Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-22 / 34. szám

1062 melynek nevéről ^ ó-budai ^-nak neveztetett a mostani Vértesalja, szintén elvesztette egyházát, s hívei eleinte csak magán vallás-gyakorlatra szorultak. Csepel, Kaláz, Budakesz, Hidegkút, Kerepes, Tarcsa, Tököl, melyekben a 17-ik században református hívek és pásztorok valának, mai napig sem támadtak fel halottaikból. Igy lőn a visszafoglalt Budavár a hatholizálás tűzhelye. . . De ne rekrimináljunk. Él magyar, áll Buda még, a mult csak példa legyen most. Legyen példája a magyar, a protestánsnak. A nemzeti kormányra jutott magyar az utolsó tíz év alatt nagy dolgot mívelt Budapesten : magyarrá tette nemcsak külsőleg, de részben belsőleg is a testvér fővárost. A hivatalos Budapest ma már olyan magyar, mint akár Debrecen. A belső Budapest annyira a magyarosodás útján van, hogy jelenleg egyetlen-egy iskolája nincs, melyben ne a magyar volna a tanítás nyelve. Szelleme, hazafiassága kifogástalan. Szóval Budapestet maholnap teljesen visszahódította a magyarság. E nagyszerű hódítás, mely fölér a 200 éves fegyveressel, legyen példánk az egyházi téren. Az elpusztított pest-budai egyházak részben már poraikból megelevenedtek. Legelsőül O-Buda támadt fel hamvaiból, ez vette gyönge szárnyainak testvéri oltalma alá a mult században a pesti és budai hitsorsosokat; most ő is megizmosult s temploma már 100 év óta terjeszti az evangéliumi világosságot. Azután, a mult század végső tizedében Pest is megtette az első önálló lépést és kedvező viszonyok közt, kitűnő vezetők alatt (Báthory és Török püspökök) jóval nagyobb és fényesebb lőn mint 17-ik századbeli elődje. Most vén Budavár ifjú buzgalmú gyermekei mozognak, hogy kétszázéves koporsójukból kitörjenek, templomot építsenek, egyházat szervezzenek. A budapesti szép sikerű magyarosítás legyen példája Budapest evangelizálásának. Ha a magyarság visszafoglalta őt megillető helyét a fővárosban, hadd hódítsa vissza erőszakkal elvett terrenumát a fővárosi protestantismus is. Az erősödés némely jelei már mutatkoznak. Központon és expositurákban serényen folyik a munka. A presbyterium, a helyzet magaslatán állva, gondosan szervezi a vallásoktatást, erősíti gymnáziumát, szaporítja a lelkészi erők számát, szedi össze az > elhalt* tagokat, a szétszórt csontokat. Reméljük, hogy ezután a vallás-erősítés modern eszközeit is alkalmazni fogja : lesznek nemsokára jótékony egyesületei, alapít vallásos társulatokat, kezdeményez vallási felolvasásokat, állít több cultus-helyet, hogy tömérdek hívének mindenike részesülhessen az evangelium áldásaiban. Ez úton haladva egy újabb generatio még megérheti Budapest ^vallási* visszafoglalásának örömét is! Ouod faxit Deus! Szöts Farkas. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. Közoktatásunk állapotának leghűbb tűkre leginkább az évenként közrebocsátott iskolai értesítőkben van előttünk : ezért kötelességünk az azokban elszórtan levő, sokszor igen becses adatokat összeállítanunk s velők a tanügy barátait megismertetnünk. Álljanak itt legelső sorban prot. iskoláink értesítői, hogy kövessük a nagy apostol amaz intését ebben is, hogy mindenekfelett »a mi hitünknek cselédei« iránt érdeklődjünk. 1. A budapesti ev. reform, főgymnasiumnak az 1885/6-ik tanévről kiadott értesítőjét szerkesztette Vámossy Mihály igazgató-tanár. A főgymnásium történetéhez általa összeállított adatok szerint a lefolyt iskolai évvel a főgymn. fennállásának 27. évét élte le minden nagyobb baj és nehézség nélkül. A lefolyt évben több nevezetes mozzanat történt. Egyike ezek közül a legfontosabbaknak az, mely az iskola beléletében fordult elő, hogy t. i. dr. Csiky Kálmán, ki több mint 15 éven odaadólag működött, mint a latin nyelv és irodalom tanára, most kineveztetvén a műegyetem rendes tanárává, az intézettől a f. é. január 19-kén megvált. Az egyháztanács, miután a távozó derék tanárnak buzgó és fáradhatlan működéséért jegyzőkönyvileg fejezte ki legnagyobb köszönetét, helyét egyelőre ideiglenesen Szalay Károlylyal töltötte be a tanári testület s az iskolai bizottság javaslata folytán. A jövő iskolai évtől kezdve azonban Szalay K. mellett még egy helyettes tanár fog működni, Fiók Károly, ki a III. és IV-ik osztályokban a latin- és magyar nyelvet fogja tanítani hetenkénti 18 órán, míg Szalay Károly az V—VIII. osztályokban latint tanítand heti 20 órán. A két segéd-tanár évi díja 1000 —1000 frt és 200—200 frt lakáspénz ; rendes tanárrá leendő megválasztatásukra csak három évi sikeres működés után tarthatnak számot s a tanári oklevelet kötelesek legfeljebb két év alatt megszerezni s az egyháztanácsnak bemutatni. Egyébb tekintetben a tanári karban nem történt semmi változás csak a tananyag felosztásában eszközöltettek némi jelentéktelenebb módosítások. Haladást jelez ama tény, hogy a jövő iskolai évvel már a régi rendes tanárok fizetése 1800 forintra lesz emelve s az ezen túl kiadás miatt mutatkozó 2827 frt budget-hiányt az egyház egész készséggel magára vállalá. Nagy és nevezetes mozzanat az új iskola-épület körül tett mozgalom. Az egyháztanács Szász Károly pesti első lelkész és gr. Tisza Lajos főgondnok aláírásával egy indokolt s adatokkal támogatott kérelmet intézett a fővárosi tanácshoz, hogy a IX. ker. Lónyay- és Oroszlán-utcák sarkán levő telek kisebb fele, mely mintegy 482^42 Qölet tesz, adassék az egyháznak építendő főgymnasiuma telkéül s azonkívül tekintettel a főgymnasiumnak a fővárosi közoktatás érdekében tett kiváló szolgálataira, a városi tanács járuljon az építési költségekhez egyszer s mindenkorra adandó 25,000 forinttal. Mely kérelemnek a fővárosi törvényhatóságnak 1886. ápr. 14-én tartott ülésén egyhangúlag hely adatott, a telek az egyháznak ajándékoztatott s a 25,000 forint segély megszavaztatott, kiköttetvén feltételekül, i-ör hogy folyamodó egyházközség három év alatt az új gymna-