Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

106 3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1064 hogy az első képesítő vizsgálatot annak idejében sikerrel letette és hogy idejét lelkészjelölthöz illő és megengedett foglalkozással töltötte, és bármely állásban működött is, a lelkészi szolgálatokban magát gyakorolta. 7. §. A második képesítő vizsgálat tárgyai: 1. Gyakorlati theologia (homiletika, liturgika, katekhetika és cura pastoralis.) 2. Egyházjog. 3. Magyar protestáns egyháztörténelem. 4. Gyakorlati biblia magyarázat. 8. §. Mindkét képesítő vizsgálat Írásbeli dolgozatok készítésével köttetik egybe; s ezen dolgozatokra kiváló gond és súly helyezendő; a dolgozatok feltűnő gyengesége esetében az illető szóbeli vizsgálatra nem bocsátható. 9. §. Az első és második képesítő vizsgálat elfogadására s vezetésére mindenik egyházkerület közgyűlése 4—6 évre terjedő időre egy öt tagból álló bizottságot állít fel, mely a theol. tanárokkal együtt a püspök vagy helyettesének elnöklete alatt a kerület állandó lelkész vizsgáló bizottságát alkotja. 10. §. A ki az első vagy második képesítő vizsgálaton kettőnél több tantárgyból kapott nem elegendő osztályzatot, az egy év múlva az egész vizsgálatot ismételni tartozik s előbbi vizsgálata, évei beszámítására nézve le sem tettnek tekintetik. A ki két tantárgyból kapott nem elegendő osztályzatot, az egy év múlva e két nem elegendő osztályzatát kijavíthatja, de az év részére be nem számíttatik. A ki pedig egy tantárgyból függesztetett fel, az 3 hó elteltével pótvizsgálatra előállhat, és ha azt kellő sikerrel letette, alkalmaztatik és még az év is részére beszámíttatik. 11. §. A pót- vagy javító-vizsgálat e'fogadasára minden egyházkerület esetenként (ad hoc) bizottságot nevez ki a püspök vagy helyettese elnöklete alatt. 12. §. A rendes képesítő vizsgálatok mindig szeptember hó első felében tartatnak. 13. §. Mind a rendes, mind a javító- vagy pótvizsgálat csak egyszer ismételhető. 14. §. Az osztály jegyek a képesítő vizsgálatokon is ugyanazok, mint az alapvizsgálatra nézve már megállapíttattak. 15. §. A képesítő vizsgálatokról vezetett jegyzőkönyv, tudomásvétel és megerősítés végett esetről-esetre az egyházkerületi gyűlésre mindig beterjesztetik. Jegyzet. A képesítő vizsgálatok mily modorban tartassanak, a képesítést igazoló okmányok kiállítása mikép eszközöltessék; a vizsgáló bizottság költségei, vizsgálati díj, bizonyítványok díja mily összegben állapíttassák meg: mindezeket az egyes egyházkerületek belkörűleg állapítják meg. III. Theologiai magán-tanárság. 1. §. Theologiai magán-tanárokká lehetnek a végzett candidátusok, tehát az i-ső s 2-ik képesítő vizsgát letett theol. ifjak, kik legalább egy iskolai évet valamely külföldi egyetemen, illetőleg theol. facultáson töltöttek. 2. §. Magán-tanárságra felhatalmazást mindenik theol. akadémia tanárkara adhat, a maga körében. 3. §. A jelentkezők Írásbeli és szóbe'i vizsgálatot artoznak tenni. 4. §. írásbeli vizsgálat. Szakszerű tudományos dolgozat magyar nyelven. E dolgozat a rendes hittanárok, illetőleg szaktanár által megvizsgáltatván és bíráltatván, ha a kívánalomnak kellőleg megfelel, az illető szóbeli vizsgálatra bocsáttatik. 5. §. A szóbeli vizsgálaton a hittanárok és főleg a szaktanár részéről, a magán-tanári szabadalmat (venia docendi) nyerni óhajtó kérdéseket kap az általa készített dolgozat köréből, állításait, tételeit bővebben fejtegetni, magyarázni és megvitatni köteles; ezenkívül megvizsgáltatik az általa felvett tudomány-szak csoportba tartozó tudományokból. 6. §. A theol. szaktanfolyamban előadandó tudományok öt csoportra oszlanak; a magán-tanári minősítést megszerezni óhajtó ezen csoportok közül választhat a szerint, a mint a theol. tudományok melyik ágából vagy részéből kiván előadások tartására jogosulást nyerni. Az öt csoport a következő: aj exegeticai csoport; h) hittani csoport; c) egyháztörténelmi csoport; d) gyakorlati theol. csoport (ide értve az egyházjogot is); 5) bölcsészeti csoport. 7. §. A ki mind az Írásbeli, mind a szóbeli vizsgálatokat sikeresen kiállotta: kiválasztott tudomanyai köréből a tanárok és tanuló ifjúság előtt akadémiai színvonalon álló előadást tart, Írásbeli dolgozatát kinyomatni tartozik ; ekkor nyeri meg a képesítést, vagyis tekintetik theologiai magán-tanárnak és hatalmaztatik fel választott szakából előadások tartására. IV. Theologiai tanárok minősítése. Theologiai tanárok, hogy kik lehetnek, az országos zsinat (illetőleg az egyetemes konvent) által legközelebb alkotott iskolai szervezetnek 142-ik §-a irányadó és szabályozó, mely azt rendeli, hogy a főiskolákban rendes tanárokká vagy tantárgyaikra egyetemen tudorsággal képesített és egyszersmind egyetemi előadásokra jogosított (habilitált) vagy a tudományos irodalmi akár más nyilvános téren azon tudományszakra képzettségüknek kiválóbb bizonyságát adott egyének közül választatnak; eszerint a theologiai szakban alkalmazandó rendes tanároktól feltétlenül megkívántatik, a lelkészi qualificátio, tehát hogy mind az első, mind a második képesítési vizsgálaton sikerrel letették légyen. A következő alább elsorolt kellékek közül vagy egyikkel, vagy másikkal szintén múlhatatlanul bírniok kell : a) theol. magán-tanári minősítéssel; h) külföldi vagy hazai tudori oklevéllel; c) a theol. szakirodalomban szerzeit tudományos érdemmel. Indokolás és indítványok. Az egyetemes konvent 1884. évi november 22-én tartott ülésében elhatározta, hogy az 5 ev. ref. theol. akadémia egy-egy küldötte Szász Károly dunamelléki püspök úr elnöklete alatt összejővén, a theologiai szakvizsgák tárgyában készítsen tervjavaslatot. A theol. akadémiák küldötteiből alakult bizottság folyó évi jul. 5—7. napjain Budapesten megjelenvén, megbízatásához képest elkészítette: I. Az akad. szaktanfolyam alatt tartandó félévi colloquimokra és alapvizsgálatokra. 63* PA pA