Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 Anic Iván atya is, egy bosnyák tartományi ferencrendű barát, így írván: »Fratres Minores observantes Bosnam in tot calamitatíbus inhabitantes inter Turcas Calvinistas Luteranos ac perfidos Judeos.« ') Egyébiránt bizonyos dolog, hogy az akkori délszláv protestánsok erős hite vala, hogy európai Törökországban annál könnyebben fogják hitöket elterjeszteni, minél bizonyosabb vala, hogy a török basák nagyobb része szlavóniai származású (illetőségű) volt.2

) Sőt »Rayerthoy« János titkostanácsos a magyar kancel ariánál 155 1 -ik évben, írta egy ízben barátainak, hogy az evangyelium (protestáns értelemben) nem csak Magyarországon, hanem egész Thraciában s magában Konstantinápolyban is prédikáltatik.3

) (Folyt, köv.) KÜLFÖLD. Belmissziói tanfolyam. A szászországi belmisszió-egylet igazgatósága, e folyó év szeptember 25-től október 9-ig tartó tanfolyamot rendez Drezdában, a belmisszió elméletének és gyakorlatának tanítására. E tanfolyamra első sorban a lelkészjelölteket s a magasabb osztályokban tanuló theológusokat hivja meg. Más, a belmisszió iránt érdeklődők is szivesen láttatnak, mint vendégek. A külföldről érkező theológusokat a diakonissa intézet igazgatóságától készséggel átengedett s a »Bautznerstrasse«-n levő szemináriumi épületben helyezik el, hol a tanfolyam tartama alatt Lehmann zwenkaui lelkész vezetése alatt, testvérileg élnek együtt. A közös étkezésről — az esteli kivételével — a diakonissa intézet gondoskodik. E tápintézet pénztárába minden résztvevő tiz márkát fizet. A tanfolyam ingyenes s a résztvevők kötelesek azt elejétől végig hallgatni. Délelőttönként rendesen előadások, illetőleg fölolvasások lartatnak, melyekkel összefüggőleg aztán a délutáni órákban a megfelelő intézetek látogattatnak meg. További tanulmányozásra a belmisszió-egylet gazdag könyvtára kinek-kinek rendelkezésére áll. Az előadások jegyzéke a következő : I. A belmisszió története s elmélete. Lic. theol. Lehmann zwenkaui lelkész. 2. A belmisszió szervezése Németországban. Ugyanaz. 3. A diakonissa-ügy. Dr. Molwitz a diakonissa intézet igazgatója. 4. Testvérintézetek, menházak. Hőhne — az obergorbitzi diakonissa képzőintézet felügyelője. 5. Városi misszió. Lehmann. 6. Biblia s keresztyén iratokat terjesztő társulatok. Hickmann, Kölln. 7. A belmissziónak a gyermekek s ifjú leányok körül végzett munkája. P. Zinszer egyleti igazgató Lipcsében. 8. A belmissziónak az ifjak, vándorlók s munkanélküliek körüli teendője. Seidel, egyleti lelkész Drezdában. 9. A nagy iparnak bajai és a belmisszió. Dr. Roscher kormánytanácsos Drezdában. 10. A szegények ápolása. Klemm egyleti lelkész Drezdában. II. Az iszákosság és prostitutió — mint pusztító népbűnök — elleni küzdelem. Ugyanaz. 12. Börtönügy s az elbocsátottak ápolása, P. Mahn. intézeti lelkész Waldheimban. 4) Thesaur. perpet. Venetiis 1672. p. 26. 2) Jirecek Geschichte der Bulgár 1876. p. 451. 3) Epist. ad Henr. Bullinger. Lamp. p. 102. 13. A szász királyi országos ápoldák és javitó-intézetek. Lo'.ichius kormánytanácsos Drezdában. 14. A belmisszió háborúban. — Tábori szolgálat. P. Hickmann, Kölln. 15. Az egyház ékszerei. Eugen Beck Herrnhutban. Ez előadásokkal kapcsolatban a következő intézetek látogatása van napirendre tű'.ve: A diakonissa intézet s ennek Drezdában és Niederlös^nitzben elhelyezet telepei, u. m. a betegápolda, a nevelőintézet, a szálló, a menház. A testvérintézet és menház Obergorbitzban. A városi misszió intézetei s rok >n célú egyletek' Drezdában. A királyi fogház, városi munkástelep, vakok, siketek intézete Drezdában stb. A tanfolyam bevégeztével hétfőn, október 11-én, a résztvevők viselvén a költséget, meglátogatják a schneckengrüni munkásgyarmatot, egy vidéki menházat, egy kerületi szegények intézetét. Áz előadásokat szeptember 27-én hétfőn reggel kezdik meg, s külföldiek már szombaton estve, szeptember 25-én je'entkeznek, összegyűlvén a tápmtézet termében. Jelentkezni lehet Seidel egyleti lelkésznél Drezdában, Ferdinandstrasse 13. III., hol további tájékozást is szerezhetni. Utrechtből vesszük a tudósítást, hogy E. H. Lasonder a gyakorlati theológia tanara, mult hó 18-dikán elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A mi halálát különösen megindítóvá teszi az, hogy betegsége épen doctorrá promoveáltatása napján — honoris causa az utrechti egyetem 250 éves fennállása alkalmából — fordult komolyabbra. Lasonder egyike volt Holland legképzettebb theológusainak, különösen a misszió történetével foglalkozott, melynek gyümölcséül tekinthető legközelebb megjelent műve is a Thorwaldssaga, O Izland ból fordítva és megvilágosító jegyzetekkel ellátva. A mű az utrechti egyetemnek van ajánlva. A „békeszerető XIII. Leo pápa" Belgiumban is nagy feltűnést s részben megütközést keltett legújabb breve-jével. Ugyanis a belga birákat egyházi büntetéssel fenyegeti, ha a belga törvények által megengedett házassági elválást ki merészelik mondani. Belgiumban, ép mint Franciaországban az állami törvény megengedi a házassági elválást s mivel magát az elválási törvényt »a békeszerető pápa« még sem meri érvénytelennek nyilvánítani, most ravasz fondorlattal a törvény végrehajtását szándékozik akként meggátolni, hogy a klerikális érzelmű bíróság lelkiismeretét zaklatja collisioba az állami tételes törvénynyel. A »békés« rendelet aligha conflictusba nem fogja keverni az államot az egyházzal. — Nem valószínűtlen azon feltevés, hogy a magyar püspökökhöz intézett s múltkor ismertetett encyclika is bevezetés akar lenni a világszerte megindított pápista béke-akcióhoz. Az üdv hadsereg a válság szélén. Svájci lapok tudósítása szerint a zürichi salutistak között nagy szakadás történt. Aug. 10-én bizonyos Schaaf nevű egyén a 11 aga híveivel külön felekezetet alakított *Christliche Heilsarmee« (ker. üdvsereg) néven az angol sálulistáktól eltérő dogmatikai alapon, a mennyiben a keresztséget és az úrvacsorát kegyelmi eszközökül elismeri. Az új szekta az anya-felekezetet még a gyülekezési helyből is kiszorította, a miért ez kénytelen volt új helyiséget bérelni magának. Mint a tudósításokból látszik, a salutisták fő bibéje a pénzügyi válság. Fürrer Anna üdvkapitánynőt, írja a »Semain religieuse« még 1884. novemberében 50 frank bírságra büntette a bíróság, mivel a berni tanacs rendeletének ellene szegült. Mivel a bírságot mai napig sem fizeite ki, a rendőrség aug. 15-én elfogta és