Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

991 992 belépett az anyósa házába, ott találta a feleségét — ravatalon, fehér ruhában, halotti diszben — szenderegve. »Akszínsa!« szólítá meg őt a férj, mire a beteg kinyitotta a szemét és csodálkozva mondá: »Vájjon álmodom-e? Csodálatos! Hogy kerültél te ide?« — »Hol az anyád, a nénéd ?« kérdé a fiatal paraszt. »Megmosdattak, fehérbe öltöztettek, ide fektettek; aztán lementek a másik szobába, imádkozni a lelkem üdvösségeért. Olyan rosszul vagyok, hogy bizonyosan meghalok még az éjjel.« A férj előtt nagyon gyanús volt a dolog, elhatározta, hogy a felesége mellett marad és megvárja : mi készül itt. Megvigasztalta a beteg asszonyt azután elbujt a kemence mögé. Egyszer csak hallja, hogy valaki a szobába lép, azután bekulcsolja maga mögött az ajtót A paraszt kinézett a sutból és a ravatal mellett égő kis lámpa fényénél azt látta, hogy egy vérvörös ruhába öltözött ember közeledik nejéhez, kezében ugyancsak piros párnával. E pillanatban hallja, a mint a felesége keservesen nyög. A vörös ember fojtogatta a párnával. A férj bőszülten ugrott ki a kemence mögül, földre teperte a vörös alakot és a felesége segítségére sietett. A vörös ember a percet fölhasználta és megugrott. A lármára besietett a két vén aszszony és roppantul elcsodálkoztak, hogy a betegnél nem a >vörös halál« van (mint ők a felekezet rendes fojtogóit nevezik) hanem a férj. A fiatal paraszt hazavitte a feleségét és jelentést tett a hatóságnál. A rendőrség erre elfogta a két banyát a szekta negyven más tagjával együtt. A fiatal asszony pedig szerencsésen kigyógyult a bajából. * Gyászhirek. Bécsi Bálint ácsi reform, lelkész, a Ferenc József-rend lovagja, élete 77-ik, lelkészkedése 5 2 -ik évében szívszélhűdésben meghalt. — Sárhány Sámuel tek'kibányai nyugalmazott reform, lelkész 8i éves korában Nyíriben elhunyt. NECROLOG. Dömötör Károly. 1832—1886. Egy sokat hányatott életet zártunk julius 21-én a sír csendes nyugalmába, s valóban minden jó érzésű kebel hálaadó sóhajt bocsáthatott fel a magas egekre, midőn bezárult a sír ajtaja, hogy vége van a hányattatásnak a sok szenvedésnek ! Dömötör Károly a f.-baranyai ref. egyházmegye nagy-harsányi gyülekezetének 10 évig volt lelkipásztora nincs többé az élők földén. Született a boldogult Baranyamegye Haraszti helységében 1832-ben; szülei az 1865-ben jubilált lelkész Dömötör Sámuel és Gózon Mária voltak. A helyi népiskola elvégzése után, a halasi gymnázium, majd a kecskeméti főiskola növendéke lett. Tanulói pályáját megszakítá a magyar szabadságharc, melynek lezajlása után ismét folytatá s elvégzé azon tudományokat, melyek a felsőbb tanfolyamra akkor időben megkívántattak. Az orvosi pályára szándékozott, az Úr azonban — egy nagy megpróbáltatás után — elhivá őt a maga szolgájául ; midőn ugyanis magát a budapesti egyetemre beíratná, egy késő őszi estén a csász. kir. rendőrség által elfogatott, s a nélkül, hogy csak egy téli kabátot engedtek volna magára vennie, Bécsbe hurcoltatott, hol és Kufsteinban egy évig tartatott vizsgálat alatt fogságban! A Noszlopy-féle összeesküvés idején történt ez ! Mennyi és mi része lehetett vagy volt ebben, azt sohse mondá senkinek; valaminek kellett lenni, mert akkor az elkeseredett hazafiúi érzés, sokakat a végletekig kergetett, s a csalóka remény ábrándos terveket valódiakúl s a közel jövőben megtörténendőkül állított elő! Bécsbe szállíttatván, 6 hétig egy teljesen sötét ma gán-zárka volt részére kijelölve! Az első hetet— beszélé több izben nekem •— olyan megtompult lelki érzéketlen állapotba töltém, csak a naponként két ízben meg-megperdülő dobszó rázott fel kis időre mélaságomból, s ez jól esett, mert elkezdtem gondolkodni! később — midőn rendes tömlöcbe tettek, fogoly társaimtól megtudám, hogy az a dobszó — mely nekem jól esett — mit jelzett : azt, hogy akkor exequálták az ítéleteket, valakit vagy valakiket agyonlőttek. A magán-zárka néma csendjében sokat tépelődött jövője felett, míg nem egyszer önkéntelenül imádkozni kezdett, a legátus kora-beli pradikatiókat naponként sorban elmondá, majd némely bibliai locusok felett predicatiókat rögtönzött, úgy határozá el magát, hogy szabadulása esetén a lelkészi pályára lépend! Ugyan ekkor a délutáni órákon, miket csak ugy tudott meg, hogy egy emberi kéz az ajtó kis vas-rácsán étek tolt be — a magyar történelmet memorizálá, míg nem 6 hét elteltével — igy puhíták akkor a rabokat — auditor elé állíttaték, s egy évig hetenként többször keményen farcináltaték, rendszerint akkor szólhttatván elő, mikor az ominosus dob megperdült! Egy olasz fogoly társára — ki a bécsi bástyában tüzér parancsnok volt — emlékezett legjobban. Míg ezt agyon nem lőtték, naponként tanulta tőle a német, francia s olasz nyelveket, miket e nyomorúságos év alatt annyira sajátjává tett, hogy később — még élete vége felé is — barátival francia nyelven levelezett, s e nagy nemzet történetét az első történészek könyveiből olvasgatá. Az örökös egyformaság végre zsibbasztani kezdé lelkét, mig nem — véletlenül — fütyörészni kezdvén, a zenészeti hajlam felüdíté lelke zsibbadását, s hangjegyezni kezdett. Ki gondolta volna, hogy a »Hadnagy urama, r>Jaj de húsán harangoznak Tarjánhan*, »Kecskeméti emléke., Nem hallottam soha oly bús harangszót*, »A ricacav, később országosan kedvelt nóták dallamainak alap-tételei a bécsi börtön penészes zugában kezdettek megszülemleni! Egy év multán vissza nyeré szabadságát s az atyai házba vonult, de már a szerető édes anyának csak sírjára borulhatott le ! A rendőri felügyelettől is fel szabadítatván a kecskeméti collegiumba ment a theológia hallgatására. Emlékezzetek csak — kik a szomorú ötvenes évek növendékei voltunk — a kecskeméti kántus hírnevére, ti: két Baksay, a legidősebb Hoffer, Eötvös I., Farkas József, Keserű, Kemenczky, stb.» stb. kik vele együtt szedtétek az elismerés borostyánait, emlékezzetek — most őszülő fejekkel — azokra a szép nótákra, mikkel Simonffy és Zimay-val együtt a hazát azon szomorú esztendőkben bezengette 1 A theológia, majd a seniori hivatal s hely. tanárság elvégeztével édes atyja mellé vonult, s a vizsgák után csak hamar kórósi káplán majd h. pap lett. Ekkor nősült meg, vévén Gózon Máriát, kihez holtáig imádó szeretettel viseltetett. Egy véletlen eset a temesvári egyesült protestáns egyház papságára hivá! itt próbáltatott meg az ifjúi erő, s a próbát fényesen kiállá. Az akkori Yojvodina többször változó katonai parancsnokai nagy figyelemmel kísértették a németül prédikáló rebellis magyar kálvinista