Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 gilicéi temploma helyett, az ide menekült sereg ősei temetkezési helyén, szép magas dombon emelt először sövényből, majd újabban 50 év előtt kőből épült tem­plomot. Már már teljesen befejezett építkezése végén van e ritka szorgalmú gyülekezet s épen a legjobb időben hallhatta meg püspöke ajkáról, hogy azért nem szabad niegrestülnie Nem is fog a beszéd után, melyet hallott, melyen lelkesedett s hisszük hogy meg fogja tartani helyét az egyházmegye gyülekezetei első soraban, hol követendő példa gyanánt tündököl. Párját ritkító új iskolaépületében régi de sikeres módon tanít, a 47 év óta itt működő jó öreg Füstös Mihály, kinek a község lakói kö/ül már csak 7-en nem voltak tanítványai. A presbyteriummal tartott értekezlet teljes mértékben visszatükrözte azt a hatást, melyet a főpásztori latogatás és beszéd az egész gyü­lekezetre gyakorolt és semmi kétség, hogy a faradhatatlan lelkész vezetése alatt ezentúl sem fog lankadni e derék nép tevékeny buzgósága. Ma (szept. 15-én reggel) a kákicsi egyháznak haj­dan anyja s ma leánya, kisded Marócsa féle indul a latogatás. Az út további folyamáról a jövő hétre igyek­szünk értesüléseket szerezni gadta kifogás nélkül és Benczédi Gergely pénztárnoknak a mult évről szóló felmentéssel a pontos kezelésért el­ismerést nyilvánított. A belső emberek nyugdíj alapja emelkedést mutat­ván, a nyugdíj egység a jövő évre 100 forint helyett 150 frtban állapíttatott meg. A közgyűlés az iskolákra nézve is több érdemleges határozatot hozott és a többek közt kimondta, hogy oly ekklézsiákba,n hol nevelésügyi bizottságok nem alakíttat­tak, haladéktalánul alakíttassanak meg még akkor is, ha a községi vagy államilag segélyzett iskolák mellett csakis a vallásos oktatás felett vihetnek felügyeletet. Nem sorolhatjuk fel mindazokat a tárgyakat, me­lyekkel a közgyűlés három napig tartott üléseiben fog­lalkozott, de megjegyezzük, hogy a tanácskozatok a leg­nagyobb higgadtsággal folytak és Ferencz József püspök úr bezáró beszédében méltán emelte ki a közgyűlés parla­mentaris modorát, mert azzal csak tényt constatált, va­lamint ama megható szavaiban is, melyekben az ülésekre visszatekintve Baldácsy-alapítvány életbelépését azok em­lékezetesebb momentumának mondotta. —s. Az unitáriusok évi közgyűlése. (Vége.) A közgyűlés mint rendesen inteni tisztelettel levén összekötve, 10 órakor a tagok a főt. püspök úrral élükön a templomba vonultak, hol Gál Miklós torockói lelkész tartott eszmékben gazdag szép beszédet. Templomozás után az ülés ismét megnyittatván, a közgyűlés abban az örömben részesült, hogy körében angol vendégeket üdvözölhetett: Sir Lawrence Jakab London volt polgármestere és parlamenti tag, Lawrence Vilmos, Lawrence Henrik és Lawrence Jane személyök­ben. Ferencz József püspök úr melegen üdvözölte a tá­volból jött hitrokonokat, mire Sir Lawrence Jakab vála­szolt kifejezve a magyar unitáriusok iránt érzett rokon­szenvüket. Az üdvözlő beszédek, melyeket Kovács János tanár tolmácsolt, láthatólag megindító hatással voltak mind a vendégekre, mind a gyű és tagjaira. A közgyűlés következő ülései a tanácskozás alá terjesztett tárgyaknak voltak szentelve. Nagyobb vitat csakis egy ekklézsia ügye keltett. Az illető ekklézsia a legnagyobb vagyonnal rendelkezik az összes unitárius ekklézsiák között, de vagyonát a legrendetlenebbül ke­zeli. E körülmény a főtanácsot arra birta már a mult évben, hogy Dániel Gábor főgondnok személyében egy biztost nevezzen ki, teljhatalommal ez ekklézsia ügyei rendezézére. Az általa terjesztett jelentés oly visszaélé­seket tárt fel, melyek a közgyűlés tagjait a legnagyobb mértékben megbotránkoztatták. Főgondnok ismét fölké­retett az ekklézsia pénzügyei rendezésének további foly­tatására. A közgyűlés ez alkalommal az ekklézsiák pénzeinek elhelyezésére azt az érdemleges határozatot hozta, hogy pénzeikből kölcsönt csak 100 frton kezdve és felül, és biztos jelzálogra adhatnak, a ki nem adható pénz pedig helyez­tessék el a pénzintézeteknél. Ezzel útját kivanta vágni az apróbb biztosítás nélküli kölcsönöknek, melyek rendesen odavesztek. A mily kellemetlen tárgy volt a célozott ekklézsia pénzügye a közgyűlésnek, épp annyira megnyugtatólag hatott rá a vallásközönség pénzügyeinek rendezett álla­pota s a jövő évi költségvetést 27,200 frt 22 krban elfo-Kifogásolható a tervezett bizt. díj i l2 °lo magas-Észrevételek a konvent által bírálat végett a kerületekhez kiadott alap­szabályok felett. 1. §. Mindenek előtt már elvben elvetendőnek véli bíráló a kölcsönös biztosítás eszméjét, mert a magyar köznépnél általaban nem áll oly erős lábon a lelkiisme­retesség, miszerint kizárható volna azon aggály, hogy a gyarló lábon vagy épen összeomláshoz közel álló egyházi épületek újból sőt fényesebben megépítését szándékos tűztámasztással ne vágynék eszközölni az emberi gyarlóság a közjó megrontására 2. §. A tiszáninneni kerület épen a közelebb letelt biztosítási tíz éves cydus után a következő 10 évre szerződött mára »Fonciére* pesti intézettel. De eltekintve az eddig mondottaktól. 3-ságáért. Ugyanis, míg a szegényebb egyházak nád- és zsúp-tetőzetei olcsón biztosíthatóknak mutatkoznak : addig a vagyonosabb, voltaképen csak népesebb, de szintén csekély vagy semmi vagyonnal, tőkepénzekkel nem ren­delkező egyházközségek tetemesen nagyobb mérvű épületeik kevésbé gyúlékony zsindely- cserép, cink és pala tetőzésért esendő 1 I2 °I0 díjjakkal túl fognának terheltetni. 4. §. A késedelmi kamatok követelése is túlzott, akkor midőn a földhitel-intézet az egyházi sőt általában a jótékony célú tőkék után sem ád többet 5, sőt 4°/0 -nál. 7. §. A nem magunknál biztosítók, tűzkáraik pótlá­sára nem fogván kapni segélyt a közalapból: egygyel több oka és ürügye lesz népünknek zúgolódva, sőt kény­szerrel fizetni a közalap-adót, melylyel nem csak hogy meg nem barátkozott a lefolyt 3 év alatt, sőt annak to­vábbi folytatásával magát megcsaltnak, rászedettnek hiszi. 15. §. A biztosítási összegen felüli kárért jelzett fele­lőssége az elöljáróknak föltétlenül elitélendő a szegénység alapján, mert a legtöbb, semmi alappal nem rendelkező egyház terhére könnyű megrendelni a teljes értékű biz­tosítást: de a fedezet a különben is már majd nem az elviselhetlenségig terhelt prot. buzgóság erszényére nem nehézkedhetik. Annál fogva az ez érdemben hangozta­tott felelősség azt eredményezné, hogy az egyháztanács tagjait, csupán válalkozni nem akarásért sújtó büntetéssel lennénk — ha lehetnénk — képesek előállítani. Pedig 76*

Next

/
Oldalképek
Tartalom