor ennek negyedrészét, 20 ezer frtot, fordítani évenként a misszió céljaira, most még indokolatlan 77